Minden vihar, úri vihar,
Áldott átok:
Közelebb hoz tihozzátok.

Mindig jobban veri szívem
A nagy átok:
Mért nem megyek tihozzátok?

Mit ér az én rongy-életem?
Úri átok.
El kell mennem tihozzátok.

Hogy fogadtok egy jövevényt?:
Átok, átok.
S mégis futok tihozzátok.

Nincs már a magyar ég alatt
Csak vad átok.
Szabad mennem tihozzátok?

Hajt felétek nem gyávaság,
Csak egy átok.
Mehetek-e tihozzátok?

Óh, én rab atyámfiai,
Nem fog átok:
Elmegyek én tihozzátok.


Elemzések

A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggést is felvethet.

1. Helyzete a magyar irodalomban: A vers Ady Endre költészetének jellemzőit mutatja, amely a szimbolizmus és az új stílus valamint az új nyelv kifejező eszközeit használja. Ady a korabeli magyar irodalomban forradalmi változásokat hozott, hatással volt kortársaira és utókorára egyaránt.

2. Helyzete a nemzetközi szépirodalomban: Az "úri vihar" és "áldott átok" metaforikus megfogalmazása, valamint az érzelmek intenzitása és a belső konfliktus erősítése kapcsolatba hozható más kortárs európai költők műveivel. Ady Endre alkotásaik hatására formálta meg saját stílusát.

3. Az úri vihar és átok motívuma: A versben előkerülő motívumok kapcsolatba hozhatók a romantika és szimbolizmus során használt motívumokkal. Az úri vihar és átok egyfajta belső vagy külső konfliktusra utalhat, amelyet a költő meg akar szabadítani vagy el akar menekülni.

4. Az élet és halál témája: A versben megjelenő halálfélelem és menekülési vágy kapcsolatba hozható más művekben megjelenő haláltémákkal és a haláltól való menekülés motívumával is. Ezen összefüggés a kortárs magyar és nemzetközi irodalomban is gyakori.

5. Az identitás és az idegen helyzet: A jövevény szerepe és az elszakadás vágya szintén olyan témák, amelyek kapcsolatba hozhatók más művekkel. Az identitás és idegen közötti ellentét gyakran megjelenik a magyar és az európai irodalomban.

Ezek az összefüggések az Ady Endre versére irányítják a figyelmet, és segítenek megérteni azt irodalomtudományi szempontból.

A vers elején a természettudomány legfrissebb felfedezéseire utaló elemek nem találhatóak. Az első versszakban Ady úgy ír a viharról, mint egy áldott átokról, ami közelebb hozza hozzájuk. Ebben nincs könnyen azonosítható természettudományos elem, de ahhoz köthető, hogy a modern technológia lehetővé teszi, hogy a viharokat távolról figyeljük meg és elemzésük alapján próbáljuk megérteni működésüket.

A második versszakban Ady arról ír, hogy szíve jobban ver az átok miatt, és hogy miért nem megy el hozzájuk. Ebben sem találhatóak egyértelműen természettudományos elemek, de a természettudományos kutatások révén ma ismerjük a szív működését és az ahhoz kapcsolódó betegségeket.

A következő versszakban Ady megkérdőjelezi a rongyos életének értelmét és arra gondol, hogy el kell mennie hozzájuk, ahelyett, hogy csak kitartana a jelenlegi életmódja mellett. Ebben a versszakban nincsenek konkrét természettudományos elemek.

A negyedik versszakban Ady arról elmélkedik, hogy hogy fogadják majd őt, mint új jövevényt. Itt található egy olyan elem, amely a mai természettudományos kutatásokra utalhat. Az emberek, akiket Ady jövevényként jellemzi, viharokat hozzák köré, ami arra utal, hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és erősebbé válnak a viharok.

Az ötödik versszakban Ady azt mondja, hogy a magyar ég alatt már csak vad átok van, és megkérdőjelezi, hogy szabad-e mennie hozzájuk. Ez a gondolat arra utalhat, hogy a természeti környezet átalakulása, a szennyezés és a természeti erőforrások kimerülése miatt sokkal kevésbé élhetővé válik Magyarország és bolygónk, és talán jobb lenne máshova menni.

A hatodik versszakban Ady megkérdőjelezi, hogy merjen-e hozzájuk indulni. Ez a gondolat kapcsolódhat az emberiség folyamatos kutató- és felfedező szelleméhez, ami lehetővé teszi, hogy emberek új területeket fedezzenek fel és új technológiákat dolgozzanak ki a természettudomány területén.

A hetedik versszakban Ady végül úgy dönt, hogy elhagyja jelenlegi életét és elmegy hozzájuk. Ez a döntés az emberiség általában a felfedezők, kutatók és tudósok hajtotta döntéseit idézi, amikor új területeken tanulmányozzák és kutatják a természetet.

A verset teológiai szempontból értékelve, észrevehetjük, hogy az "úri vihar" és az "úri átok" kifejezések mögött erős vallási és morális tartalom húzódik meg. Az "úri" kifejezés utalhat az istenképhez, Istenhez vagy az istenekhez való tartozásra, valamint az egyházi vagy arisztokratikus rendszerhez való kötődésre.

A bibliai kontextusban az átok általában az emberi vétkezés és engedetlenség következménye. Az ember a teremtéssel ellentétben dönt a jó és a rossz között, és az engedetlenségnek fájdalmas következményei lesznek. Ebben az értelemben az "úri átok" jelzi Ady Endre személyes bűntudatát, és vágyát arra, hogy megtisztuljon vagy megbocsáttasson.

A patrisztika, ami az első öt évszázadot foglalja el a keresztény teológia történetében, hangsúlyozza a megtérés, a bűnbánat és a kegyelem fontosságát. Az Ady Endre versében megjelenő "mindent jobban veri szívem" és "el kell mennem tihozzátok" sorok ezekkel az elképzelésekkel harmonizálnak, és azzal a vágyával, hogy a bűnei megbocsáttassanak, és kapcsolatba kerüljön a kegyelem forrásával.

A skolasztika, amely a középkori teológiában dominált, a racionalitást és a logikát helyezte a teológia és a filozófia középpontjába. Ady Endre versében az "óh, én rab atyámfiai" sor egyfajta könyörgésnek tűnik, ami azt sugallja, hogy a szerző logikai gondolkodása meghajlik a szellemi hierarchia, az egyházi vezetők és az isteni rend előtt, és elfogadja a megbocsájtást kérésének következményeit.

Egy másik értelmezési lehetőség az, hogy a vers kritikája az egyház hierarchiájának és hatalomgyakorlásának. Az "úri vihar" és az "úri átok" arra a fájdalomra és szenvedésre utalhatnak, amit az egyház okozhat az egyéneknek vagy másoknak. Ebben az értelemben a vers kifogást emel az egyház korlátozottsága ellen a szabadság és az emberi méltóság tekintetében.

Összességében Ady Endre "Menekülés úri viharból" című verse mély spirituális és vallási érzelmeket fejez ki, kifejezve a bűn és bűntudat, valamint a megtisztulás és a megbocsájtás vágyát. Továbbá, diskurzív és kritikus érzelmeket hordoz az egyházi hierarchia és hatalomgyakorlás iránt, ami megnyitja a vers számos teológiai és filozófiai értelmezési lehetőségét.