Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden,
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimban
S éles, szomoru nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy te voltál ott,
Hol éreztem az életemet
S hol dőltek, épültek az oltárok.
Köszönöm az énértem vetett ágyat,
Köszönöm neked az első sirást,
Köszönöm tört szivü édesanyámat,
Fiatalságomat és bűneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek
Másnak, csupán néked, mindenért néked.
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy te leszel a halál, köszönöm.


Elemzések

Ady Endre "Köszönöm" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve, több lehetséges összefüggést lehet találni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Az önreflexió és a költői önkifejezés: A vers önmagáról, a költő személyes érzéseiről és tapasztalatairól szól. Ez a költői szerkezet és a lírai szubjektum introspektív megjelenítése a modernizmus jellegzetes vonása, amely a 20. századi irodalomban is meghatározó volt.

2. Vallomás: A versben Ady köszönetet mond többek között az édesanyjának, akiért hálás a tőle kapott szeretetért és áldozatért. Ez egy általánosan ismert érzelmeket fejező témakör, amely megjelenik a világirodalomban is.

3. Vallásosság és transzcendencia: A vers számos isteni és spirituális elemet tartalmaz. Az istenhez, az isteni lét tükröződéséhez, az isteni jelenlét érzéséhez fűződő köszönet, valamint a halál mint a végzetes transcendentális utazás szimbolikus megjelenítése erősen vallásos kontextusokra utal.

4. Szerelem és érzelem: A vers számos érzelmeket és érzéki tapasztalatokat fejez ki, például a boldogságot, a szerencsétlenséget, a szenvedést és a vágyat. Ez az érzelmi mélység és feltárulkozás a romantikus költészet jellemzője, amit a nemzetközi szépirodalomban is megtalálhatunk.

5. A képek és a beszédmód: Ady sokszor használ szimbolikus képeket és megszemélyesítéseket. Ez a módszer a szimbolista irodalomra és az avantgárd költészetre jellemző. A költő beszédmódja, az ismétlődő "Köszönöm" is erős költői eszköz, amely fokozza a vers hatását.

6. Az egyén és a társadalom viszonya: A versben Ady köszönetet mond azoknak is, akik részei voltak életének és befolyásolták az útját. Ez a társadalmi kontextusba helyezett önreflexió az irodalmi modernizmusban gyakran előforduló téma.

Összességében Ady Endre "Köszönöm" című verse irodalomtörténeti összefüggéseket mutat a modernizmus és avantgárd irányzataival, valamint a vallásos költészettel és a romantikus költészettel. A vers gazdag képi világa és egyéni vallomása miatt jelentős mű az irodalomtörténetben.

A vers alapvetően egy imaszerű köszönetnyilvánítás Istennel szemben, azonban vannak benne olyan elemek, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudományos felfedezésekkel.

Az elején az "Napsugarak zúgása, amit hallok" elemből kiolvasható, hogy a költő valamilyen hangot hall, amit a napsugarakhoz kapcsol. Ha természettudományosan vizsgáljuk ezt a kifejezést, akkor arra következtethetünk, hogy a költő talán a napfizika területéről származó új eredményekre utalhat. Például a Nap sugárzása olyan hanghullámokat generálhat, amelyeket az emberi fül is képes érzékelni.

A "Szent mennydörgést néz a két szemem" sort szintén úgy értelmezhetjük, hogy a költő valamilyen természeti jelenséget figyel, amelyet a legújabb tudományos felfedezésekkel tudunk összekapcsolni. Vizsgáljuk a "mennydörgést" szót! Ma már jól ismerjük a mennydörgés fizikai háttérét, ami a villámok okozta elektromos kisülésekhez kapcsolódik. Tehát a költő talán egy ilyen jelenséget figyel és megért. Ebben az esetben azt is mondhatjuk, hogy Ady Endre verse szervesen kapcsolódik a villámok és a mennydörgés kutatásához.

A versben megjelenő "kétség" pedig összefüggésbe hozható a tudományos módszerrel, amely a természettudományos felfedezések alapjául szolgál. A kétség a kutató bízik abban, hogy mielőtt elhinné valaminek az igazságát, minden lehetőséget megvizsgál, kétséget vet fel és újabb hipotézisekkel igyekszik megmagyarázni a világot. Tehát a költő az emberi gondolkodásban megjelenő kétséget köszöni meg.

A vers végén Ady Endre azt mondja, hogy "te leszel a halál". Ez lehetőséget ad arra, hogy az élet körforgásának természettudományos aspektusát hangsúlyozza. Az újabb kutatások az élet és a halál, az anyag átalakulása és az újjászületés folyamatával kapcsolatban egyre többet tudnak megmutatni. Tehát az élet és halál természettudományos megközelítése is benne van a versben.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a versben Ady Endre olyan természettudományos elemeket kapcsol össze a költészet nyelvével, amelyek az élet és a természet legfrissebb felfedezéseivel hozhatók összefüggésbe.

A vers első sorától kezdve vallásos jellegű képek és kifejezések tűnnek fel. Az "Napsugarak zúgása" kifejezés metaforikus módon utalhat a teremtésre, a világ fényére és életre kelésére. Ebből az első sorból már megjelenik egy isteni jelenlét, ami hangon keresztül hallható és az élettel kapcsolatos. Az "isteni íz" megjelenése a második sorban továbbra is az isteni jelenlétre utal, amit a költő a szájában érez. Ez a kép arra utalhat, hogy az isteni jelenlét, az isteni íz mindig ott van a költő szájában, mindig jelen van az életeben és az alkotásaiban.

A következő sorokban az isteni jelenlét további aspektusai jelennek meg. A "szent mennydörgést néz a két szemem" metaforikusan utalhat az isteni igazságra, amit a költő képes látni és megérteni. Az "Istenem, istenem, istenem" mondat ismétlésen keresztül hangsúlyozza az isteni jelenlétet és az imádatot.

Az "elkavart lelkem tegnap mindent bevallott" mondatban a költő egyfajta bűnbánatot fejez ki az isten felé. Ez a mondat arra utal, hogy a költő úgy érzi, mindent bevallott, mindent feltár Isten előtt, aki mindig jelen volt az életében. Ezután megjelenik a "boldog szimatolások" és "gyöngéd simogatások" képe, amik a szeretet és gyengédség iránti hálát fejezik ki Istennek. A "s éles, szomorú nézéseim" pedig a költő lelkében lévő problémákat és fájdalmat jelöli, amit az isteni jelenlét képes enyhíteni.

A következő sorokban a költő további dolgokat köszön meg Istennek. Az első a "hogy te voltál ott, hol éreztem az életemet", ami arra utal, hogy az isteni jelenlét mindig ott volt a költő élményeiben és életében. Az "oltárok épülése" pedig az isteni kultusz, az isteni tiszteletmegnyilvánulás képe lehet. Az "énértem vetett ágy", a "neked első sirás", az "édesanyám" ugyancsak az istenalakító szerepet jelölik, aki mindent megad a költőnek.

Az "életrészemet és bűneimet" sorban a költő hálát fejez ki Istennek az életéért és a bűneiért való megbocsátásért. Ez a sor a bűnbánatot és a kegyelmet hangsúlyozza. A következő sorokban a "kétség", a "hit", a "csók" és a "betegség" megjelenése pedig kontrasztot mutat az élet örömével és fájdalmával.

Az utolsó sorokban a költő háláját fejezi ki Istennek, amiért csak Neki tartozik, és mindenért Neki. Az isteni jelenlét újra megjelenik a "napsugarak zúgásának" képében, ami újraaz isteni teremtést, az isteni világosságot utalja. Az "istenem, istenem, istenem" ismétléssel visszatér az imádat és a költő mély hite. És a végén a költő még egyszer megköszöni Istennek, hogy a halálban is vele lesz, és azt mondja: "köszönöm".

Az összefüggések a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika eszmefolyamataival:

- A bibliatudomány segíthet azonosítani a versben megjelenő vallásos képeket és hivatkozásokat a Bibliára. Például az isteni íz, a szent mennydörgés, az oltárok épülése stb. mind lehetnek a bibliatermészetileg inspirált motívumok.

- A patrisztikus teológia szemlélete és gondolkodásmódja az első évszázadok keresztény gondolkodóitól meríti az alapjait. A patrisztikán belül a személyes kapcsolat, az isteni jelenlét és a hálás imádat fontos értékek voltak. Ezek a költőnek is fontosak a versben.

- A skolasztikus teológia a középkorban alakult ki és a racionális gondolkodást, a filozófiai elemzést és a teológiai dogmatikai rendszerezést hangsúlyozta. A versben is megtalálható dogmatikus elemek, mint például az isteni jelenlét és az imádat, de a költő inkább az érzelmeket, az egyszerűséget és a személyes viszonyt helyezi előtérbe.

A vers tehát teológiai szempontból az isteni jelenlétet, az imádatot és a hálát hangsúlyozza. A költő személyes kapcsolata Istenvel, az isteni jelenlét áthatja az egész életét, mind a boldog, mind a fájdalmas élményekben. A költő hálája kifejezi a kegyelmet, az életet és a bűnbánatot egyaránt.