I. Prológus

A dolgaim tán megmaradnak
S én is megmaradok magamnak,
Mindig így jártam,
De meghalok avagy öregszem,
Mindenképpen vallom e vesztem:
Ez tán igaz
És valósággal így csináltam.


II. Óh, pesti uccák

Óh, Pest, óh, ismert,
Csúnya, heves, szomorú vackok,
Óh, uccák, uccák,
Be szépek és be újak vagytok.

Be megragyogtok
Az ő napos, nagy, mély szemében
S de elgyászultok,
Ha kifelejt belőlük éppen.

Ha letörlődik
Arcából, ami lelketek mondja
S ha bárgyu szívvel
Vagyok bolonditott bolondja.

Kis mulatságok,
Óh, hirtelen be csúfra nőttök,
Ha elmarad tán
Egyetlen és időn-jött nőtök.

Be szépek vagytok,
Egykor gyűlölt, rút, pesti uccák:
Lábaim hogyha
Ő finom, rossz útjait futják.


III. Fölemelem a szívemet

És fölemelem
Szívemet, ezt a sötét bolygót,
Mert ismét a Határtalanság
Világai fényeskednek nekem.

Szerelmi csodák
Legendái hullnak az Égről,
Hitek táltosai röpítnek
A Nap magas atyjánál is tovább.

Ami Szép, Gyerek,
Isten és Jó csak bennem élt már,
Ami gügyögős vágy és álom,
Ma mind szentült véremben bizsereg.

Már-már hamvadók:
Dölyföm, szemem, álmom tüzelnek,
Mert eljött ős Mylitta lyánya,
Mylitta ő is: a siratta Csók.

Úgy csapdos velem
A nagy Madár isteni szárnya
S úgy visz világokon keresztül
A részeg, ifjú, hazárd Szerelem.


IV. Bűn, ha kiburkollak

Tudom, hogy bűn, ha kiburkollak,
(Magamnak bűn),
De cserepzett, fájó ajkam szeretné,
Ha szép estjén a cinkos Holdnak
Befuthatná áhított tested -:
Szeretlek.

Jaj neked, ha kiváncsiság űz,
Ha csak vágyaimat akarnád
Kigyújtani
S azután a szőkék és a barnák
Könnyű hadához űznél,
Ahova űznek
Mindenkit, kik olcsón örülnek
S ahova bátor, szives akarók is
Juthatnak.
Ha így járnék, olcsó Arany-féle rímek
Avagy Lédai zsolozsmák
Majd erről is tudatnak.)

De drága vagy s tán nekem drága
S tán nekem csak:
Nézz olykor a világra,
Hiszen oly nézők a szemeid
Néha
S hiszen olyan ismerős tarjak
Ezek, amiket most mutatok.
De ha akarod, ezerszer
Mondom ki még
S hallgass meg ezeregyedikszer:
Akarlak.


V. Ne fájassuk egymást

Fájdalmat kinálsz és fájdalmat szánok,
Így mulnának el az ifju talányok,
Ha nagy titkukat meg nem védem én,
De az enyém a kínok adománya
S a kinzatások kincse is az enyém.

Fájatni egymást: darabokra törne
S kár volna egymást megkapni gyötörve,
Oly szép az Élet s olyan kicsiség.
Vércsékként bűn vón egymás szivét vájni,
Szivét egymásnak s ki nem hevert szivét.

De itt vagyok s konok bünösként védem
Az üdvöket és az én üdvösségem
S az ifju, őrült, szép talányokat:
Ölem s öled játszhat kacér játékot,
De dől, nem kínoz, él és nem válogat.


VI. Epilógus

Úgy gondolom, vagy csak úgy vélem,
Sokan pörbe-szállnának vélem,
Ha életem csak préda volna.
De bár életem zúdul versbe,
Ez életnek a fejedelme
Én vagyok.
S én vagyok dolgaim legszebb dolga
S kinek e verses meredék-Élet
És életes vers idegen,
Ne lépjen utánam a pokolba.


Elemzések

Ady Endre "Keserű imádságok" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom terén.

A magyar irodalomban a vers jelentősége és hatása alapvetően Ady Endre modernizáló hatásában rejlik. Ady az elsők között kezdte el használni a szabadverset Magyarországon, ami megváltoztatta a magyar költészet hagyományos formáit. Ezáltal sok kortársa őt követve, a 20. századi magyar költészet meghatározó figurájává vált. A "Keserű imádságok" is a szabadversre épül, és Ady sajátos stílusának és hangnemének fontos példája.

A versben megjelenő hangvétel, szóhasználat és témák számos nemzetközi költőt megihlettek. Ady Endre politikai és társadalmi aktivizmusa és annak a költészetére gyakorolt hatása során a szimbolista irányvonalat erősen megközelítette, valamint a világirodalom modern költészeti irányzatait is követte. A műveiben látható szimbolikus jelentések és a szélsőséges érzelmek és vágyak kifejezése olyan nemzetközi költőkhöz hasonló, mint Arthur Rimbaud vagy Charles Baudelaire.

Az Ady Endre verseit jellemző erős személyiség és a társadalmi kritika, mely a "Keserű imádságok"-ban is megjelenik, részben köszönhető a korabeli európai avantgárd művészeti irányzatok hatásának. Ady elvetette a hagyományos értékeket és a konvencionális szerkezeteket, és helyette az egyéni érzelmek kifejezését és az új nyelvi kifejezésmódokat helyezte előtérbe, amelyek a magyar irodalomkritikusok szerint az európai modernizmus irányába mutatnak.

A "Keserű imádságok" szerelem, vágyak és veszteség témáit dolgozza fel. Ezek a témák univerzálisak és számos más irodalmi műben is megjelennek. Míg Ady Endre a maga módján kezelte ezeket a témákat, a műveiben megjelenő intenzitás és szenvedély a romantikus költészetből eredeztethető, amelyet más romantikus költők is folytattak, például Byron vagy Keats.

Összességében az "Keserű imádságok" Ady Endre műve a magyar irodalmi kánon fontos része, amely azonban továbbra is érvényes a nemzetközi szépirodalomra. A vers modernizmusa, tematikája és nyelvezete számos követőt inspirált, és a mai napig hatással van a különböző irodalmi és művészeti irányzatokra.

Ady Endre Keserű imádságok című versének teológiai elemzése a következőképpen alakulhat:

A versben Ady Endre az imádságot, mint a vallási és isteni kapcsolat alapját, tematizálja. Megjelenik benne a vágy a megtartásra és a folytonosságra, valamint a halál és az öregedés félelme. Az imádságok arról árulkodnak, hogy a lírai én életében folyamatosan jelen van a megsemmisülés és a boldogtalanság kockázata.

A Bibliatudomány szempontjából a versben érvényesülnek a keresztény vallásos világkép elemei, mint például a Krisztus-kontextus. A lírai én úgy véli, hogy az igazi szépség és boldogság belülről fakad, Istenben található meg. Az imádságok nyelvezete vallási, költői képekben fejezi ki a hittel kapcsolatos gondolatokat. A vers próbálja megragadni a hit megnyilvánulásainak és a hitbeli tapasztalatoknak a lényegét is.

A Patrisztikára nagy hatással volt a keresztény vallásos gondolkodás kialakításában. A versben az imádságokban megjelenő vallási tapasztalatok és a hitet megformáló érzelmek megfelelnek a patrisztikus spiritualitás elemeinek. Az imádságokat vallási szertartásoknak is lehet tekinteni, amelyekben a lírai én közelebb kerül Istenhez és a vallásos közösséghez.

A Skolasztika a középkori filozófiai és teológiai irányzat volt. A versben a lírai én kétsége és önvádja fejeződik ki. Meglátásai szerint bűn, hogy őszintén vágyik a testi vágyak kielégítésére, fájdalmat okozhat szerelmi érzelmeivel. Ebben a részben a skolasztikus gondolkodás kérdései is megjelennek, például a lélektan, a bűn és a bűntudat.

Második ránézésre felmerülhetnek az ókori görög mitológia, valamint a paganizmus és a hagyományos istenhit elemei is a versben. Az "Óh, Pest, óh, ismert" kezdete például reminiszcenciája lehet az ókori görög pozíciókból is érthető panteizmushoz.

Összességében Ady Endre Keserű imádságok című verse teológiai, bibliai és patrisztikus elemeit kombinálja a hit, a szerelem és a vágy keresésével. A versben megjelenő imádságok, kérdések és önvádak a hittel és a vallással való kapcsolat mélyebb megértésére és megismerésére buzdítanak.

A vers természettudományos szempontból nézve több különböző témakört is érint. Az alábbiakban részletesen kifejtem, hogy melyik részek milyen kapcsolatban vannak a természettudománnyal és a legfrissebb felfedezésekkel.

I. Prológus:
Ebben a részben Ady Endre öregedésről és halálról beszél, ami a természettudományos kutatások során felmerülő kérdésekhez kapcsolódik. Az öregedés és halál folyamatát a biológia és a genetika tanulmányozza, és a legújabb kutatások arra törekednek, hogy megértse és megtalálja az időskori betegségek és a halál kiváltó okait.

II. Óh, pesti uccák:
Ezen a részen Ady a városi környezetről és az utcákról beszél. A városi ökoszisztéma és a városi környezet nagy figyelmet kap a mai természettudományban. Az urbanizáció hatásainak és az emberi tevékenység következményeinek tanulmányozása fontos szerepet játszik az ökológiában és a környezettudományban.

III. Fölemelem a szívemet:
Ebben a részben Ady a szerelmet és az érzelmeket említi. A pszichológia és az agykutatás területe az érzelmek és a szerelem jelenségeit és működését kutatja. A legújabb kutatások segítenek megérteni, hogy hogyan működik az agy és miért alakulnak ki az érzelmi kapcsolatok.

IV. Bűn, ha kiburkollak:
Ebben a részben Ady a vágy és a bűn kapcsolatáról beszél. Az emberi vágyakat és az erkölcs kérdéseit a filozófia és az etika vizsgálja. A legújabb kutatások az erkölcsi döntések biológiai és agyi hátterét próbálják megérteni.

V. Ne fájassuk egymást:
Ebben a részben Ady az élet szépségéről és az egymásnak okozott fájdalomról beszél. Az élet összetett folyamatait és a fájdalom érzését az orvostudomány, a neurobiológia és a neurológia kutatja. A legfrissebb kutatások segítenek megérteni a fájdalom keletkezését és a módját, ahogy az agy feldolgozza.

VI. Epilógus:
Ebben a részben Ady önmagáról és életéről beszél, és azt állítja, hogy ő a saját sorsa ura és senki más nem döntheti el azt. Az önismeret, az identitás és az önállóság témái is fontosak a pszichológiában és a kognitív tudományokban.

Összességében Ady Endre "Keserű imádságok Mylittához" című verse több természettudományos témával is összefüggésbe hozható. Az öregedés, a városi környezet, az érzelmek és a szerelem, az erkölcs és az élet folyamatai mind olyan területek, amelyeket a mai természettudomány kutat.