Csak a királynak, nagy papoknak,
Csak nagy nemeseknek
Küldötte el őket ellenük
A többi, a többi.
S nem fog még egyszer, többször jönni,
Mert a varok elsebesednek
S a sebek hivatalból titkolják:
Dózsa György, Dózsa György.
Csak Dózsa Györgynek
Vörös, póri szekerét tolják
Ma minden vallott nagy motólák,
Vallások, ritusok, hitek.

Az volt a szép, hogy senkinek
Nem adtak akkorin kegyelmet.
Tán a gyermek
Volt egy kicsit jó kiméletre.
Jó istenünk, ma már mi lenne,
Ha a gyermek sem kapott volna
Századok gyermekeire kegyelmet
És ahol az apja, most ott volna.
Csak egyszer
Jönne Dózsa György, Dózsa György
Koronával, később-előbb kereszttel
S nem fog még egyszer, többször jönni.

1914 május


Elemzések

A vers elején Ady Endre a történelmi háttérbe helyezi a történetet, amikor a király, nagy papok és nagy nemesek elleneztek egy bizonyos csoportot. Ez a rész azonban nem kapcsolódik közvetlenül a mai természettudományhoz és felfedezésekhez.

Azonban a következő részekben Ady megemlíti a "varokat", akiknek sebeik vannak és ezért titkolják azokat. Ez a rész valószínűleg az emberi test gyógyulási folyamataira utal. Az elmúlt években a sebgyógyulás kutatásaiban számos új felfedezés történt, például a sejtek migrációjának és regenerációjának mechanizmusairól tanultak többet. Ezek a felfedezések segíthetnek a jövőben hatékonyabb sebgyógyulási módszerek kifejlesztésében.

A versben szereplő Dózsa György központi szerepet kap, akit Ady szeretne, ha újra létrejönne. Ha megpróbáljuk ezt a természettudományos kutatásokkal összefüggésbe hozni, akkor a felfedezésekre gondolhatunk, amik a halhatatlanság, az öregedés lelassítása vagy akár az emberi test regenerációs képességének javítása terén történtek. Ezek a területek a mai természettudomány kutatásainak középpontjában állnak, és ha képesek lennénk újra létrehozni valakit, mint Dózsa György, akkor számos új felfedezést és technológiát kellene alkalmazni ezen területeken.

Összességében a vers természettudományos értelmezése a sebgyógyulás és az emberi test regenerációs képességei központi témákat érint. Azonban a konkrét hivatkozások és kapcsolódások a mai természettudományhoz korlátozottak, és inkább a sebgyógyulás és egészségügyi felfedezések általános témáját mutatják be.

Ady Endre "Még egyszer jönne" című versében teológiailag megemlíti a királyokat, nagy papokat és nagy nemeseket, akiknek a küldetése elleneik ellen. Ez a rész a Bibliatudomány szempontjából szól, amely az Ó- és Újszövetséget elemzi és interpretálja. A versben szereplő királyok, nagy papok és nagy nemesek a hatalom és hatalmi elitek képviselői, akik Dózsa György ellen fordultak. Ez a rész kifejezi valamiféle vallási-politikai konfliktust az elnyomott tömegek és a hatalmi elit között.

A patrisztika szempontjából Ady a versben beszél egy olyan világról, ahol senki sem kapott kegyelmet, még a gyermek sem. Ez a rész arra utal, hogy az egyház hatalmi struktúrái sem voltak képesek megszabadítani az embereket a szenvedésüktől vagy adni nekik megnyugvást. Ez a rész azt kérdezheti, hogy hol van Isten kegyelme és megtartása az emberiséggel szemben.

A skolasztika szempontjából a versben felvetett kérdés, hogy mi lenne, ha a gyermek nem kapott volna kegyelmet a századok gyermekeinek, és az apja is ott volna. Ez a rész azt firtathatja, hogy vajon milyen hatással lenne a korábbi generációk cselekedeteire a jelen generáció és a jövő generáció.

A vers időpontja, 1914 május, arra is utalhat, hogy az első világháború kirobbanásának időszakában került sor a vers megírására. Ez a kontextus is befolyásolhatja a vers teológiai értelmezését, hiszen az első világháború olyan szenvedést és pusztulást hozott, amelyben sokan kételkedhettek Isten jelenlétében vagy kegyelmében.

A vers elsődlegesen a történelmi kontextusból értelmezhető, és Dózsa György nevének említése arra utal, hogy Ady a parasztság szabadságharcát és szenvedéseit jeleníti meg a költeményben. A vers egyfajta elégedetlenséget és felháborodást fejez ki a társadalmi rendszerrel szemben, amely csak a hatalmasoknak és előkelőknek ad kiváltságokat, míg a többi embernek nincs részük az igazságosságból és a kegyelemből.

A vers további összefüggései a magyar irodalom történetében találhatók. Ady itt is érvényesíti azon lírai hangot, amely sajátos stílusjegyeivel, költői képekkel és személyes hangvétellel jellemzi műveit. Az általa használt képek és szimbólumok segítségével Ady a társadalom és az individualitás, a hatalom és a kiszolgáltatottság ellentétének problematikáját boncolgatja.

Az időpont, 1914 májusa is fontos kontextus a vers megértéséhez. Ez az év már a világháború kitörésének időszaka, és Ady érzékelhetően érintett és égett a korszak kihívásaival és politikai problémáival. A versben megjelenő elégedetlenség és a változást iránti vágy kifejezi a költő fájdalmát és reményét a társadalom jobbá válására.

Az nemzetközi szépirodalomban is vannak összehasonlítható motívumok és témák, például politikai ellenállás, társadalmi igazságtalanság, forradalom és szabadságharc. Franciszek Zágorzanka "Sarlótka" című versében és Bertolt Brecht "Narancsliget" című művében is találhatunk hasonló társadalmi kritikát és a hatalmi rendszer megkérdőjelezését.

Mindezek alapján Ady Endre "Még egyszer jönne" című verse a magyar irodalmon belül egyfajta társadalmi és politikai kommentár, amely a nemzetközi irodalomhoz hasonlóan reflektál az adott korszakra és annak problémáira. A vers hangvétele és képi világa karakterisztikus Ady költészetére és a korabeli irodalom kontextusára utal.