Ady Endre "Még fájobb könnyek" című verse teológiai szempontból sokféleképpen értelmezhető. A versben megjelenő síró szerelmek, gyötrő út, boldog vidékek hiánya és a sötétedő út mind metaforák lehetnek a bűn és szenvedés tapasztalataira. Az emberi kapcsolatok hiányán keresztül Ady kifejezheti a lélek mélységes fájdalmát és a hit hiányát.
A bibliatudomány nézőpontjából a versben megjelenő könnyek és fájdalom kapcsolatot teremthetünk a Szentírás példáival, ahol a könnyek kifejezik az emberi szenvedést és imádságot. Az Ószövetségben több alkalommal olvashatunk könnyekről, amelyek tiltással imával és bűnbánattal kapcsolódtak. A zsoltárok könyve gyakran beszél a fájdalmat okozó helyzetekről és az Istentől való kérésekről. A könnyek a bűnösség és a megbánás jelei lehetnek, de a remény kiemelt szerepet játszik a Biblia üzenetében is, ami az ébredés és megváltás ígéretét hordozza magával.
A patrisztika nézőpontjából az Ady által megfogalmazott fájdalom és könnyek az emberi élet terheit jelenthetik, amelyek elvezetnek az önmegtagadáshoz, a bűnbánathoz és az Istenhez való forduláshoz. Az egyik patrisztikus szemlélet az, hogy a fájdalmak és nehézségek útjában a lélek fejlődik és megtér, és ezáltal közelebb kerül Istenhez.
A skolasztika nézőpontjából Ady verse a szenvedést és a bűnt a teremtett világ részeként értelmezheti. A skolasztikus szemléletben a világban felfedezett szenvedés a bűn és a bűnnel való kapcsolat következménye lehet. Az emberi szenvedés és fájdalom a bűnt és a sérülést mutatja meg, és így az ember megismerheti az abszolút jó, azaz Isten hiányát és az Istenhez való visszatérést keresi.
A fenti szempontok mellett az Ady verse más teológiai nézőpontokat is felvet. Például az existencializmus szemszögéből nézve megfogalmazható, hogy a síró szerelmek és a fájdalom kérdései az emberi lét és érzés alapvető részei. Az emberi életben a hiány, a veszteség és a bánat tapasztalata alapvetőek lehetnek, és ezekre a kérdésekre az ember különböző módokon próbál választ találni, legyen az a hit, a kapcsolatok vagy a keresés.
Összességében Ady Endre "Még fájobb könnyek" című verse teológiai szempontból sokféleképp értelmezhető, és az emberi szenvedés, bűn és remény témáit boncolgatja. A bibliatudomány, patrisztika, skolasztika és más teológiai nézőpontok is segítséget nyújthatnak a vers mélyebb megértéséhez.