Csak az a mély és szent igazság,
Amit magába rejt a lélek,
Idétlen semmi, játszi hívság,
Amit leírok, elbeszélek.
Rendelteték, hogy néhány ember
Tépődjék, sírjon mindhiába
S hogy meg ne értsék... Néhány ember
Ezernyi éve így csinálja...

Rendelteték, hogy dalba sírja
Néhány szegény bolond a lelkét
És hogy úgy sírja mindig dalba,
Hogy soha-soha meg ne fejtsék,
Hogy amíg jár-kél a világon,
Álmodozó bolondnak hívják,
Hogy a lelkét borítsa ködlő,
Dalokban zsongó, játszi hívság.

Óh, én tudom, hogy gyönge szómban
Csak gyáva vágy az, ami vadság,
Hisz lelkem minden pillanatja
Romlást hozó, csodás igazság.
Ködön keresztül, vaksötéten,
Meg nem fejtett titkokba látok
S átkozottként kell rejtegetnem
Ezer csodás, igaz világot.

Nagy éjeken szeretnék szólni:
Nem, nem birok tovább bilincset,
Nem, nem birok tovább titkolni
Ennyi világot, ennyi kincset.
Világrontó nyilatkozásnak
Égből lopott lángjától égek!...
...S miket leírok, elpanaszlok -
Csak szóba ömlő semmiségek!...


Elemzések

A vers egy misztériumot, titkot boncolgat, amelyet csak néhány ember ért meg és él át. Ady Endre szerint ez az igazság csak a lélek mélyén rejlik, és lehetetlen pontosan leírni vagy elmondani. Az "idétlen semmi, játszi hívság" azt jelenti, hogy a lélek titkát nem lehet játszani vagy átverni, csak hiteles és őszinte módon lehet megélni.

Bibliatudományi szempontból fontos megjegyezni, hogy a Biblia is tele van misztériumokkal és titkokkal, amelyek az emberi értelem számára megfejthetetlenek. A bibliai misztériumok közé tartozik például a Szentháromság tanítása vagy Jézus Krisztus isteni és emberi természete.

Patrisztikai szempontból a vers kifejezi az emberi értelem korlátait a hit megértésében. A patrisztikus gondolkodók, mint például Ágoston vagy Aquinói Tamás, azt tanítják, hogy az isteni misztériumok megértése csak Isten kegyelmének segítségével lehetséges, és az embernek hinni kell, még ha nem is teljesen érti azokat.

A skolasztika szempontjából pedig a vers arra utal, hogy az igazság és a misztérium a racionalitáson túlmutat. A skolasztika arra törekszik, hogy a hitet és a filozófiát összehangolja, és válaszokat adjon az igazság kérdéseire. Azonban a vers sugallja, hogy a mélyebb igazságok és misztériumok nem mindig fejthetők meg vagy kifejezhetők racionalitásunkon keresztül.

Más ötletek szerint a vers arra is utalhat, hogy az igazság és a misztérium személyes tapasztalaton keresztül érthető meg és élhető át, és nem mindig fogalmi vagy racionális magyarázatokon keresztül. Más szóval, az igazsághoz vezető út a hit és a belső tapasztalat, ami nem mindig megosztható vagy elmondható másoknak, hanem személyes és egyedi élmény.

Az összefüggéseknek és értelmezéseknek számtalan lehetősége van, és a vers további elemzése során más megközelítések is felfedezhetők.

Az Ady Endre által írt "Misztérium" című vers irodalomtudományi szempontból több lehetséges összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A versben megjelenik a miszticizmus, amely jellemző az európai szimbolista irodalomra. A vágyakozás, a misztikus ismeretekre való törekvés, a titokzatosság és az emberi élet rejtélyeivel való foglalkozás mind olyan elemek, amelyek szimbolista költészetben is gyakran megjelennek.

Ady Endre azonban sajátosan alkalmazza a miszticizmust a versben. Ő nem az abszolút misztikus tapasztalatra törekszik, hanem a misztikus élményekre való vágy és remény kifejezésével alkot gondolatolvasó, költeménytől angyalok varázsától, jövendő költők ködén keresztül.
A versben szereplő "lélek", "dal", "borít" fogalmak mind az európai szimbolizmushoz kapcsolódhatnak a misztikus hangulat és a titokzatosság miatt.

Az Ady Endre versekben gyakran előforduló "játszi hívság" szintén összefüggést mutat a francia szimbolizmussal, ahol a játékosság, a könnyedség és a játékosan képzelt világ fontos elemek. A ködön keresztül látás is szimbolista motívum, amely az álmosságot, a vágyakozást és a fátylak mögötti valóság megsejtését jelenti.

Az "ébresztő" és az "égek" szót használva a versben, Ady Endre hagyományosan szépirodalmi témákról beszél és azt kéri "szóljon" hogy ne kelljen "titkolni ennyi világot, ennyi kincset". Ezzel a versével ő vádolja a hatalmat, bíróságot és megpróbálja megszólaltatni a népet önmaga és az igazság elhallgatottsága ellen.

A vers misztikus, titokzatos és elvont, de mégis filozófikus. Az erőteljes érzelmek, a vágyakozás és az elnyomott igazság kifejezése Ady stílusára jellemző, amelyben a társadalmi problémákhoz és a pártcsírmékhez való tartozását is érzékelhetjük. Az Ady Endre "Misztérium" vers a magyar irodalom egyik legismertebb és nagy hatású műve.

Összességében, az Ady Endre "Misztérium" vers számos irodalmi kapcsolatot mutat a misztikus és a szimbolista irányzatokon belül, miközben Ady sajátos hangvételét és társadalmi kritikáját is megjeleníti.

Ady Endre MISZTÉRIUM című versében a természettudományos szempontokat a titkok és rejtélyek megjelenítése adja. A költő utal arra, hogy a mély és szent igazságot a lélek rejt magában, és ezeket a titkokat csak néhány kiválasztott ember értheti meg és oszthatja meg másokkal. Ez a rejtélyesség és titokzatosság a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel is kapcsolatba hozható.

A versben Ady arról beszél, hogy néhány ember számára rendeltetett, hogy sírjon és dalba foglalja a lelkét. Ez a szegény bolondoknak adott képesség arra utal, hogy a világegyetem és az emberi létezés mélyebb titkait megérthetik és közvetíthetik mások felé. Ez összhangban van a mai tudományos kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak az emberi megértéshez és a tudás terjesztéséhez.

Ady a versben említést tesz arról, hogy a lelkében csodás igazságok vannak, amelyeket borítnia kell köd és rejtélyesség. Ez elvezet a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez, amelyek a világmindenség mélyebb titkait tárják fel számunkra, például az asztrofizika területéről. A költő úgy érzi, hogy ezeket a titkokat rejtegetnie kell, mivel ezek megértése és közvetítése számára veszélyes lehet.

Ady a versben kifejezi vágyát, hogy felszabaduljon és elárulja a világ titkait. Ő azt mondja, hogy nem tud tovább bilincsben maradni és nem tudja tovább titkolni az igazságokat és a kincseket. Ez az érzés összeegyeztethető a tudományos kutatásokkal és a felfedező szellemmel, amelyek arra törekednek, hogy új igazságokat és kincseket fedezzenek fel a világban.

A versben Ady azt is megemlíti, hogy amit leír és elpanaszol, az csak semmiség, csak szóba ömlő semmiségek. Ez arra utalhat, hogy a legfrissebb természettudományos felfedezések és tudományos eredmények, bár fontosak és hasznosak lehetnek, még mindig csak töredékesek és korlátozottak az igazságok és a világ rejtélyeinek megértése szempontjából.

Összességében Ady Endre MISZTÉRIUM című verse a természettudományos kutatásokkal kapcsolatos rejtélyeket és titkokat tükrözi. A versben megnyilvánuló vágy és kényszer, hogy felfedezze és megosztsa a világegyetem mélyebb titkait, összhangban van a tudományos kutatásokkal, amelyek szüntelenül törekednek az emberi megértésre és tudás terjesztésére.