Az Ady Endre "Menekülés az Úrhoz" című versének természettudományos szempontból történő elemzése a következők szerint alakulhat:
1. A világ jellemzése: A vers kezdetén Ady leírja a régi kép szépségét és azt, hogy mennyire szép volt élni a világban. Ezzel arra utal, hogy a természet és a környezet élvezete és szépsége fontos szerepet játszik az ember életében és boldogságában. Ez a jellemzés összhangban van azzal a mai természettudományos kutatásokkal, amelyek a természeti környezet és a boldogság közötti kapcsolatot vizsgálják. Például, a tudomány mai állása szerint a természetben való tartózkodás, az erdőbe, parkba járás, az természeti táj szépsége befolyásolhatja az ember hangulatát és pszichológiai állapotát.
2. Vallási szemlélet: A versben Ady arra emlékeztet, hogy korábban imádkozni is tudtak, és Istenhez fordultak. Az imádkozás egy vallási tevékenység, amelynek fontos szerepe van az emberi kultúrában és vallási hagyományokban. Természettudományos nézőpontból azonban ez a vallási szemlélet változhat a modern tudományos felfedezések és tapasztalatok hatására.
3. A Pokol és a szörnyűségek: A versben az utolsó sorokban Ady a Pokolról beszél, amely a fülünkben száz és szörnyű akkordként szól. Ezzel utal a természettudomány felfedezései által feltárt veszélyekre, természeti katasztrófákra, klímaváltozásra és az emberi tevékenység okozta negatív hatásokra, amelyek drámai módon befolyásolják a Föld és az ember jövőjét.
4. Az Isten szerepe: A versben Ady megkérdőjelezi Isten aktív jelenlétét az ember életében, de azt is hangsúlyozza, hogy mégis van Isten, és betakar, ha nagyon fázunk. Ez arra utal, hogy az emberi hitvallás és vallásosság még mindig létezik, bár az emberek hite az idők során változhat és fejlődhet. A mai természettudományhoz kapcsolódó gondolatok között szerepel a vallástudomány területe, amely a vallás és a spirituális hiedelmek elemzésére összpontosít a modern korban.
5. Az Élet jelentése: A vers végén Ady kifejezi, hogy az Élet szörnyű és lehetetlen, de mégis Kisértet. Ezzel az emberi élet rejtélyére és a létezés misztériumára utal. A természettudományok kutatják az élet eredetét és jellegét, és sok új felfedezés történt az elmúlt években a biológia, genetika és az ökológia területén, ami hozzájárult az élet és a létezés megértéséhez. Az emberi élet és a természeti világ kapcsolata kritikus szerepet játszhat a mai természettudományos kutatásokban.