Uram, háboruból jövök én,
Mindennek vége, vége:
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.

Nézd: tüzes daganat a szívem
S nincs, mi nyugtot adjon.
Csókolj egy csókot a szívemre,
Hogy egy kicsit lohadjon.

Lecsukódtak bús, nagy szemeim
Számára a világnak,
Nincs már nekik látnivalójuk,
Csak Téged, Téged látnak.

Két rohanó lábam egykoron
Térdig gázolt a vérben
S most nézd Uram, nincs nekem lábam,
Csak térdem van, csak térdem.

Nem harcolok és nem csókolok,
Elszáradt már az ajkam
S száraz karó a két karom már,
Uram, nézz végig rajtam.

Uram, láss meg Te is engemet,
Mindennek vége, vége.
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.


Elemzések

Ady Endre "Imádság háború után" című versében visszhangzik a háború szenvedései és traumái. Teológiai szempontból megvizsgálva a verset, érzékelhetők a következő összefüggések:

Bibliatudomány: A vers számos bibliai motívumot felidéz. Az imádságosság, a felkiáltások, a folyamatos kérés Istenhez hasonlít a zsoltárok imádságainak stílusához. A "Békíts ki Magaddal s magammal" sor lehet asszociáció a Jákob és az Úr közötti küzdelemre, ahol Jákob azt kéri, hogy Isten áldása érje őt (1Mózes 32:25-29).

Patrisztika: Ady a versben Istenhez fordul, és egyfajta közvetítő szerepet vállal magára Isten és saját maga között. Ez a közvetítő szerep megidézi az egyházatyák közvetítői elképzeléseit, amikor az imádkozónak az volt a célja, hogy Isten kegyelméhez juttassa a közvetítő segítségével.

Skolasztika: A versben Ady reménytelen helyzetbe kerül, és szinte kétségbeesetten kér Isten közbelépését. A skolasztikus gondolkodásban fontos téma az isteni kegyelem és az emberi szabad akarat összefüggése. Ady esetében az isteni közbelépés lehetősége egyfajta isteni kegyelmet jelentene, amely meghaladja az emberi szabad akaratot és eljuttatná őt a békéhez.

Más ötletek: A versben bekövetkezett traumákra és menekülésre való utalásokban talán megfigyelhetünk egyfajta isteni gondoskodást, ami a teológiai aspektusban megjelenő isteni védelmet és békét idézheti fel. Emellett az imádságosság és Istenhez fordulás általános emberi tapasztalat, amely bármilyen világi vagy történelmi kontextusban megjelenik. A vers arra utal, hogy a háború katasztrófája után az emberek számára az egyetlen kiút a békére való törekvés és Istenhez fordulás lehetősége lehet.

A vers természettudományos szempontból nézve többek között a testi és pszichológiai állapot, valamint az emberi kapcsolatok témájához kapcsolódik.

A tüzes daganatként megjelenített szív problémájára a modern orvostudomány szempontjából érdemes gondolni. Az érzés, hogy nincs olyan, ami nyugalmat adna, utalhat a pszichés problémákra, mint például a poszttraumás stressz vagy a háborús traumák. A modern neurológia és pszichológia kutatásai lehetőséget nyújtanak az ilyen állapotok kezelésére és a gyógyulás elősegítésére.

Az érintés, a csókkal való lohadás kérésének kifejezése azt mutatja, hogy az érintés pozitív hatással lehet a testi és lelki egészségre. A modern orvoslásban is alkalmaznak olyan terápiákat, mint a masszázs vagy a reflexológia, amelyek az érintés nyugtató hatását használják fel.

A bús, nagy szemek és a látás elvesztése a világban arra utalhat, hogy az ember veszítette el az érdeklődését és látnivalóját a külvilág iránt. Ez lehet a háború utáni depresszió vagy a traumák következménye. A pszichológia és a neurológia kutatásai lehetőségeket kínálnak a pszichológiai és neurológiai problémák kezelésére és a látás helyreállítására.

A lábak elvesztése és a térd maradéka az átélt traumákra és a változásokra utalhat. A modern orvoslás és a művégtagok technológiája lehetőséget nyújt a végtagok károsodásának kezelésére és az élet minőségének javítására.

Az ajkak kiszáradása és a száraz karok a testi és lelki megterhelés jelei lehetnek. A modern orvoslás a tünetek okainak és kezelésének felderítésére és javítására összpontosít.

A Béke keresése és a kiengesztelődési vágy a lelkek megtisztulásához és a belső harmónia eléréséhez kapcsolódik. Számos tudományág, mint a pszichológia, a filozófia és az orvostudomány, az emberi boldogság, elégedettség és béke kutatására összpontosít.

Összességében, a vers a háború utáni lelki és testi megterhelésre, valamint a gyógyulás keresésére utal. A modern természettudományos felfedezések és kutatások lehetővé teszik a testi és lelki problémák jobb megértését, diagnózisát és kezelését. A pszichológia, neurológia és orvostudomány területéről számos lehetőség kínálkozik az emberi egészség és boldogság elősegítésére.

Ady Endre "Imádság háború után" című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva számos összefüggésre lehetünk figyelemmel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A vers kezdő soraiban a háborús környezetből származóan egy olyan helyzetet ír le a költő, ahol mindennek vége van. Ez a kijelentés azonban többek között az antik háborús irodalom tradíciójával is összhangban van, például Homérosz Iliászával, ami az akkori háborús viszonyokat ábrázolja. A védelemért és békéért fohászkodó költő itt Ady Endre egyéni kiábrándulását is kifejezi, ami a háború okozta trauma miatt jön létre. Ezen összefüggésen túl azonban a vers sorai megszólítják az Isteni tevékenység lehetőségét a béke megteremtésében, ez pedig nemzetközi szépirodalmi összefüggéseket is felvet.

A második versszakban a szív metaforikus ábrázolásával az érzelmek és lelki nyugtalanság képeit használja Ady. Itt a szív éghet "daganatként", ami a háborús traumák emberi testre gyakorolt hatásait fejezi ki. A szív csókolása ebben az összefüggésben egy meghatározott gesztus lehetőségét is felveti, ami a verselemzők szerint a költő kérése a lelki gyógyulásra. Ebben a részben tehát a személyes érzések transzcendens ábrázolása, valamint a fájdalom és gyász kifejezése érezhető, ami olyan nemzetközi szépirodalmi művekkel hozható összefüggésbe, mint például a világháborús líra vagy a shell shock által inspirált versek.

A harmadik versszakban a világ is elveszíti létjogosultságát a költő számára, és csak Isten van jelen a valóságban. Az itt felvázolt világhelyzet és Istenbe vetett hit dilemmája szintén olyan témákat érint a nemzetközi szépirodalomban, mint például T. S. Eliot "The Waste Land" című műve, ahol a modern világ és az emberi kapcsolatok hiábavalósága kerül képbe. Ebben az összefüggésben Ady Endre versszaka a polgárháborút és a világháborút is általánosítva, az emberiség általános helyzetét fejezi ki, amely nemzetközi érdeklődésre tarthat számot.

A negyedik versszak a költő saját testi traumáit fejezi ki, aki a háborúban veszítette el a lábait, és csak térdig van a vérben. Ez a kép a háborús sérülések áldozatainak emberi tragédiáját fejezi ki, és olyan művekkel hozható összefüggésbe, mint például Wilfred Owen "Disabled" című versével, ami szintén egy háború áldozatának elveszített testrészeit ábrázolja. Ez a rész tehát az emberi élet és az általános szenvedés problémájára utal, ami minden korban jelen van.

Az utolsó versszakban a főszereplő továbbra is Istenhez szól, hogy segítsen megtalálni a béke lehetőségét neki és a világnak. A költő és Isten közti dialógus a személyes és transzcendens kölcsönhatás lehetőségét fejezi ki, és olyan művekkel hozható összefüggésbe, mint például John Donne vagy George Herbert vallásos lírája. Ebben az összefüggésben Ady Endre versszaka egy általános humanitárius vágyat fejez ki az emberek közötti béke, megértés és kölcsönös támogatás iránt, ami a nemzetközi szépirodalomban is hangsúlyos téma.

Összességében Ady Endre "Imádság háború után" című versének irodalomtudományi elemzése azt mutatja, hogy a háború és béke, valamint az egyéni és kollektív traumák kérdése olyan összefüggésekkel is áthidalható, amik mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban megjelennek. A költő lírai megfogalmazása, az általános humanitárius érdeklődés és az emberi érzelmek univerzalitása az Ady Endre versei által képviselt tematikákat kiemelik a szépirodalom között és az emberi viszonyokban.