Ady Endre "Kérdés kék szemekhez" című versében teológiai szempontból több értelmezési lehetőség is felmerülhet.
Először is, a versben a szemek metaforikus jelentéssel bírnak, és az emberi érzelmek, vágyak, illetve bűn és ártatlanság jelképei lehetnek. A vers elején a költő arra kéri a "kislyányát", hogy nyissa ki a szemét, és mutassa meg neki a világ tágas kékjét. Ez az utalás arra, hogy a természeti jelenségek, a világ szépsége és megismerése által lehetünk közelebb Istenhez. Az "én vak szemeim" utalhat arra, hogy az emberi látás korlátozott és félrevezető lehet, míg a "csak teáltalad látnak" kifejezés azt sugallja, hogy az igazság, a szépség és a szeretet Istenben található meg.
A bibliatudomány szempontjából a versben felmerülhet a Teremtéstörténet témaköre is. Az "édes kislyányom" kifejezés a teremtett világgal való kapcsolatot jelképezi, ahol Isten a Teremtés aktusa révén megteremti az emberi lényeket. Az "édes kislyányom" az emberi lélek ártatlanságát, tisztaságát és kecsességét is jelképezheti.
A patrisztikus nézőpont szerint a versben megjelenik az Édenkert mítosza is. Az "édes kislyányom" a Paradicsom állapotát jelképezi, ahol az ember és Isten közvetlen kapcsolatban van egymással. Az emlékezés metaforája arra utalhat, hogy az ember elveszti tisztaságát, és a bűnbeesés révén mégsem képes teljesen visszatérni az eredeti állapotához. A "más asszonyra nézek" fordulat arra utal, hogy a költő a bűnbeesés után még mindig vonzódik a bűnös cselekedetekhez.
A skolasztikus nézőpont szerint a versben a költő belső lelki harca és az erkölcsi dilemmák is megjelennek. A "szerelmeket parancsolj most reám" kifejezés azt sugallja, hogy a költő különböző választások között próbál választ találni. A "meghagyásaid"-ra való hivatkozás arra utalhat, hogy a költő keresi az irányítást, a törvényeket vagy az erkölcsi normákat, amelyek segíthetnek eligazodni a helyes úton.
Ezen kívül más nézőpontból is meg lehet közelíteni a verset. Például a feminista olvasatban a versben megjelenhet a női önrendelkezés és a szabadság kérdése, amikor a költő a "kislyányt" arra kéri, hogy nyissa ki a szemét, és legyen aktív részese az életnek.
Összességében Ady Endre "Kérdés kék szemekhez" című verse teológiai szempontból többféleképpen értelmezhető. Az emberi érzelmek, a bűn és ártatlanság motívumai mellett felmerülhetnek bibliai, patrisztikus és skolasztikus összefüggések is a szövegben. A vers további értelmezési lehetőségekkel bővül, ha más nézőpontokat is figyelembe veszünk, például a feminista vagy pszichológiai olvasatot.