Édes kislyányom, nyisd ki a szemed,
Tágas, egyetlen kékjét a világnak,
Mert az én vak szemeim ezután
Csak teáltalad látnak.

A vén emlék-gyilkosnak add ide
Varázsát a szent, emlékező méznek
S csettentsd a nyelvem tartón, édesen,
Míg más asszonyra nézek.

Míg az a két apró, barna bogár
Csiklandozván föl s bejárja az arcom,
E más szemekhöz küldd el a tied,
Te várakozott asszony.

Szerelmeket parancsolj most reám,
Úgy kellenek élethez a szerelmek,
Úgy kellenek a te kék szemeid,
Bár barnán feleselnek.

Úgy kellenek a meghagyásaid,
Mert megint bűnbe estem
S kérdem: szeretek, ím, egy új leányt,
Szeressem, ne szeressem?


Elemzések

A vers természettudományos szempontból elemzésekor az első részben az emberi érzékszervekre fókuszálhatunk. Az első sorokban az édesapa arra kéri a kis lányát, hogy nyissa ki a szemét, és mutassa meg neki a világot a saját szemszögéből. Ez a szemek működésével, látásunkkal kapcsolatos téma.

Az emlék-gyilkos kifejezés talán az idő múlására, az emlékek fakulására utalhat. A "szent, emlékező méz" lehet a memória, amihez az apa hozzáféréshez jutna a lánya által. Ez összekapcsolható a neurológiai kutatásokkal, amelyek megpróbálják megérteni az emlékezés mechanizmusait.

A második részben a barna bogarak, amik az arcát csiklandozzák, lehetnek valósában létező bogarak vagy csak szimbólumok. Ha valós bogarakról van szó, akkor az entomológia, azaz a rovarokkal foglalkozó tudomány képes lenne megvizsgálni, hogy pontosan milyen bogarakról lehet szó, és miért választják az arcot. Ha szimbolikus elemek, akkor azokat a babonák, hiedelmek vagy pszichológiai aspektusokkal hozhatjuk összefüggésbe.

A harmadik részben az apa arra kéri a lányát, hogy küldje a szemeit egy másik lánynak. Ez a rész a szerelmek tudományával kapcsolatos lehet. A biológia kutatásai alapján tudjuk, hogy a szerelmi érzelmek számos kémiai és hormonális változást okoznak az agyban és az egész testben.

A vers utolsó részében az apa feltesz egy kérdést, hogy vajon szeresse-e a második leányt. Ez a rész talán a pszichológia és az érzelmi intelligencia bajával is összekapcsolódhat. A modern kutatások törekszenek megérteni az emberi érzelmeket és a kapcsolataikat.

Összességében az Ady Endre vers természettudományos vonatkozásai a látás, emlékezés, idegrendszer, rovarok, szerelmek és érzelmek témakörébe tartoznak, amelyek mind a mai természettudományokban gyakran kutatott területek.

Ady Endre "Kérdés kék szemekhez" című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggés alapján lehet elemezni. Az alábbiakban kiemelünk néhány lehetséges összefüggést mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Tematika: A versben szereplő fő témák a szerelem, a női szépség, az emlékezés és a vágy. Ezek olyan általános témák, amelyek az irodalom szinte minden korszakában jelen vannak, és számos művészeti alkotás inspirációjául szolgáltak.

2. Ady Endre stílusa: A versben megjelenik Ady Endre jellegzetes stílusa, amely a szimbolizmus és a modernizmus hatására alakult ki. Az erős képi nyelv és a váratlan metaforák segítségével Ady olyan érzéseket és gondolatokat fejez ki, amelyeket a konvencionális nyelvezet nem lenne képes kifejezni.

3. Szerelmi líra: A vers egy szerelmes vallomás, amely a lírai költészet egyik legősibb és legelterjedtebb műfaja. A szerelmi líra a magyar és a nemzetközi irodalomban egyaránt sokféle formában megjelent, és a történelem során több költő is kifejezte szerelmét és vágyát hasonlóan Adyhoz.

4. Folklorisztikus elemek: A versben megjelenik néhány folklorisztikus motívum, például a varázs és a szent méz. Ezek a motívumok hagyományos közösségekben gyakran szerepelnek, és az irodalomban is gyakran használtak. Ez összekapcsolhatja Ady verseit a magyar népköltészettel és mondavilággal.

5. Nőalakok és női szépség: Ady verseiben gyakran találkozunk a női szépség dicséretével és a női szerelemmel. Ezek a nőalakok a magyar irodalom hagyományos nőidealizálásának egy formáját képviselhetik, amely a nemzetközi irodalomban is megtalálható.

6. Szemmotívum: Az Ady versben gyakran megjelenik a szemek metaforikus használata. A szemek a látás és az emlékezés szimbólumai lehetnek, és számos irodalmi műben, például Shakespeare drámáiban vagy Goethe Faustjában is megjelennek.

7. Morális dilemma: A versben az elbeszélő dilemma elé kerül, hogy a múltbeli vagy jelenlegi szerelmét válassza. Ez a morális kérdés gyakran szerepel a világirodalomban, és több jelentős alkotást is inspirált, például Dantét vagy Tolstojt.

Az Ady Endre "Kérdés kék szemekhez" című vers tehát számos összefüggést hoz létre mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Ez a vers nemcsak az Ady Endre stílusában megjelenő szimbolizmus és modernizmus példája, hanem a szerelmi líra és a női szépség témájának általános vonatkozásait is felveti. A verset továbbá hasonlíthatjuk más irodalmi alkotásokhoz, amelyekben a szemmotívum, a morális dilemma és a folklorisztikus elemek is jelen vannak.

Ady Endre "Kérdés kék szemekhez" című versében teológiai szempontból több értelmezési lehetőség is felmerülhet.

Először is, a versben a szemek metaforikus jelentéssel bírnak, és az emberi érzelmek, vágyak, illetve bűn és ártatlanság jelképei lehetnek. A vers elején a költő arra kéri a "kislyányát", hogy nyissa ki a szemét, és mutassa meg neki a világ tágas kékjét. Ez az utalás arra, hogy a természeti jelenségek, a világ szépsége és megismerése által lehetünk közelebb Istenhez. Az "én vak szemeim" utalhat arra, hogy az emberi látás korlátozott és félrevezető lehet, míg a "csak teáltalad látnak" kifejezés azt sugallja, hogy az igazság, a szépség és a szeretet Istenben található meg.

A bibliatudomány szempontjából a versben felmerülhet a Teremtéstörténet témaköre is. Az "édes kislyányom" kifejezés a teremtett világgal való kapcsolatot jelképezi, ahol Isten a Teremtés aktusa révén megteremti az emberi lényeket. Az "édes kislyányom" az emberi lélek ártatlanságát, tisztaságát és kecsességét is jelképezheti.

A patrisztikus nézőpont szerint a versben megjelenik az Édenkert mítosza is. Az "édes kislyányom" a Paradicsom állapotát jelképezi, ahol az ember és Isten közvetlen kapcsolatban van egymással. Az emlékezés metaforája arra utalhat, hogy az ember elveszti tisztaságát, és a bűnbeesés révén mégsem képes teljesen visszatérni az eredeti állapotához. A "más asszonyra nézek" fordulat arra utal, hogy a költő a bűnbeesés után még mindig vonzódik a bűnös cselekedetekhez.

A skolasztikus nézőpont szerint a versben a költő belső lelki harca és az erkölcsi dilemmák is megjelennek. A "szerelmeket parancsolj most reám" kifejezés azt sugallja, hogy a költő különböző választások között próbál választ találni. A "meghagyásaid"-ra való hivatkozás arra utalhat, hogy a költő keresi az irányítást, a törvényeket vagy az erkölcsi normákat, amelyek segíthetnek eligazodni a helyes úton.

Ezen kívül más nézőpontból is meg lehet közelíteni a verset. Például a feminista olvasatban a versben megjelenhet a női önrendelkezés és a szabadság kérdése, amikor a költő a "kislyányt" arra kéri, hogy nyissa ki a szemét, és legyen aktív részese az életnek.

Összességében Ady Endre "Kérdés kék szemekhez" című verse teológiai szempontból többféleképpen értelmezhető. Az emberi érzelmek, a bűn és ártatlanság motívumai mellett felmerülhetnek bibliai, patrisztikus és skolasztikus összefüggések is a szövegben. A vers további értelmezési lehetőségekkel bővül, ha más nézőpontokat is figyelembe veszünk, például a feminista vagy pszichológiai olvasatot.