Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt súgtad:
»Édesem, szeretlek!«

Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél.
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: »Szeretlek!«


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nem tartalmaz közvetlen utalásokat vagy összefüggéseket a mai legfrissebb felfedezésekkel. Azonban, az általános természeti elemek és emberi érzések megjelenése révén néhány párhuzamot lehet találni.

A versben említett vérpiros ajkak a mai biológia ismereteinkre utalhatnak, mivel az ajkak színét véráramlás és pigmentek szabályozzák. Ezenkívül, a mosolygás és az öröm megjelenése a középpontban áll, ami az emberi viselkedést és érzéseket érinti, melyek szintén összefüggésbe hozhatók a kognitív és érzelmi tudományok legújabb eredményeivel.

Azonban, fontos megjegyezni, hogy a költészet egy szubjektív műfaj, és a vers egyéb elemekre, mint a szimbolikus nyelvezetre, érzelmekre, képekben való kifejezésre épül. Ezért a természettudományos elemek megfejtése mellett, a vers fő célja az érzelmek és az emberi kapcsolat kifejezése lehet, amelyet a természettudomány nem feltétlenül tudna leírni vagy magyarázni.

Ady Endre "Láttalak..." című versének irodalomtudományi elemzése során a következő összefüggésekre lehetünk figyelmesek mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

1. Stílus és forma: A vers egy szerelmes lírai vallomás, amely a szerző érzelmeit fejezi ki. A versforma alapvetően követi a hagyományos struktúrát, a rímes sorokkal és az AABB rímképlettel. A nyelvezet egyszerű és közvetlen, ami jellemző Ady Endre lírájára.

2. Szerelem és romantika: A vers központi témája a szerelem és a romantika. A szerző a múló szerelem érzéseit és az elhalványuló vonzalmat fejezi ki a megismételt találkozások során. Ez a téma általános és könnyen azonosítható mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban.

3. Szimbolika: A vérpiros ajkak és a mosoly szimbolikus jelentőséggel bírnak a versben. A mosoly az érzelmeket, a boldogságot és a vonzalmat jelképezi, míg a vérpiros ajkak a vágyat és az erotika szimbóluma lehet.

4. Ironikus fordulat: A vers második részében a szerző ironikus módon fordul a szerelemhez, amikor kijelenti, hogy a második találkozás során a másik személy már nem képes megigézni őt. Ez az ironikus fordulat hozzáad egy rejtélyes és árnyalt réteget a vershez, amely szintén jelen lehet más irodalmi művekben is.

5. Társadalmi kontextus: Ady Endre és a vers társadalmi és politikai kontextusban is megérthető. A költő a 20. század elején élt, amikor Magyarország történetében nagy változások történtek. Az érzéki szerelem és a vágy kifejezése ellentétes lehet a kor társadalmi normáival és az akkori idők szigorú társadalmi konvencióival.

Ezek az elemek mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban is megtalálhatók, és ismertebb szerzők, mint Shakespeare vagy Garcia Márquez műveire is alkalmazhatók.

Ady Endre A LÁTTALAK... című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A versben a szerelmi kapcsolat, a csábítás és az árulás motívumai jelennek meg, amelyeket teológiai nézőpontból is érdekes feldolgozni.

A bibliatudomány szemszögéből a versben a bűn és a megtévesztés motívuma is megjelenik. Az első részben a verselemző Isten iránti szeretetet és hűséget jelképezheti. A "Vérpiros ajkaid mosolyogni kezdtek" sor kifejezésével Ady a csábítás erejét és a szerelem intenzitását fejezi ki. A "Olyan bájos voltál, mint mikor azt súgtad: 'Édesem, szeretlek!'" sor jelzi a szerelem szépségét és erejét. Azonban a második részben megjelenik az árulás, a hazugság motívuma, amikor a szeretet iránti állítólagos érzelmek hamisságát hangsúlyozza. Ez a rész teológiai kontextusban azt jelentheti, hogy hiába mondunk vagy teszünk bizonyos dolgokat, ha azok nem szívből jönnek, vagy ha igazságtalanok vagyunk másokkal szemben, akkor ezek az erőfeszítések értelmetlenek vagy értéktelenek lehetnek.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő szerelmi kapcsolat és annak megpróbáltatásai a lélek és a test harcát is szimbolizálhatják. A "Láttalak a multkor, mosolyogva néztél" sor jelentheti a kezdeti boldogságot és elégedettséget, amikor még a lélek és a test harmóniában vannak egymással. A "Gyönyörű vagy most is, de mégsem igéztél meg" sorban megjelenik a kísértés és a csábítás, ami megzavarhatja az emberi lélek és test harmóniáját. A "Olyan bájos voltál, mint mikor hazudtad ezt a szót: 'Szeretlek!'" sor pedig azt fejezheti ki, hogy a vágyak és az érzelmi manipulációk hamis képet festhetnek a szeretetről és a boldogságról.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenik a szerelem és az érzelmek természete, valamint a hamisság és az őszinteség kérdése is. A "Vérpiros ajkaid mosolyogni kezdtek" sorban a versben megfogalmazott érzéki szerelem megjelenhet a skolasztikus teológiában, amelyben a testi vágy és az érzelmi elköteleződés egyaránt fontos. A "Ezt a szót: 'Szeretlek!'" sorban pedig a szeretet kijelentése kérdőjeleket vet fel a valódi érzelmek és a hazugság között. Ezzel kapcsolatban a skolasztika teológiában tanították, hogy az őszinte szeretet szükséges az emberi boldogsághoz és az Istenhez való közeledéshez.

A vers tehát teológiai szempontból is értelmezhető, és számos összefüggés fedezhető fel a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is. Ezek az elemzések segíthetnek a versek mélyebb megértésében és több réteget fedhetnek fel az olvasó számára.