Rólad álmodom:
Kincses szerelem sátra.
Légy védő asszonyom,
Óh, Kleopátra.

Kösöntyűd arany
S én kiállok a gátra.
Légy védő asszonyom,
Óh, Kleopátra.

Léda elűzne
S nem vagyok bátrak bátra.
Légy védő asszonyom,
Óh, Kleopátra.

Megyek bízóan
S nem nézek soha hátra:
Légy védő asszonyom,
Óh, Kleopátra.

Budapesti Napló, 1906. május 6.


Elemzések

Ady Endre "Kleopátra hívása" című verse egy szerelemről szóló vallomás, amelyben a költő egy vágyott asszonyhoz, Kleopátrához szólítja fel a figyelmét és kéri, hogy legyen mellette védelmező asszonya. A vers magyar irodalmi vonatkozásban több szempontból is érdekes.

Egyik fontos szempont a költő lírai hangvétele. Az érzelmek kifejezése az Ady Endre lírájában gyakori elem. A versekben fellelhető szenvedély, vágy és fájdalom jelennek meg, ami szorosan kapcsolódik a szerző magánéletéhez és szerelmi viszonyaihoz. "Kleopátra hívása" is ezt az érzelmes hangvételt tükrözi.

A versben említett Kleopátra karaktere, valamint az őhöz való kötődés az irodalmi szempontból is érdekes. Kleopátra, az egyiptomi királynő szimbolikus jelentőséggel bír a mítoszokban és a történelemben egyaránt. Az egyiptomi kultúra és történelem vonatkozásában a költő további rétegeket visz be a szövegbe, amik hozzájárulnak a verse értelmezéséhez és izgalmas elemeket adnak neki.

"Egyiptomi" vonatkozásokat nemcsak a magyar irodalomban, hanem más nemzetközi irodalmakban is megtalálhatunk. A 19. században divatos volt Egyiptom hatása az európai kultúrában, így az irodalomban is. Például, Gustave Flaubert francia író "Salammbô" című regényében az ókori Karthágó és a pun háborúk témáját dolgozza fel, melyek erősen kötődnek Egyiptomhoz.

Általánosságban azonban Ady Endre versei könnyen azonosíthatók a magyar irodalommal. Az ő költészete forradalmi jellegű volt, és nagy hatással volt a későbbi magyar lírára is. Kifejező stílusa és az őszinte érzelmek ábrázolása hozzájárultak ahhoz, hogy Ady az egyik legjelentősebb magyar lírikus legyen.

Ennek a versenek tehát több lehetséges összefüggése van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Egyrészt a költő lírai stílusa és érzelmi tartalma adja a szöveg jelentőségét és időtállóságát, másrészt az egyiptomi királynő Kleopátra karaktere és az őhöz kötődő történelmi és mítoszok elemek hozzájárulnak a vers értelmezéséhez és univerzális jelentőségét hangsúlyozzák.

A költői vers természetesen nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudományos felfedezésekhez, mivel Ady Endre a szerelemről, romantikáról és vágyakról ír. Azonban, ha a vers szövegét természettudományos szempontból vizsgáljuk, néhány összefüggést találhatunk a modern természettudomány eredményeivel.

Az első észrevehető dolog a versben az, hogy a költő Kleopátra nevét használja, aki ókori Egyiptom királynője volt. Az ókori Egyiptomban jelentős tudományos és művészeti fejlődés zajlott, ideértve az építészetet, az anatómiát, az asztronómiát és a matematikát is. Tehát, a hivatkozás a Kleopátrára az ókori tudás és kultúra vonatkozásában is értelmezhető.

A versben található "Kincses szerelem sátra" kifejezés valamiféle védelmet és biztonságot jelent, amit a "védelmező asszony" rolehánál Ady Endre keres. Az utóbbi években a neurológia és a pszichológia terén végzett kutatások vizsgálják a szeretet és a boldogság biokémiai és idegrendszeri hatásait. Tehát, a szeretet és a szerelem pozitív hatásaival kapcsolatban vannak olyan felfedezések, amelyek támogatják a versben megénekelt "védelmet" és "szerelem sátrát".

A versben szereplő "Léda" a görög mitológiában egy istennő, aki híres szépségéről volt ismert. A modern nyelvészet és szociálpszichológia területein a vonzó jellemzők és az emberek vonzódása irántuk is témakör, amit a "nem vagyok bátrak bátra" sorozattal lehet kapcsolatba hozni. Az emberi vonzalmak, választások és viselkedések mélyebb megértése szintén a természettudomány kutatási témáit képezi.

A vers utolsó sorában a költő arra utal, hogy ő "megy bízóan" és nem néz soha hátra. Ez is összekapcsolható a pszichológia és az emberi motivációk tanulmányozásával. A modern pszichológia az emberi motivációkat, érzelmeket és a cselekvést vizsgálja, és az egyén előretekintésének, kitartásának és önbizalmának jelentőségére is felhívja a figyelmet.

Összességében tehát a vers elemzése során a modern természettudományos felfedezésekkel kapcsolatos jelenségekkel és kutatásokkal való kapcsolódásokat találhatunk. Bár a vers nem közvetlenül foglalkozik ezekkel a témákkal, mégis megmutatja, hogy a természet és az emberi lélek mélyebb megértése és kutatása mindig jelen volt és fontos része az emberi kultúrának és gondolkodásnak.

A vers mélyen vallásos hátterű, de a teológiai elemzéshez érdemes először a verselemzést elvégezni.

A vers címe "Kleopátra hívása", ami már önmagában is érdekes és értelmezhető teológiai szempontból. Kleopátra, az ókori egyiptomi királynő, számos mitikus és vallásos vonatkozással is rendelkezett, így a címbe rejtve van egy vallásos üzenet.

A vers szerkezete rímes, négy négy soros versszakból áll. Ez a versformátum segít az érzelmek és gondolatok rendezettségében, és némi rituális jelleggel is bírhat.

A vers tartalmi elemei között jelentős szerepet kap a "védő asszony" képe. Az imádsághoz hasonlóan, a költő itt egy asszonyt kér fel, hogy legyen védelmezője, támogatója. Egyfajta isteni oltalomra vágyik, és ebben a képben Kleopátra az egyik szimbólum lehet.

A versben megjelenő arany további teológiai jelentéssel bírhat. Az arany a legdrágább és legtisztább anyag, amely számos vallásban szent és isteni jelleggel bír. Itt a költő az aranyhoz kapcsolja a köszöntést, így implicit módon kéri az isteni oltalmat.

A vers utolsó sora, amely Budapesti Naplót tartalmazza, időbeli kontextust ad a versnek. Ez egy olyan időpont, ahol a modernizmus rohamosan terjedt, és ez megmutathatja a költő vallásos attitűdjét és az ezzel való szembefordulást is. A versben megjelenő isteni segítségkérés ellentmond az akkori modern gondolkodásnak.

A bibliatudomány nézőpontjából a versben a vallásosság megnyilvánulásai egyszerűek és közvetlenek. A költő az imádságot használja a közvetlen isteni segítségkérés kifejezésére. Az arany és a védelmező asszony képei szimbolikus jelentéssel bírnak, és az isteni gondviselésre utalnak.

A patrisztika szempontjából a vers csöndes vallásossága és a költő alázata jelen lehet a vallásos hagyományokra és a papok tanításaira való támaszkodására. A szerelem és oltalmazás képei itt egyfajta lelki és isteni köteléket is kifejezhetnek.

A skolasztika szempontjából a vers egyszerűsége és közvetlensége valószínűleg nem foglalna magában bonyolult spekulációkat vagy tudományos elemzéseket. Azonban a vers védelmező asszony képe és az isteni segítségkérés nyújthat támpontokat a skolasztikus teológia gondolkodásához.

A vers teológiai szempontból tehát az isteni oltalomért és segítségért való kérés közvetlen kifejezése, amelyben Kleopátra mint védő asszony képe és az arany mint szimbólum pótolhatja az isteni segítség hiányát és védelmet nyújthat a költőnek. A versben megjelenő isteni segítségkérés szembe megy az akkori modern gondolkodással, és a költő vallási hagyományokra és a papok tanításaira támaszkodik.