Őrjít ez a csókos valóság,
Ez a nagy beteljesülés,
Ez a megadás, ez a jóság.

Öledbe hullva, sírva, vágyva
Könyörgök hozzád, asszonyom:
Űzz, kergess ki az éjszakába.

Mikor legtüzesebb az ajkam,
Akkor fagyjon meg a tied,
Taposs és rúgj kacagva rajtam.

Hóhérok az eleven vágyak,
Átok a legszebb jelen is:
Elhagylak, mert nagyon kivánlak.

Testedet, a kéjekre gyúltat,
Hadd lássam mindig hóditón,
Illatos vánkosán a multnak.

Meg akarlak tartani téged,
Ezért választom őrödül
A megszépítő messzeséget.

Maradjon meg az én nagy álmom
Egy asszonyról, aki szeret
S akire én örökre vágyom.


Elemzések

Ady Endre "Meg akarlak tartani" című versét teológiai szempontból elemzve, több nézőpontból is megközelíthetjük a vers üzenetét.

Bibliatudomány szempontjából:
A versben megjelenik a vágyakozás és az áhítat, amelyek az emberi lélek vágyát tükrözik Istenre. Az emberi vágyak és kielégülések útvesztőjében azonban a költő ráébred, hogy csak Istenben találhat valódi beteljesülést. Az asszony a költő számára a tökéletességet és a jóságot jelképezi, ahogy az Isten is dicséretre méltónak és szeretetre érdemesnek tartott a bibliában.

Patrisztika nézőpontjából:
A patrisztikus gondolkodásban a testi vágyakat gyakran negatívan ítélik meg, mivel azok elvezethetnek a bűnbeeséshez és a lelki beteljesüléstől való elforduláshoz. A versben a költő kérleli Isten asszonyképét, hogy hagyja el őt, mivel úgy érzi, túl mélyre süllyed a vágyak világában. Azonban vallja azt is, hogy az asszony képei a múlthoz kötődnek, ezért választja az elválasztást, és Istenhez fordul, hogy megtartson és beteljesítsen.

Skolasztika nézőpontjából:
A skolasztika idején a világi és az egyházi élet egyesült egymással. A költő kérőjele a Nagy Álmot jelképezi, mely a tökéletességet szimbolizálhatja. Az asszony, akire a költő örökké vágyik, egyfajta közvetítő lehet az ember és Isten között. Ebben a kontextusban a vers azt üzeni, hogy csak a vallásos hitben találhatjuk meg az igazi beteljesülést, és ez irányítja az emberi vágyakat.

További ötletek:
A versben megmutatkozik az emberi vágyak és a beteljesülés keresése. Az asszony személyesített formában jelenik meg, amely a költő személyes vágyainak és érzéseinek a kifejezője. A szerelemhez, szenvedélyhez és vágyhoz kapcsolódik az asszonykép. Azonban a vers azt a gondolatot is sugallja, hogy mindennek az igazi gyökere Isten, és csak az Ő szeretete és jelenléte adhat valódi beteljesülést.

Összességében a vers teológiai szempontból az emberi vágyakat, a beteljesülés keresését és az Istenhez való visszatérést mutatja be. A költő által megélt vágyak és szenvedélyek egyfajta utalás lehetnek az ember lelkére és Isten iránti vonzódására. Az asszony szerepe lehet a vágyak és a beteljesülés közvetítése, amelyben az Isten iránti vágy is megjelenik. A versben három korszak nézőpontjából is lehet megközelíteni a tartalmát, és az egyes irányzatokból teológiai érveket és elemzéseket előhívni.

Ady Endre "Meg akarlak tartani" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve, számos összefüggést és elemet találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Versforma és rímelés: A vers hét négy soros strofákból áll, amelyekben az ABAB rímes rendszert követi. Ez a versforma megtalálható a hagyományos magyar költészetben, például a népdalokban is, és az Adyhoz hasonló idősebb költők munkájaiban. Az ABAB rímes rendszer továbbá gyakran használt verselési forma a nemzetközi szépirodalomban is.

2. Romantikus motívumok: A versben számos romantikus motívumot találhatunk, amelyek visszaköszönnek mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Az önerőtlen áhítat, a beteljesületlen vágy, a vágynak, könnyekkel párosuló könyörgés, a szenvedélyes megadás mind olyan motívumok, amelyek az érzelmek és az emberi kapcsolatok ábrázolásában gyakran előfordulnak.

3. Szerelmi szenvedély: Az Ady versében megjelenő szenvedélyes, szenvedélyekkel teli szerelmi viszony és vágyakozás szintén olyan témakör, amely a világ irodalmi alkotásaiban gyakran előfordul. Az érzéki testiséget kifejező szavak és a vágyódás a szerelem minden lehetőségét kifejezi, amely a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is jelen van.

4. Asszonyi szerep ábrázolása: Az asszonyi szerep képviselője (asszonyom) az Ady verséről számos különböző nézőpontban elemzhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Az asszony többféle szerepkört is betölthet, mint a szerelmes tárgy, az istennő, a szolgáló, vagy akár a sátáni alak. Az Ady versében az asszonyi szerep elsősorban a szenvedélyes szeretet tárgya, és a vágyakozás központja.

5. Álom és vágy szerepe: Az álmok és vágyak fontos szerepet játszanak mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Az álom lehetőséget nyújt az idillikus állapot megteremtésére, a vágy pedig az elégedetlenség és a hiány érzetét fejezheti ki. Az Ady versében az álom és vágy az elérhetetlen szeretettárgy megtartására irányul, és az emberi lélek vágyait, ambícióit és szenvedélyét jelképezi.

Ez csak néhány példa azokra a lehetséges összefüggésekre, amelyek az Ady Endre "Meg akarlak tartani" című versében irodalomtudományi szempontból fellelhetők mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Az elemzés során azonban további összefüggésekre és elemekre is rá lehetne mutatni, attól függően, hogy milyen irodalmi, történelmi vagy műfaji vonatkoztatási kereteket alkalmazunk.

A vers elején Ady Endre az emberi érzelmekre és beteljesülésre utal, ami a mai természettudományos szempontból a neurobiológia és a pszichológia területén vizsgálható. Az emberi agy működésének legfrissebb felfedezései lehetővé teszik, hogy megértsük, hogyan alakulnak ki és működnek az érzelmek, valamint hogyan kapcsolódnak össze az agy többi részével.

A következő szakaszban a versben Ady Endre a vágyról és az asszony iránti vonzalomról beszél. A legújabb kutatások a neurobiológiában megmutatják, hogy a vágy és az érzelem kialakulásában az agyban egyedi idegi hálózatok és kémiai folyamatok játszanak szerepet. Az agyi aktivitás mérése és az új technológiák lehetővé teszik, hogy jobban megértsük, hogyan működik a vágy és az érzelem az agyban.

A versben Ady Endre szóba hozza a fizikai fájdalmat is, amit talán a testi és mentális viszonyokról alkotott felfogása okán is megemlít. Az idegtudományban felfedezések történtek a fájdalom érzékelésével kapcsolatban is. Az idegsejtek és a neurotranszmitterek szerepe a fájdalom feldolgozásában és a fájdalomcsillapításban felbecsülhetetlen. Az elmúlt években felfedezték az agyi fájdalomközpontokat és tanulmányozták a fájdalomcsillapítás farmakológiai és nem farmakológiai lehetőségeit.

A versben Ady Endre a szexuális vágyról és az asszony testi szépségéről is beszél. Az evolúciós biológia és az emberi reprodukció kutatása az utóbbi évtizedekben óriási előrelépéseket tett. Az emberi test szépsége és a vonzerő biológiai hátterét többek között a genetikai és hormonális tényezők befolyásolják. A természettudományok segítségével megérthetjük, hogy miért vonzó egyes tulajdonságok az emberi szem számára, és hogyan alakul ki a vonzalom és a szexuális vágy az agyban.

Végül a versben Ady Endre az álmokról és a vágyott asszonyról beszél. Az alvás és az álmodás kutatása jelenleg is folyamatban van a neurobiológia területén. Az alvásnak fontos szerepe van az emlékek konszolidációjában és a mentális frissességünk megőrzésében. Az álmok felfogásával kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés, de a kutatások megmutatják, hogy az álmoknak vannak tisztán fiziológiai hátterük, amelyek a legújabb felfedezések és a neurobiológiai vizsgálatok segítségével fokozatosan feltárhatóvá válnak.

Ezért a vers, amely az emberi érzelmeket, vágyakat és álmokat járja körül, számos olyan területtel hozható összefüggésbe, amelyek a legújabb természettudományos felfedezésekhez kapcsolódnak. A neurobiológia, a pszichológia, az evolúciós biológia és az idegtudomány jelentős előrelépéseket tettek a fenti kérdések megértésében, és ezek a felfedezések segíthetnek abban, hogy jobban megérthessük az emberi érzelmek, vágyak és álmok hátterét.