Én meghalok, eressz el:
Itt hagylak egy kigyult kereszttel,
Mint Krisztus távozom.

Megcsókolom az állad,
Melled és két szent, puha vállad
S rajtad ég a kereszt.


Elemzések

Ady Endre "Keresztelő hagylak itt" című versének elemzése során az alábbi pontokat emelhetjük ki a mai természettudomány szempontjából:

1. Az emberi teste és a halál: A vers elején Ady hangsúlyozza a test halandóságát és saját halálát, ami a biológiai folyamatokra utal. A mai természettudományban a halál és az emberi test elkülönülése is kutatások tárgya, például az agyi tevékenység és a testi funkciók megszűnése.

2. A kereszt szimbóluma: Ady utal a kigyúlt keresztre, ami a keresztény vallásban jelképezi Krisztus szenvedését és feltámadását. Mivel a versben a költő Krisztushoz hasonlítja magát, érdekes lehet a kereszt jelentése a mai természettudományban. A kereszt alakja használatos a geometriában és a fizikában is, például a koordinátarendszerben vagy az erők vektordiagramjában.

3. Az érzékek tapasztalatai és az érintés: Ady kifejezi a szeretetét az állad, melled és vállad megcsókolásával, ami az érzékelés folyamatába tartozik. Az érzékek és az érzékelés pszichofiziológiai folyamatokon és az idegrendszeren keresztül történik. Az érintés különösen figyelemreméltó, mivel a mai kutatások szerint az érintésnek számos jótékony hatása van az egészségre és a jólétére.

4. A költészet és az ég: Az utolsó sorban Ady arra utal, hogy a kereszt az égen ég rajta. Az ég és az asztrofizika az egyik legizgalmasabb kutatási területe a természettudományban. Napjainkban a kutatók kutatják az univerzumot, az űrt és a csillagokat, melyek hatalmas távolságba és időbe nyúlnak.

Ebben az elemzésben csak néhány példa található a vers természettudományos vonatkozásaira. Minden vers olvasása során szubjektív értelmezésre van szükség, ezért másabb vonatkozások is felfedezhetők lehetnek.

A vers szövege különféle teológiai szempontokkal ismerkedik meg, különös tekintettel a bibliatudományra, a patrisztikára és a skolasztikára. Az alábbiakban ezekre a szempontokra összpontosítva elemezzük a verset:

1. Bibliatudomány: A vers első sorában Ady Endre a saját halálát fogalmazza meg, amikor azt mondja: "Én meghalok". Ez megidézi Jézus Krisztus halálát, amely a kereszténység központi eseménye. Ezért az "Itt hagylak egy kigyult kereszttel" kifejezés az evangéliumokban leírt Krisztus kereszthalálára utal, ahol Krisztus elhagyta testét és meghalt a kereszten. Ez az összefüggés a bibliai narratívával és Jézus Krisztus halálával kapcsolatos.
2. Patrisztika: A patrisztika a korai keresztény gondolkodásra utal, amelyet a patrónusok - a korai keresztény élet és tanítás jelentős személyei - nézetei határoztak meg. A versben az "Mint Krisztus távozom" kifejezés a patrisztikus gondolkodásra utal, amely Krisztus halálát és feltámadását tartja. Az Ady által használt kifejezés azt sugallja, hogy a halálát és távozását Krisztus példája és követése inspirálja.
3. Skolasztika: A skolasztikus gondolkodás jellemző a középkori teológiai filozófia alapjaira. A versben az "az állad", "a melled" és "a két szent, puha vállad" kifejezések az állítólagos szent maradványokra utalnak, amelyek Krisztus kereszténységében és a középkori keresztény kultuszokban nagyon fontosak voltak. A skolasztika vonatkozásában a vers ezekre az objektumokra hivatkozik, és azokat a szerepeket és jelentőséget idézi, amelyeket ezek a szent maradványok a katolikus vallásgyakorlatban hordoznak.

Összességében Ady Endre "Keresztel hagylak itt" című versében a teológiai szempontokra való utalás a bibliai, patrisztikus és skolasztikus nézőpontokra, valamint a keresztény vallás és tanítás alapelveire való hivatkozásokkal gazdagítja a vers jelentését és érzelmi tartalmát.

Az Ady Endre KERESZTTEL HAGYLAK ITT című vers egy rövid lírai alkotás, melyet irodalomtudományi szempontból többféleképpen lehet elemezni és értelmezni. A vers kiemelkedik Ady Endre életművéből, mivel a költő itt intimebb hangvétele jelenik meg, amely a halál és az elválás témáját boncolgatja.

A vers alapvetően egy búcsúüzenet, amelyben a költő egy haldokló szeretett személynek küldi utolsó szavait és érzéseit. Az első sorban már jelzi a halál közelgését, míg a második sor utal a keresztre, amely Krisztus távozását jelképezi. Ezzel a képpel Ady Endre saját halálát és az elválást állítja párhuzamba Jézus kereszthalálával.

A következő részben a költő megcsókolja a haldokló személy testrészeit, az arcát, mellét és vállait, melyeken ég a kereszt. Ezzel a képpel azt jelzi, hogy a szeretett személyben ő maga is megtalálható, és hogy a szeretett személy oltárként szolgál a költő számára. Ezzel a képpel Ady Endre azt fejezi ki, hogy a halál után ő maga is átalakul és részévé válik az elhunyt személynek.

A vers számos lehetséges összefüggést mutat a magyar irodalom területén is. Az első, Jézus kereszthalálára történő utalás a keresztény képi világra és a vallásos irodalomra való támaszkodást mutatja. Az általánosabb értelemben véve a halál és vele a búcsú és az elválás téma az emberi lét alapvető kérdéseit érinti, és ebből a szempontból kapcsolódik a magyar líra hagyományaihoz, amelyek gyakran boncolgatják az élet múlandóságát.

A nemzetközi szépirodalom területén a vers hasonlóságokat mutat olyan költők alkotásaival, akik hasonló témákkal foglalkoznak. A halál és az elválás témája mindig is főszerepet játszott a lírában, és számos költő foglalkozott vele világszerte. A versek során gyakran találkozhatunk olyan képekkel, amelyek az elhunyt személy földi maradványaival és emlékével kapcsolódnak. A lírikus és a szeretett személy közötti kapcsolat és az átalakulás motívuma is számos más költő alkotásaiban előfordul.

Összességében az Ady Endre KERESZTTEL HAGYLAK ITT című vers számos lehetséges összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A halál, az elválás és az átváltozás témája a líra hagyományos kérdéseit érinti, míg a kereszt és a vallásos képi világ olyan irodalmi hagyományokhoz és témákhoz kapcsolódik, amelyek világszerte megtalálhatók a költészetben.