Lukács Hugónak küldöm

Arcod haragos fellegekből
Ismerős nekem, Isten,
Villámok hozták el szememig
S fürdettem gyakran könnyeimben.

Nem láttam még sugaras arcod,
Melyet, hajh, sokan látnak,
Hol vagy, hol vagy és miért kerülsz,
Szent Istene a kacagásnak?

Éhezem, Uram, a jókedvet,
Szomjazom nevetésed,
Ilyen hálás, pojácás híved
Soha tán nem is volna Néked.

Egy gyönyörű, nagy kacagásban
Harsogjon föl a multam,
Lássam egyszer vidám arcodat
Kacagó, szent sirásba fultan.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból értelmezve nincs sok olyan elem, amely a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható lenne. Azonban néhány általánosabb elem felidézheti a természettudományos gondolkodást.

Az arcodra utaló kép, hogy "Arcod haragos fellegekből/Ismerős nekem, Isten" természetes jelenségekre utal, mint az időjárás vagy a felhők. A villámok, melyeket említ a vers, szintén természeti jelenségek, amelyek fizikai folyamatok következményei.

Azonban a vers fő témája a kacagás, ami összekapcsolható az emberi élményekkel, és nem feltétlenül kapcsolódik a konkrét természeti felfedezésekhez.

Összességében a vers kevés olyan elemmel rendelkezik, ami egyértelműen a mai természettudomány friss felfedezéseire utalna. E inkább az emberi érzelmekre és élményekre fókuszál.

Ady Endre "Könyörgés egy Kacagásért" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A versben a költő vallásos személyiségét mutatja be, és isteni kacagásért fohászkodik.

Az első sorban megjelenik az "arcod haragos fellegekből" kép, mely az Istentől érzett távolságot és kegyetlenséget jelképezi. A költő ebben az állapotban látja Istent, a villámok pedig a szenvedések és nehézségek szimbólumai, melyek mindig közel vannak a költőhöz. Ezért gyakran könnyekkel és fájdalommal találkozik.

A második és a harmadik versszakban a költő megkérdi, hogy hol van Isten kacagása, miért kerüli azt, hol van az öröm és a jókedv. Itt a költő eljut a kérdésig, hogy a szent Isten miért nem kacag, miért nem nevet, és miért nem örvendez.

A következő részben a költő elmondja Istennek, hogy éhezik a jókedvre, és szomjazik nevetésére. Ezzel a költő azt fejezi ki, hogy az öröm és az önfeledt nevetés a legjobb dolog az életben, és szeretné, ha Isten is megoszthatná ezt vele. A költő azt is közli, hogy talán Ő lehetne Isten legszkeptikusabb, mégis hűséges híve.

A versek zárása felé pedig a költő arra vágyik, hogy Isten egy hatalmas nevetésben törjön ki, amelyben a múltja felhangzik. Ezzel azt fejezi ki, hogy Isten nemcsak a szenvedést és a bánatot figyeli, hanem a boldogságot és az örömöt is, aminek hangjára ő is felvidulhatna.

A verse tehát teológiai szempontból a költő vallásos érzéseit, kérdéseit és vágyait fejezi ki. Az időszakok (bibliatudomány, patrisztika, skolasztika) nézőpontjait is figyelembe véve is érdekesen értelmezhető lenne a vers. A bibliatudomány értelmezhetné az arcod és a haragos fellegek képét az Isten Istentől való távolságának és irgalmatlanságának metaforájaként. A patrisztika képes lehetne az Isten kacagásáért fohászkodó részt a költő elsődleges megtérési lépéseként értelmezni, és kiemelhetné a versben a költő istenképét, hogy Isten lényegében jó és szerető. A skolasztika pedig elemzhetné a költő kérdéseit Isten természetének tárgyában, és mérlegelhetné az isteni gondolkozás és az ember igénye közötti kapcsolatot.

Ady Endre "Könyörgés egy kacagásért" című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers egyrészt a szimbolizmus és a szecesszió irányzatába illeszkedik. Az első sorban az "arcod haragos fellegekből" metaforával ábrázolja a szomorúságot vagy az Isten haragját. Ez a kép a szimbolizmus jellegzetes módja, amelyben az érzékek világa és a lelki állapotok összekapcsolódnak. A szecesszióra jellemző stílusjegyek közül pedig a díszes, részletes és gazdagon illusztrált megfogalmazás figyelhető meg a versben.

Az Ady által feltett kérdés, hogy hol van és miért kerüli az Isten a kacagást, egyfajta filozofikus problémát vet fel. A humor és a kacagás az emberi életben sokszorosan jelentős szereppel bírnak, és az emberi lélek egészsége, boldogsága szempontjából kiemelkedő fontosságúak. Ezt a problémát sok más író, költő is megfogalmazta már, például Dostojevszkij Az ördögök című regényében szintén feszegetik a kérdést, hogy miért van jelen a világban annyi szenvedés és tragédia, holott a kacagás és a boldogság fontos életérzések.

A versekben fellelhető Isten-kép is nemzetközi szinten előforduló motívum. A versben Isten nemcsak az arcával, hanem a kacagással is azonosítva van, és az emberi vágya, hogy meglássa Isten kacagó arcát, arra utal, hogy az emberi létben benne van a kacagás és a boldogság hiánya. A keresztény irodalomban is gyakran felmerül az Isten jelenlétének és megtapasztalásának problémája. Az örök boldogságra való vágyódás, az emberi sors tragikuma és a humor, kacagás szorosan összekapcsolódó témák, amelyeket számos más író is feszeget.

A verse egyéb összefüggésekkel is rendelkezik a magyar és a nemzetközi szépirodalomban. Ady Endre verseiben gyakran jelen vannak személyes érzések, lelkületi állapotok megfogalmazása, az egyéni sors és a társadalom helyzete. Ez a lírai önvallomás és a társadalomkritika motívuma, amely az Ady-i költészetben jellegzetes. Az európai modernista költészetre pedig a költő szabódó és merész stílusa, a versen belső világának zavarossága és kifejezőereje jellemző, amely többek között a XX. századi költészetben is meghatározó volt.

Összességében Ady Endre "Könyörgés egy kacagásért" című verses témája és stílusa számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A szimbolizmus és a szecesszió irányzatainak stílusjegyeit mutatja, filozofikus problémát vet fel az Isten jelenlétét és a kacagást illetően, és az emberi érzések, lelkiállapotok megfogalmazása mellett a társadalomkritika is jelen van a versekben. Ezáltal a verse beilleszthető több irodalmi hagyományba és összekapcsolódik más írók, költők műveivel.