(Kuruc deák énekli)

Minden rém riogat,
Nagy kisértet-lovak
Száguldnak az Ég boltján.
Mégse törjük fejünk
Szegény, magyar egünk
Ostoba, rossz, mai sorsának
Majd eldőlő mivoltján.

Hát kicsit hallgatunk,
Csuklódjék ajakunk,
Bús szitkokat lenyeljünk
S inkább mint átkaink
Véres düh szárnyain
Szálljanak leső elleninkre,
Harapjuk el a nyelvünk.

Bizony meggyászolunk,
Iródeák sorunk,
De hallgasson a bánat,
Gyujtó, szent betüink
Holnap gyujtnak megint,
De ha így is nőhet a bosszunk,
Törjük el a pennánkat.

Hallgatunk, hallgatunk,
Holnapig hallgatunk,
Gyáva játékba ötlünk.
De kész legyen nagyon,
Így-így, hallgatagon:
A szótlan és pennátlan Isten,
Torló erőnk: az öklünk.


Elemzések

A vers az emberi gyengeséget és tehetetlenséget állítja szembe a természettel. Az első versszakban a "kisértet-lovak" metaforájával az elemek erőit és a természeti jelenségeket jelképezi. Ezek a jelenségek az Ég boltján száguldanak, ami arra utal, hogy az emberi élet és sors ezekkel az erőkkel nagyon kis mértékben befolyásolható. Ezt hangsúlyozza a szegény, magyar egünk jelző is, ami az ember sorsát és a magyar nép helyzetét jellemzi.

A második versszakban és a harmadikban az emberi reakciók és viselkedés formái jelennek meg. Az emberek hallgatni próbálnak, ajkukat csukják, hogy ne mondjanak átkokat és szitkokat. Ez a passzivitás és a tehetetlenség jelzi az emberi gyarlóságot az ellenféllel, azaz a természettel szemben. Inkább elnyelik a bús szitkokat és dühüket, minthogy harcoljanak a természet ellen.

A negyedik versszakban Ady gyászt visz az iródeák sorokért, azaz a költészetért és az intellektuális értékért. Mégis, a versben a bánatnak is kell hallgatnia, és a közlésre kijelölt betűi holnap ismét tüzet fognak. Az irodalom és a költészet tehát nem tesz semmit az emberi problémák megoldásáért, csak fokozza a haragot és a bosszankodást. Ezért végül Ady azt mondja, hogy törjék el a pennánkat, vagyis hagyjuk abba az írást és a gondolkodást.

Az utolsó versszakban az emberi hallgatás és tehetetlenség váltakozik. A vers hívő hangnemben fejeződik be, amikor Istenre utalva a szótlan és pennátlan erőt említi, ami az öklünkben van. Ez a mondat azt jelenti, hogy csak a fizikai erőnkben bízhatunk és ezen keresztül küzdhetünk a természet ellen.

Természettudományos szempontból a vers számos dologra utal, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók. Például a "kisértet-lovak" utalhat a viharokra és az elemi erőkre, amelyeket ma már alaposan tanulmányoztak. Az Ég boltjának említése az asztronómiai ismeretekre utalhat, amelyekkel a mai tudományunk rendelkezik, és amelyekkel képesek vagyunk tanulmányozni és megérteni az Univerzumot. Az ember és a természet közötti különbséget és a természeti erők iránti gyengeséget hangsúlyozza a vers.

Ady Endre "Minden rém riogat" című versében a teológiai szempontok között felfedezhetők a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai is. A versben bemutatott képek és metaforák segítségével Ady egy olyan képet fest elénk, amelyben az embereknek, konkrétan a magyaroknak, szembesülniük kell a kísértésekkel és rémekkel, az élet nehézségeivel és sorsuk ostobaságával.

A bibliatudomány szempontjából érdekes megfigyelni a versben található néhány bibliai motívumot. Az Ég boltján száguldozó kisértet-lovakra utaló kép az Apokalipszis könyvének lovagokra vonatkozó látomásaiba tehet minket gondolkodni. Az ostoba, rossz, mai sorsra utaló sorok pedig a bűnbeesés, a teremtmény és teremtő közötti szakadékra, valamint az emberi sors megtört természetére utalhatnak.

A patrisztika nézőpontjából a versben megtalálható bús szitkok és átkok elfojtása, valamint a hallgatás és a nyelv elharapása a bűnbánat, a megtisztulás és az önuralom szempontjából érdekes. A patrisztikus gondolkodás hagyományosan nagy hangsúlyt fektetett az emberi bűn megbánására, az önmegtartóztatás fontosságára és az önmegtagadás gyakorlatára.

A skolasztika szempontjából érdekes megfigyelni a versben található ellenállás stratégiáját, amely az átkok és bús szitkok elnyelésében és a hallgatásban nyilvánul meg. A skolasztika, mint filozófiai irányzat, kiemelten foglalkozott az értelem és akarat szerepével az emberi döntéshozatalban. Ez a vers tehát az emberi értelem és döntéshozatal korlátozottságára utal, valamint arra, hogy egyes helyzetekben az embernek a harag helyett a bölcsességet kell választania.

Ezen teológiai szempontok mellett, az egyik másik érdekesebb megközelítés, amelyet megemlíthetünk, az az ellenállás és fellépés jelentősége. A versben bemutatott csendes hallgatás és az öklünkkel való fenyegetőzés az emberek reakcióit tárja elénk a nehézségekkel és rémekkel való szembesülés során. Az embereknek a csendben és az erőben való egységében látjuk a megoldást, ami egy erős üzenet lehet a közösség erejére és az együttműködés fontosságára nézve.

Ez a vers tehát teológiai szempontból többféle nézőpontot és összefüggést tár elénk. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika aspektusai mellett számos más értelmezés is lehetséges, hiszen a versben bemutatott képek és metaforák szabadon felfoghatóak és értelmezhetőek.

Ady Endre "Minden Rém Riogat" című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva számos lehetséges összefüggésre lehet rámutatni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers verselése a magyar költészet hagyományait követi, azonban Ady a szokásosnál szabadabb költői nyelvet alkalmaz. Verseiben megjelenik az újíró irányzat hatása, amelynek követői betartják a verselési szabályokat, de a nyelvet és a kifejezésmódokat újszerűen kezelik. Az Ady Verseire jellemző az erőteljes ritmus és a megannyi metafora használata.

A versben megjelenő motívumok és szimbólumok többféle összefüggést teremtenek más művekkel. A "kisértet-lovak" motívuma az irodalmi hagyományban megjelenő lovasalakokkal kapcsolható össze, például Mátyás király alakjával a népköltészetben vagy a Napóleonnal a világirodalomban. A versben megjelenő "bosszú" motívum az Iliaszt idézi fel, ahol az istenek között is folyamatos harc zajlik. Az Ady versei gyakran részletekben utalnak az Iliaszra.

Ady Endre verseinek stílusa és témái kapcsolatban vannak a korabeli európai szimbolista és modernista irányzatokkal. Az erőteljes és szenvedélyes kifejezésmódja a szimbolizmusra emlékeztet, ahol a költő a valós világot szimbólumok és metaforák segítségével fejezi ki. Ugyanakkor a modernista irányzatok hatása is érezhető, amelyek a hagyományos formák felbomlását és az egyéni hang hangsúlyozását tűzik ki célul.

Ady verseinek tartalma és témái számos összefüggést mutathatnak más magyar költők műveivel is. Az Ady verseiben gyakran megjelenő bánat és reménytelenség motívumai hasonlóak Arany János munkáihoz, aki szintén a magyar társadalom problémáival foglalkozott. Ugyanakkor Ady éles társadalomkritikája és az egyéni hangja emlékeztet József Attila műveire is, aki később átvette Ady irányvonalát.

Az "Minden Rém Riogat" versben megjelenő témák és motívumok nemzetközi szépirodalmi művekkel is kapcsolatba hozhatók. Az erőteljes politikai és társadalomkritika, valamint az egyéni hang és a szimbolikus nyelvezet párhuzamokat mutatnak a francia szimbolizmus és a modernista irodalom verseivel. Ady versei kapcsolatba hozhatók Charles Baudelaire, Paul Verlaine, Arthur Rimbaud és T. S. Eliot verseivel is.

Összességében Ady Endre "Minden Rém Riogat" című verse számos lehetséges összefüggést mutat más magyar és nemzetközi szépirodalmi művekkel mind a forma, mind a tartalom, mind pedig a stílus és témák szempontjából. Ady költészete a korabeli irányzatokra és hagyományokra épül, ugyanakkor egyéni hangja és társadalmi kritikája megkülönbözteti őt a kortárs költőktől.