Virágosak bár ma is a mezők,
Elmaradtak a híg gerjedezők
S csak a gyűlölők dühe gyűlt meg.

Lelkendezők hangos hadja szaladt
Utánam a nevető Nap alatt,
Jó voltam nekik: dicses és bátor.

S mégis és mégis ma vagyok: Magam:
Olcsó szegődtek hadja odavan
S gyönyörüen és sokan üldöznek.

Ez a királyi: a számüzetés,
Ez a királyi: büszke megvetés,
Mikor eliszkol az olcsó gárda.

Szeretem, hogy így, majdnem egyedül,
Bolond szivem még egyre hegedül
S megsokasodtak vad üldözőim.

Így jár az ember, aki valaki,
Így kell bátoran, szépen vallani:
Egy ál-barátnál száz dühödt inkább.

Életem: vallás, gőg és szerelem
S az üvöltőket jobban szeretem
Hizelkedő s divatra jötteknél.

Barátok múltak s én megmaradok,
Régi hibám és mégis csak adok:
Van miből és az üldözés: áldás.

Királyi, dús és mindig ugyanaz,
Megmaradtál s megmaradsz, vén kamasz:
Barát sem kell s nem ijeszt ellenség.

Amit adtam: örökség s nem divat
S addig is, mig a Halál elhivat,
Magam vagyok: adó, jó s virágos.


Elemzések

Ady Endre "Megmaradok virágos mezőkön" című verséről az alábbiakban emeljük ki a fontosabb irodalomtudományi összefüggéseket:

1. Szépirodalmi kategóriák és műfajok: A vers a lírai műfajba tartozik, amelyben az érzelmek és gondolatok kifejezése dominál. Ady Endre alkotásaiban gyakran jelenik meg a szimbolizmus, a szecesszió és az expresszionizmus jellemzői is.

2. Hangulat és érzelemábrázolás: A versben megjelenő hangulatot főként a magány, az üldözöttség és az elszigeteltség motívumai határozzák meg. Az erős érzelmek és vágyak kivetülése a versben jellemző Ady műveire.

3. Nyelvhasználat és stilisztika: Ady Endre versvilága mindenekelőtt a nyelvhasználat, verselési technikák és szókincs sokszínűségére épít. Az ő nyelvezete könnyedén és hatékonyan vált az elragadtatott, ünnepélyesen dicsőítő vagy éppen szomorú és bánatos hangvétel között.

4. Állapot és társadalmi kritika: A versben megjelenik a társadalommal való konfliktus, a szegénység, az igazságtalanság és az elnyomás kritikája. Ady politikai és társadalmi nézetei gyakran jelennek meg műveiben.

5. Örökség és hagyomány: A versben szerepel az örökség motívuma, ami az írói hagyomány és kulturális örökség fontosságára utal. Ady értékelte a magyar irodalmat és a múltja iránti kötődését gyakran kifejezésre juttatja a verseiben.

6. Nemzetközi hatások és összefüggések: Ady Endre munkássága a nemzetközi kortárs irodalom hatását is tükrözi. A szimbolizmus és az expresszionizmus irányzatainak hatása mellett Ady meghatározó szerzőként tekintett a francia, német és angol költészetre is.

7. Egyéni hang és személyes élmények: Ady Endre verseiben a személyes élmények, érzelmek és gondolatok költőien megfogalmazott kifejezése dominál. Az önéletrajzi elemek és az életérzés általánosítása jellemzi Ady költészetét.

Ady Endre Megmaradok virágos mezőkön című versét teológiai szempontból is értelmezhetjük. A versben Ady a létezését, életét és az ahhoz való viszonyát fejezi ki, és a vers központi témája a személyes identitás, a küzdelem és az állhatatosság.

Első sorokban Ady leírja a mezők virágosságát, amelyek a természet szépségét, az élet erejét, a teremtett világ harmóniáját jelképezik. Ezzel szemben az emberek közötti kapcsolatokban azonban a "híg gerjedezők" elmaradnak, és a "gyűlölők dühe gyűlt meg". Ez a rész a bűn, az emberek közötti konfliktusok és gyűlölet megjelenését mutatja, és a patrisztikus teológia szempontjából az ember eredendő bűnbeesésére utal. Az emberi természet romlottsága a paradicsomi állapot elvesztésével, az istenkáromlással és az önzés jelenlétével jellemezhető.

A következő részben Ady a Lelkendezők hangos hadával szemben áll, akik az őt dicsérő szavakat dobálják felé. Ez a rész a hízelgés és a felszínes tisztelet megjelenését mutatja, ami a világi elismerést és sikerességet szimbolizálja. A skolasztika teológia szemszögéből nézve, ez a világi sikertelenség, a magányosság és az értéktelen dicséret könnyedségét jelöli.

A vers további részeiben Ady a száműzetést, a büszke megvetést és az üldöztetést említi. Ezek a részek a küldetést, a szenvedést és a megpróbáltatásokat jelképezik a patrisztikus és a bibliai teológia szempontjából. Ahogy Krisztus is üldöztetést szenvedett, úgy Ady is tiszteli és elfogadja a szenvedés áldását, és a hitének és elhivatottságának megerősödését tapasztalja meg.

A vers másik részében Ady a vallást, a gőgöt és a szerelmet említi. Ezzel az emberi vágyakat, az emberi eszméket és érzéseket jelzi. A skolasztika és a bibliai teológia szempontjából ezek az emberi vágyak és eszmék hiábavalóságát és múlandóságát jelölik, miközben Isten és az örökkévalóság felé kell fordulni.

A vers végén Ady elmondja, hogy ő maga, az általa nyújtott örökség és az üldöztetés marad meg. Ez a rész az individuális identitást, az egyéni történelmi és kulturális hagyományokat jelenti, melyek továbbra is fennmaradnak az időben és az emlékezetben. Ezzel a sorokkal utal az emberi élet és cselekedetek bizonyságához, a tettek jelentőségéhez a bibliatudományi nézőpontból.

Összességében Ady Endre Megmaradok virágos mezőkön című versében teológiai szempontból az ember inkonzisztens természete, a bűn és szenvedés jelenléte, valamint az Istenhez való kapcsolat fontossága jelenik meg. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai mind megérthetők és összekapcsolhatók a versben, és Ady az emberi létezés alapvető kérdéseire reflektál a vallás, a világi dolgok és önmaga helyesen megértésének perspektívájából.

Ady Endre "Megmaradok virágos mezőkön" című versének természettudományos megközelítése lehetővé teszi számunkra, hogy felfedezzük a természettudomány legfrissebb eredményeivel összefüggésbe hozható elemeket.

Az első sorokban az elmaradt gerjedezők említése egyértelműen utalhat a biológia területére, ahol a virágok gerjesztett állapotban vannak, ami lehetővé teszi a virágzást és a növények szaporodását. Az utolsó sorokban pedig a gyűlölők dühe lehet a közösségi viselkedés, az emberi interakciók, vagy akár a pszichológia területén történő kutatásokra utaló elem.

A "lelkendezők hangos hadja" szintén utalhat az emberek közösségi viselkedésére és a kommunikációra. A "nevető Nap alatt" kifejezés valószínűleg a csillagászatra vonatkozik, hiszen a Nap nevetőként jelenik meg az égen. A Nap a Naprendszerünk központi csillaga, amelynek vizsgálata egyike a modern asztrofizika legnagyobb kihívásainak.

Az "olcsó szegődtek hadja" valószínűleg az emberi társadalmak változó és heterogén struktúrájára utal. A szociológia és a társadalomtudományok által kutatott témák közé tartoznak az emberek összefogása vagy elidegenedése másoktól, és a vers ebben az összefüggésben értelmezhető.

Az "olcsó gárda" kifejezés az evolúciós biológiára utalhat. Az evolúciós biológia a fajok eredetét, fejlődését és elterjedését tanulmányozza. Az "olcsó gárda" valószínűleg a gyenge vagy kevésbé sikeres egyedekre utal, akik figyelhetők meg a természetben.

A "vad üldözőim" kifejezés arra utalhat, hogy az ember környezetében sok fenyegetést tapasztal, ami a biológiai, ökológiai vagy fenntarthatósági kutatásokra utal. Az emberi életben a környezet és a természetvédelem ma egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a modern technológia hatására a természet és a biológiai sokféleség jelentősen megváltozott.

Az "álmagárt csúfolódó inkább" számos kutatást sugallhat, például a pszichológiában és a kognitív tudományban. Az emberi agy és az álmok kutatása az idegtudományban egyik izgalmas terület, amely megpróbálja megérteni az álmok tartalmának és jelentőségének. Az "ál-barát" és a "dühödt inkább" kifejezések is pszichológiai vagy érzelmi reakciókat jelezhetnek.

Az "én megmaradok" és "régi hibám és mégis csak adok" részek pedig az öngyógyításra utalhatnak, amely a modern orvostudományban és az alternatív gyógyászatban egyaránt kapcsolódik a test és a szellem gyógyításához.

Összességében Ady Endre versének természettudományos megközelítése lehetőséget ad arra, hogy a mai természettudomány legújabb eredményeivel kapcsolatos témákat fedezzünk fel, például a biológiát, a csillagászatot, a szociológiát vagy a pszichológiát.