Hogy tévedtem utat-vesztve,
Mégse bánom:
Hátha jövök nagyon gyorsan
S Te még nem vagy, nem talállak?

Vörös hennás ujjaiddal
Nem intettél:
Azt akartad, érkezzek meg,
Mikor már ölelni-kész vagy.

Ha jó szót szólsz, kicsúfollak
S hogyha bántasz,
Megcsókolom a lelkednek
Minden kicsi porcikáját.

Ajkad tele megvetéssel
S jó csókolni:
Lecsókolom kósza vágyad
S magam is az ajkaidról.

Áldom, hogy vagy s hogy Végzet vagy,
Azt is áldom,
Nem tudom, hogy tudsz jó lenni
S ha csak rossz vagy, így szeretlek.

Holnap talán szöksz riadva
S meggyalázva
Hagyod el hű, öreg párod
És holnap is így szeretlek.


Elemzések

A verset természettudományos szempontból elemezve, az alábbi összefüggések állíthatóak fel:

1. Jelen van a biológiai téma a versben, amikor Ady Endre a másik személy testi részeire utal, például az ujjaira, ajkaira és a porcaira. Ez a testi részekre történő fókusz a test anatómiájával és funkcióival kapcsolatos legfrissebb kutatásokkal hozható összefüggésbe.

2. A vers második részében Ady Endre említést tesz a "vörös hennás ujjaikról", amely utalhat a festőművészetben alkalmazott pigmentekre és azok kémiai összetételére. Az utolsó sorban szereplő "lecsókolom kósza vágyad" is átvitt értelemben értelmezhető, amely arra utal, hogy az érzékek és az érzékelés tudományával foglalkozik.

3. A versben található "Végzet" szó kapcsolatba hozható a modern fizika legfrissebb felfedezéseivel. Az időutazás és a determinisztikus univerzum elméletei, amelyek a modern fizika területén zajlanak, megváltoztathatják az idő fogalmát és a sorsot, amelyekre a vers is utal.

4. A vers végén a "riadtan" és a "meggyalázva" szavak megfelelhetnek a környezeti változásokkal kapcsolatos érzelmeknek és hatásoknak, amelyeket a természettudományos kutatások az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák területén vizsgálnak. Ezenkívül a "hű, öreg párod" utalhat a földhöz, amely megkapta az emberi pusztítás hatásait és a természeti erőforrások kimerülését.

Összességében a vers olyan témákat érint, amelyek a mai természettudományokkal kapcsolatos legfrissebb felfedezésekre utalnak, például a test anatómiája, a kémiai reakciók, a modern fizika és a környezeti változások.

Ez a vers Ady Endre Holnap is így című műve. A vers szerelemről és elveszett lehetőségekről szól, de teológiai szempontból is értelmezhető.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenik a vágy, hogy a költő Istenhez érkezzen, de bizonytalansága van afelől, hogy találni fogja-e őt. A vörös hennás ujjakkal jelzett gesztus, amelyben Isten nem inti meg a költőt, utalhat az Isten titokzatosságára és az emberi tapasztalatok bizonytalanságára az isteni jelenlét tekintetében. A versben azonban a költő megtalálja a boldogságot azáltal, hogy szereti és elfogadja Istent a jó és a rossz pillanatokban egyaránt. Ez az elfogadás és szeretet az Isten iránt alapvető teológiai elem, melyet a költő a versen keresztül kifejez.

A patrisztika nézőpontjából a versben jelen van a végtelen és titokzatos Isten képe. Az Isten szeretete és elfogadása a költő részéről megmutatja az emberi lélek éhes vágyát az isteni szeretetre és az Istenhez való közeledésre. A költőnek van egy bizonytalansága, egyfajta reménytelen helyzete, amikor nem érzi Isten jelenlétét. Azonban ez a reménytelenség és vágy azzal párosul, hogy a költő elfogadja és szereti Istent bármilyen formában is megnyilvánuljon.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenik a vágy és a boldogság keresése, amely az emberi lélek alapvető vágya. A költő vágyakozik az Istenhez való közeledésre, de bizonytalansága is van afelől, hogy megtalálja-e Őt. Ez az emberi vágy a boldogságra és az Istennel való kapcsolatra magában hordozza a szenvedést, a kételkedést és a keresést. A költő elfogadja és szereti Istent akkor is, ha rossz vagy ha eltűnik az életéből.

Ezen kívül más teológiai szempontokat is értelmezhetünk a versben. Például az Isten iránti szeretet fontosságát, a kétségbeesés és a remény közötti harcot, valamint az elfogadás és a szeretet erejét. A versben jelen van a hitetlenség és a hit közötti kettősség, a félelem és a bizalom, valamint az Istennel való kapcsolat mélysége.

Mint látható, a vers teológiai szempontból számos értelmezést kínál. Az Istenhez és az emberi lélek vágyaihoz való viszony fontos téma a költő számára, és azonosíthatóvá teszi a teológiai gondolkodás és tapasztalat fontosságát az emberi életben.

Ady Endre "Holnap is így" című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva számos lehetséges összefüggés és elemzés vonható le mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Elsőként a vers nyelvi és stiláris jellemzőit érdemes megvizsgálni. Ady Endre stílusa a szimbolizmus és az expresszionizmus hatásai alatt formálódott. A versben megjelennek a szimbolista jellemzők, mint például a vörös, a henna, a porcikák, amelyek metaforikusan kifejezik a szerelmi vágyat és a szenvedélyt. A nyelvi eszközök között megtalálhatóak a ritmusban és hangulatban történő változások, a rímelés és a szóképek.

Az Ady Endre műveiben gyakori vágyakozás, az elérhetetlen vagy megértetlen szerelem is megjelenik a versben. A költő lelkében egyszerre ott van az akarat, hogy vágyait kifejezze és a remény, hogy megtalálja az igazi szerelmet. Ez az összefüggés a romantika és a szimbolizmus irodalmi hagyományaihoz kapcsolódik, amelyekben a szerelem és a vágyakozás is jelentős szerepet kapnak.

Az Ady Endre verseinek társadalmi és politikai vonatkozásai is kiemelkedőek. Ady műveiben gyakran foglalkozik a kor társadalmi problémáival, az egyéni szabadság és a politikai elnyomás ellentmondásával. Ez a vers kapcsolatba hozható a 20. század eleji társadalomváltozásokkal és a modernizációval, amelyekhez számos nemzetközi író is reagált műveiben.

A vers szerkezetében és tematikájában is vannak érdekes összefüggések a magyar irodalmon belül. Az Ady Endre költészete újszerűsége miatt sokak szerint az egyik úttörője volt a modern magyar irodalomnak. A "Holnap is így" című vers is tükrözi a korai modern költészet jellemzőit, mint például a szabad versforma és a lírai én hangsúlyozása.

A nemzetközi szépirodalomban is találhatók hasonlóan romantikus és szimbolikus versek, amelyek a vágyakozást és a szenvedélyt fejezik ki. A francia szimbolizmus és az angol preraffaelita mozgalom írói, például Charles Baudelaire és Dante Gabriel Rossetti, olyan témákkal foglalkoztak, mint a szerelem vágyhatása és a múló idő. Ady Endre "Holnap is így" című verse a modernista irányzatok hatását is tükrözi, mint a szürrealizmus és az expresszionizmus.

Összességében Ady Endre "Holnap is így" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból több lehetséges összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A vers nyelvi és stiláris jellemzői a szimbolizmus és az expresszionizmus hatásai alatt formálódtak, míg a tematikájában és struktúrájában számos modernista és romantikus elem jelenik meg.