Gyermekként a mélység fölött
Úgy játszadozok kínjaimmal,
Mint egy még meg nem ütközött,
Váró brigád.

Mindenki új fészket kutat,
Vihar-űzte madarak módján
Keresi a fedő utat
S én nyílt vagyok.

Adj, Isten, ha félve keres,
Jobb időket szegény szivemnek,
Mert így, bizony, nem érdemes
Élet, se más.

Adj, Isten, biztos üstököt
És hogy minden fölfordulásban
Lehessek az elsők között,
Ha baj is ér.

Velem már minden megesett,
Tán önmagam is lealkudtam,
De sohse leszek kevesebb
És dacosabb.

És én a másé nem leszek,
Aki annyit, méltán dacoltam
Követelem, mi lesz a Holnap
S az Azután?


Elemzések

Ady Endre "Követelme a Holnapot" című verse természettudományos szempontból is érdekes elemeket tartalmaz, amelyek a mai napig relevánsak lehetnek.

Az első sorokban Ady említi a mélységet, amely fölött játszadozik kínjaival. Ez utalhat a modern kozmológia felfedezéseire, miszerint a világegyetem óriási mélységben van, amelyben különféle jelenségek történnek. A kozmológusok felfedezték, hogy a világegyetem kiterjeszkedik, ez viszont fájdalmat okozhat a természetben, hasonlóan Ady kínjaihoz. Tehát a mélységről beszélgetve, Ady indirekt módon utal a világegyetem felfedezett mozgására és változásaira.

Azonban nem csak a világegyetemmel kapcsolatos természettudományi elemek találhatók meg a versben. Ady a madarakat is említi, amelyek a vihar elől menekülnek és új fészket kutatnak. Ez a fenomén is kapcsolatban lehet a modern ökológiai kutatásokkal, amelyek megvizsgálják a természetben bekövetkező változások hatását az állatokra és a madarak viselkedésére. Azt is megfigyelhetjük, hogy Ady a madarakat szimbolikusan használja fel ahhoz, hogy kiemelje az emberi vágyat a biztonság és a megfelelő életfeltételek után.

A versben említett "Isten" pedig lehetővé teszi egy spirituális értelmezést is. Az ember, miközben keresi a jobb időket, folyamatosan vallási erőt kereshet a nehézségek leküzdéséhez. Ez az aspektus összhangban van a modern pszichológia kutatásaival, amelyek kimutatták, hogy a hit és a lelki támasz pozitív hatással lehet az emberi jólétre és életminőségre.

A vers végén Ady folytatja a kérdéseit a "Holnap" és az "Azután" iránt. Ez a gondolat különösen releváns lehet a modern környezetvédelmi kutatások fényében. A klímaváltozás és az erőforrások kimerülése miatt az emberiségnek meg kell találnia a módját annak, hogy fenntarthatóbb jövőt teremtsen. Ady versének végső kérdései rámutatnak arra a szükségességre, hogy gondoskodjunk a jövőnkről és az utánunk következő generációkról.

Ezért a "Követelme a Holnapot" egy olyan vers, amely számos olyan témát és gondolatot tartalmaz, amelyek összefüggésbe hozhatók a mai természettudományi felfedezésekkel és kihívásokkal. A vers felvet olyan témákat, mint a világegyetem mozgása, az ökológiai változások hatása a madarak viselkedésére, a szükségesség a spirituális támogatásra és a fenntartható jövő iránti igény.

A vers teológiai szempontból különböző értelmezéseket is lehetőséget ad. Az alábbiakban összefüggéseket mutathatunk be a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira, valamint az általános vallási gondolkodásra is kitérünk.

Bibliatudomány:
- A vers első soraiban megjelenik a "mélység", ami a teremtésre utalhat, hiszen a Világegyetem mélysége és a mennyek mélysége is a bibliában említett fogalmak. (Teremtés könyve 1:2)
- A "játszadozok kínjaimmal" a bűnbeesésre és az emberi természetre utalhat, amit a teremtésben bekövetkezett változások követnek.
- Az "új fészket kutató" és a "fedő utat kereső" részek összhangban vannak az emberi lélek vágyaival. Az ember új értelmet, stabil alapot és célt keres az életben, ami passzol az emberiségtörténetben megnyilvánuló Isten-kereséshez is.

Patrisztika:
- A "kínjaimmal játszadozom" kifejezés utalhat a bűnösség tapasztalatára és az ember bűnesetére. Az atyák gyakran beszélnek a bűnesetről és az ember bűneső természetéről.
- Az "Adj, Isten" kérés Isten közelségét, kegyelmét jelképezi, amely a patrisztika tanítása szerint segítheti az embert a bűnös természete elleni harcban.
- Az "elsők között" állni kifejezés az önmagunk meggyőzésére és a kegyelem beteljesedésére utal, ami lehetőséget ad az ember számára, hogy emelt fővel nézzen szembe a nehézségekkel és küzdelmekkel.

Skolasztika:
- Az "ismétlődő" kérdések, mint az "Adj, Isten", az "új fészket kutat" és a "követelésem" hangsúlyozzák az ember természetes igényét az isteni segítségre és vezetésre.
- A "biztos üstök" és "elsők között" kifejezések a skolasztika racionalitásához is kapcsolódnak, mivel a skolasztika a tanulás és a tudományosság eszközeit alkalmazza, amelyekhez a hit és kegyelem is párosul.

Általános vallási gondolkodás:
- A vers kifejezi az emberi lélek vágyát az élet értelmére, stabilitásra és biztosítékra. Ez a vágy meghatározó a vallási gondolkodásban is, amely a hit és a transzcendenciával kapcsolatos.
- A versnek erős vallásos színezete van, ahol az isteni közelség, a segítségkérés és az isteni gondviselés és vezetés fontos szerepet játszik.
- Az "így, bizony, nem érdemes élet, se más" kifejezés arra utal, hogy az ember számára az élet értékes és célirányos kell legyen, és valami nagyobb értékre kellene törekednie.

Összességében Ady Endre KÖVETELEM A HOLNAPOT című verse teológiai szempontból az emberi lélek vágyait és keresését, a bűnbeesést és a kegyelmet, az emberi erényeket és hiányosságokat, valamint az ember és Isten kapcsolatát hasonlítja össze. A versben megjelenő kérdések és kérés az emberi tapasztalatok és az isteni gondviselés és jelenlét összekapcsolására utal. Az ember képes felépíteni egy kapcsolatot Isten felé, aki segít az ő próbatételei között és meghatározza az életének értékeit.

A vers Ady Endre egyik legismertebb költeménye, amelyben a költő a jövőre vonatkozó követeléseit fogalmazza meg. Az alábbiakban a vers irodalomtudományi elemzése során alapvetően a tartalmi és formai jellemzők, valamint lehetséges összefüggések elemzésére koncentrálunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Tartalmi jellemzők:
- A vers végigkíséri az élet véges és bizonytalan természetének motívuma. A költő a "mélység fölött játszadozik kínjaimmal", ami arra utal, hogy az élet folyamatos küzdelem és kihívásokkal teli.
- A versben felmerül a remény, hogy a holnap jobb lesz, és hogy az Isten segíteni fog a költőnek. Az Istenhez intézett kérés arra utal, hogy a költő hitet tesz abban, hogy a jövőben javulást fog tapasztalni.
- Az utolsó sorokban a költő kiemeli, hogy ő nem lesz a másé, tehát nem osztja meg mások jellemzőit vagy tulajdonságait. Ezzel azt fejezi ki, hogy önmaga marad és saját útját járja.

Formai jellemzők:
- A vers négy soros strófákra van felosztva, amelyek nem követnek egy megszabott rímelést. Ez a rímhiány a költő belső nyugtalanságát és keresését tükrözi.
- A versben dominál a hasonlatok használata, amelyek erősítik a költő személyes élményét és érzéseit, valamint a követelései határozottságát.
- A költő nyelvezete expresszív és erőteljes, ami az érzelmek intenzitását és az élet fontosságát fejezi ki.

Magyar irodalom:
- Ady Endre az 1900-as évek elején a Nyugat című folyóiratban jelentkezett megújító irányzatával, amelyben a költők és írók a modernitás és az egyéni lét kérdéseivel foglalkoztak. Ady következő versei számos költői irányzatra, például az egzisztencializmusra és a szimbolizmusra voltak hatással.
- A versben felmerül az emberi létezés alapvető kérdésköre, például a vágyak teljesítése, az idő múlása és a halandóság. Ezek az élet nagy kérdéseire reflektálnak, amelyek sok más magyar költő munkájában is fellelhetők.

Nemzetközi szépirodalom:
- A versben felmerülő általános emberi vágyak és kérdések univerzálisak, és elismertek a nemzetközi irodalomban is. Például a halandóság kérdése gyakran szerepel a világirodalomban, például Shakespeare, Emily Dickinson vagy Walt Whitman műveiben.
- A költői vágyak és remények, valamint a fájdalom és szenvedés motívuma a romantika és a modernista irodalom egyértelmű jegyei közé tartozik. Ady versei ebben az értelemben a nemzetközi költészettörténeti hagyományokat követik.

Összességében Ady Endre "Követelem a holnapot" című versének irodalomtudományi elemzése során a tartalmi és formai jellemzők kiemelése mellett a magyar és nemzetközi szépirodalom kontextusába helyezve láthatjuk, hogy a vers az emberi lét kérdéseit és vágyait fejezi ki, amelyek a költő személyes érzései és a modernitás korszakának általános témái közé tartoznak.