Nekropoliszban zene zendült
Egy süket, őszi napon.
Én már meghaltam akkor régen
S feküdtem vörös ravatalon.

Sírt az ajtóm. Csöndben belépett
Valaki és nevetett,
Valaki, kiért sokat sírtam
S akit halottan is szeretek.

Megsimogatta sárga arcom
És kacagott, kacagott:
»Fény-emberem, idekerültél?
Csúf Budapest a ravatalod?«

»Hát nem emlékszel már a fényre,
Mely déli sírokra száll?
Itt Budapesten csúf az élet
S ezerszer csúfabb a halál.«

»Gyere innen Átok-városból,
Gyere, halottam, velem,
Itt nem lehet szépet álmodni,
Itt nincsen könnyes, nagy szerelem.«

És kezeim puhán megfogta
És kacagott, kacagott
S azóta déli temetőbe
Készül egy szegény halott, halott.


Elemzések

Ady Endre "Költözés Átok-városból" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A versben többek között a halál, az élet és az Istennel való kapcsolat témakörei jelennek meg.

A bibliatudomány szempontjából a versben számos utalás található a halál és a sírhoz kötődő motívumokra. A "vörös ravatal" és a "déli sírokra szálló fény" ebben az értelemben biblikus képek. A "nekropolisz" szó pedig egy ókori görög eredetű kifejezés, amelyet gyakran használnak a temetőket jelölő szóként.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenik a halál és az élet ellentéte. Az, hogy az előző életen már túl vagyunk és egy halottként fekszünk a ravatalon, azt sugallja, hogy a valódi élet csak a halál után kezdődik. Azt is láthatjuk, hogy a szerző szereti az elhunytat, még halál után is, ami azt jelzi, hogy az élet nem választja szét az élőket és a halottakat.

A skolasztika szempontjából a versben a világi és a transzcendens világ kettőssége is megjelenik. A "csúf Budapest" a világnak ezt a oldalát szimbolizálja, míg a "déli temető" a transzcendens, a túlvilág jelképe. A "könnyes, nagy szerelem" hiánya pedig azt jelenti, hogy a földi életben nem található valódi boldogság és szeretet.

Amellett, hogy a verset teológiai szempontból is meg lehet vizsgálni, azonban még más nézőpontból is értelmezhető. A versek általában sajátos költői képekkel és szimbólumokkal dolgoznak, és nem feltétlenül kötődnek vallási elemekhez. Ezért érdemes lehet az egyéni élmények és érzelmek szempontjából is megközelíteni a verseket. A "Költözés Átok-városból" a költő önmagára és az elhunyt szerettére vonatkozó érzéseit, valamint a város és a halál közötti kontrasztot is kifejezi.

A vers elején a költő egy nekropoliszban tartózkodik, ahol zenét hall. Ezt a természettudomány szempontjából a hangátvitel és a hangrezgések vizsgálatával kapcsolhatjuk össze. Például a hangátvitel lehet hanghullámokon keresztül, amelyek rezgések formájában terjednek a levegőben vagy más közegben.

A második részben egy valaki belép az ajtón és nevet. Az emberi hangok és nevetés megértése a hangtan és a kommunikáció területére utalhat. Az emberi nevetés a társas állatok szociális kommunikációs mechanizmusainak része lehet, amelyet a biológia és a pszichológia területe is vizsgál.

A harmadik részben a költőnek sárga arca van, és említést tesznek a "Fény-ember" kifejezésről. Ez a rész összekapcsolható a színészet és a színek hatásainak tudományával. A színpszichológia azt állítja, hogy a színek hatással vannak az emberek érzelmeire és hangulatára. Ezért lehet, hogy a sárga arc és a fény-ember kifejezések egy szimbolikus utalást tesznek a színek érzelmi hatásaira.

A negyedik részben a költő említi a déli sírokra szálló fényt. Ez kapcsolatba hozható a napmozgás és a fény összefüggéseivel. A nap térbeli mozgása miatt különböző szögekből sugározza a fényt, ami különleges hangulatot és vizuális hatásokat teremt a sírkertben.

Az ötödik részben az Átok-városból származó halottat szólítják meg, ahol nincsenek szép álmok és nagy szerelem. Ezt kapcsolatba hozhatjuk a városi környezet és a természeti környezet közötti különbségekkel. A természetben található zöld területek és természeti helyszínek pozitív hatással vannak az emberek mentális egészségére és jólétére, míg az urbánus környezet negatív hatásokat és stresszt jelenthet.

A vers végén a költő kezeinek egy szegény halottat kell megfognia, hogy elvigyék a déli temetőbe. Ez a rész kapcsolatba hozható az emberi test és az anatómia tudományával. Az emberi test felépítése és működése a biológia és a medicina területének legfontosabb kutatási területei közé tartozik.

Összességében tehát a versben számos olyan elem található, amelyek kapcsolatba hozhatóak a természettudományos kutatásokkal, például a hangtan, a kommunikáció, a színpszichológia, a fény és a napsugárzás, a városi és természeti környezetek hatásai, valamint az emberi test felépítése és működése. Ezek a témák segíthetnek megérteni a természettudományok mindennapi életünkben játszott szerepét és hatását.

Ady Endre "Költözés Átok-városból" című verse a magyar irodalomban is jelentős helyet foglal el, ugyanakkor nemzetközi irodalmi kapcsolódásokra is utal.

1. Stílus és forma: A vers elegikus hangvételű, a halált és az elveszettséget tematizálja. A népdalok felépítését idéző, rímes formában van megírva, amely a magyar népi költészet hagyományaihoz kapcsolódik.

2. Tematika: A halál és a veszteség a versek gyakori témája, nemcsak a magyar, hanem általában a világirodalomban is. Ady Endre a versében a halál és a sírbolt motívumait használja, amelyek az egész emberi létben jelen vannak.

3. Budapest: A versben megjelenik Budapest, amely itt negatív megvilágításban szerepel, mint "csúf Budapest". Ezzel a kifejezéssel a város sötét, nyomasztó oldalát akarja kifejezni, amely beleolvad az átok-város hangulatába. Egyben utalás lehet a modern városi élet kaotikus, embert kizsákmányoló jellegére is.

4. Szerelem: A versben megjelenik a szerelem is, amely meghatározó téma a magyar irodalomban és számos más irodalomban is. Az elbeszélő valakit szeretett, akit már halottként említ, és aki ugyanott van, ahol ő is. A szerelem és a halál kapcsolata már sok írásban feldolgozott téma volt.

5. Szimbolikus jelentésrétegek: Az átok-város, az elhunyt szereplő, a sírbolt és az elbeszélő kapcsolata sokféleképpen értelmezhető a magyar és a nemzetközi irodalomban. Az átok-város lehet jelképes értelemben a világban tapasztalható szenvedést és nyomorúságot jelképezi. Az elhunyt szereplő jelképesen az elmúlást, a múltat képviseli, míg az elbeszélő a jelenben él és a halandóságára reflektál.

6. Sírköltészet: A vers tematikailag és formailag is kapcsolódik a sírköltészethez, azáltal, hogy a halál, a ravatal és a sírkert motívumait használja. A sírköltészet egy univerzális tematika, amely az irodalomban mindig jelen van.

7. Ady Endre hatása: Ady Endre költészete jelentős hatással volt a magyar irodalomra, és a versében is megjelenik az avantgárd irányzat kezdete. Az avantgárd művészet kifejező eszközeire, pl. a groteszkségre való utalás is megtalálható a versben.

8. Összefüggések más művekkel: A versben megjelenő tematikák, motívumok és hangulatok hasonlóak lehetnek más szerzők műveiben is. Például a francia szimbolista irodalom is gyakran foglalkozott a halállal és a szeretettel, illetve a démoni városok és rémtörténetek motívumai is visszaköszönnek más irodalmi művekben.