Sikolt a zene, tornyosul, omlik
Parfümös, boldog, forró, ifju pára
S a rózsakoszorús ifjak, leányok
Rettenve néznek egy fekete párra.

»Kik ezek?« S mi bús csöndben belépünk.
Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk
S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat
A víg teremben némán szerte-szórjuk.

Elhal a zene s a víg teremben
Téli szél zúg s elalusznak a lángok.
Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve
Rebbennek szét a boldog mátka-párok.


Elemzések

A versnek vallási és teológiai szempontból is értelmezhetőek elemeket találunk. Ezek közül az egyik lehetséges nézőpont a bibliatudomány, vagyis az Ó- és Újszövetség elemzése és értelmezése. Ebben az értelemben a vers elsősorban egy báli jelenetet ábrázol, ahol a zene és a tánc körülöttük folyik, míg a fekete párra való rémület és rettegés a halállal való találkozásra utalhat. A halál-arcok és a sötét fátyol a gyászt és a letűnt életet hozzák be a bál felszínes örömeinek közé.

A patrisztika szempontjából a versben megjelenő báli jelenet és az azt követő sírás és didergés a bűn és a halál következményének ábrázolására utalhat. A bál a világi örömöt, a mulatozást és a megszórakozást jelképezi, amelyek elterelik az emberek figyelmét a halál és a bűn valóságáról. Az öröm pillanata hamar elmúlik, mert a halál mindenkire vár, és minden élvezet hiábavaló. Az embert a bál után csak a sír és a bűn nyomorúsága várja.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő halál-arcok és a bál hangulatának megroppanása a folytatás hiányára utalhat. A skolasztika a logikai gondolkodást és a tudományos elemzést helyezi előtérbe, és a versben nincs egyértelmű válasz vagy magyarázat az eseményekre. A bál és a halál kapcsolatára vonatkozó következtetéseket maga az olvasóra bízza, és a vers igyekszik felkelteni a gondolatokat és az érzelmeket anélkül, hogy egyértelmű választ adna vagy konkrét teológiát föltárná.

További nézőpontként azonban értelmezhetjük a verset a halál és az élet, a mulandóság és az örökkévalóság kontrasztjaként. A bál az anyagi világ és az élvezetek jelképe, amelyek ideiglenesek és mulandóak. A halál pára a sírig vezető út, amely mindenkit elér. Ezek az elemek az élet értékének és a halál végső valóságának szembenállását tükrözik.

Ady Endre "Lédával a bában" című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggést és elemzést kínál a magyar és nemzetközi szépirodalomban.

1. Modernizmus: A vers a modernizmus jellegzetes vonásait mutatja, mint például a formai kísérletezést, a szimbolikus kifejezésmódot és az indulatos, érzelmes hangvételt. Ady Endre az avantgárd költők közé tartozik, akik új formai és tartalmi megközelítéseket hoztak a magyar irodalomba.

2. Szimbolizmus: A Lédával a bában című versben megtalálhatók a szimbolikus elemek és motívumok. A fekete pár és a halál-arcok szimbolizálják azt az árnyékszerűséget és szenvedést, amit az élet és a boldogság fenyeget. Az elhervadt rózsa-koszorúk pedig azt jelentik, hogy a boldogság és a szeretet idővel elhalványul és elvész.

3. Szerelem: A vers központi motívuma a szerelem és a boldogság, melyek összefonódnak a halállal és az elmúlással. A rózsakoszorús ifjak és leányok boldog pillanatait megtöri a fekete pár megjelenése, mely árnyékot vet a boldogságra. Ez a szerelem és boldogság elmúlásának metaforikus ábrázolása.

4. Ellenállás és lázadás: Ady Endre műveiben gyakran szerepel a társadalom és a hatalom elleni lázadalom. Ez a verse is áthatja az ellenszegülés és a társadalmi konvenciók kérdése. Azzal, hogy a fekete pár a bálon megjelenik és zavarba hozza a többi résztvevőt, Ady a normák és elvárások megtörését és a szabadság utáni vágyat hangsúlyozza.

5. Nyelvi megoldások: Ady Endre az előadásában szokatlan nyelvi megoldásokat alkalmaz. Az elhervadt, régi rózsa-koszorúk szétrakása egyfajta hangulati és atmoszférikus hatást kelt, mely a vers intenzitását erősíti. A szavak, a kifejezések kiválasztása és az ellentétek alkalmazása szintén az előadás nyelvi megoldásai közé tartozik.

6. Beállítás és atmoszféra: A vers hangulata és atmoszférája lehetővé teszi a befogadó számára, hogy belépjen a bálterembe, hogy részesüljön az élénk, színes és forró jelenetekből, majd tánc közben átérzéssel vegyék észre a létező és a lehetséges konfliktusokat.

A vers sokféle irodalmi és művészeti elemet tartalmaz, és számos módon kapcsolódik az irodalmi hagyományokhoz és a művészeti ágakhoz. Az Ady Endre által megidézett képek és érzelmek gyakran találkoznak a művészettörténetben és a világirodalomban. Ezt a verset széles körben elemzik és tartalmazzák a modern irodalom és kultúra tanulmányokat végző diákok és szakértők.

Ady Endre "Lédával a bálon" című verse egy bálról szól, ahol egy fekete párra teszik le a régi rózsa-koszorúikat, miközben a többi ifjú és leány megrémül tőlük. A teremben a zene elhalkul, a lángok elalszanak, majd a verse végén sírva, dideregve szétfutnak a boldog mátka-párok a tánc közben.

A természettudományos szempontból az alábbiakat lehet megfigyelni a versben:

1. Állapotváltozások: A versben a téli szél hatására a zene elhal, a lángok elalszanak és a párok dideregve szétfutnak. Ez a folyamatok megváltozására utal, amit a természeti jelenségek is megtapasztalhatnak.

2. Érzékek: A versben a parfümös, boldog, forró, ifjú pára említése felidézi az érzékekkel kapcsolatos élményeket. Az illatok, hőmérséklet és a boldogság érzése mind tapasztalhatóak az emberek életében, és a természeti jelenségekkel is kapcsolatba hozhatóak.

3. Tél: A versekben említett téli szél és a didergés az időjárás változásaira utal. A természettudományban az időjárás kutatása és a meteorológia fontos témák, amelyek a hőmérséklet, a csapadék és a légmozgások tanulmányozásával foglalkoznak.

4. Rózsa-koszorú: A régi rózsa-koszorúk aktuális jelentése nem egyértelmű a versben, de a rózsa növény egy fontos elem a botanikában. A növények tanulmányozásával kapcsolatban a fejlődésük, az illatuk és az élettani folyamataik kutatása ismerős a mai természettudományban.

5. Sötét fátyol: A halál-arcokat sötét fátyollal takarja el, amely egyfajta metafora lehet az elmúlásra vagy a titokzatosra. A halál és az elmúlás is fontos témák a biológiában, ahol a sejtek élettartamát és az öregedési folyamatokat tanulmányozzák.

6. Fekete pár: A fekete pár megjelenése és a rettegés, ami a többi ifjú és leány részéről felmerül, lehet, hogy a szokatlanság és az ismeretlenség miatt történik. A természettudományban gyakran tapasztalhatóak új felfedezések, amikor újdonságokkal találkoznak, ami megzavarhatja az embereket és félelmet válthat ki.

Összességében a versben megjelenő természettudományos összefüggések között találhatók ciklikus változások, érzékszervek, időjárás jelenségek, növénytan, elmúlás, illetve az új és ismeretlen jelenségekkel való találkozás és a félelem. A természettudományos kutatások a világunkkal és az emberi tapasztalatokkal szorosan összefüggnek, és ezeket az elemeket megfigyelhetjük Ady Endre versében is.