»...Fölálla azért Dávid király az ő lábaira, és monda:
Halljátok meg szómat, atyámfiai és én népem! Én magamban elvégeztem nagy szívem szerint, hogy az Úr szövetsége ládájának nyugodalmas házat csináltatnék, és a mi Istenünk lábainak zsámolyt; hozzá is készítettem vala mindent, valami szükség volna.
De az Isten engemet megszólíta és mondá: Nem csinálsz te házat az én nevemnek; mert hadakozó ember vagy, sok vért is ontottál immár...«

Krónika I. könyve 28.

Szabadulás fény-sáva olyan vékony
S a Halálig sem jutottam el,
Azután meg nincsen hajlékom
S hajlékot az Úrnak sem épitettem
És itt állok hitetlen.

Harcaimnak emléke sem remegtet,
Tán helyettem járt itt valaki,
Aki bűnös csodákat kezdett:
Nézem és nem ismerem meg az arcom:
Ez az én híres harcom.

Csetepatáztam örökkön az Úrral
S pár zsoltárát megírtam talán,
S beszélik, hogy jöttem sok újjal,
Beszélik, hogy megbántottam sok régit,
Beszélik, így beszélik.

Nem férfi az Élet, de léha asszony
S még hogyha az Úr is int felé,
Nincs, amit lelkére aggasson
Az Úrnak s az urának sohse épit
S nem csinál semmit végig.

Óh, Élet, Asszony s előtte Halálnak,
Te rangos, ősi, nagy Félelem,
Hol van jó küszöbe a háznak,
Melyet az én Uramnak épitettem,
Magamnak épitettem?

Ha harcért jár ez, hajh, miért harcoltam
S miért volt a kiontotta vér?
Vagy átkozott vagy bolond voltam:
Házam nincs és idegen az én arcom:
Ez az én híres harcom.

1914


Elemzések

Az Ady Endre "Nem csinálsz házat" című versét természettudományos szempontból is értelmezhetjük. A vers első részében, a "Föláll azért Dávid" idézettel kezdődik, ami a Krónika I. könyvéből való. Ez a szakasz a Bibliában található, ezért nem közvetlenül kapcsolódik a természettudományos felfedezésekhez.

Azonban a vers második részében és a következő sorokban már megjelenik néhány olyan elem, amelyek a természettudománnyal kapcsolatosak lehetnek. A versben az emberi élet és halál kérdése is felvetődik, amelyek a biológiával és az orvostudománnyal kapcsolatosak. Az "Élet" és "Halálnak" kifejezések metaforikusan jelennek meg, mint asszonyi személyek, ami hozzájárul a természettudományos szemlélethez.

A vers több sorában is utalás található a harcokra és a véráldozatokra, amelyek a történelem részét képezik és a mai természettudomány szempontjából az emberi cselekvésekre utalhatnak. Az "Ez az én híres harcom" sor azt sugallhatja, hogy az ember vívja harcát a környezetével, a természettel.

Mindezek mellett a vers fő témája az otthon, a hajlék hiánya. Az ember állandó keresése, hogy hová tartozik, hogy hajléka, otthona legyen, szintén a pszichológiával és a társadalomtudománnyal is összefüggésbe hozható. Az emberi pszichológia és kapcsolatok tanulmányozása is része a mai természettudománynak.

Összességében a vers a természettudományos felfedezések iránti kíváncsiságot és a természettel való kapcsolat fontosságát vetíti elő: az ember állandó harca, a bűnöket és megváltást vizsgáló gondolatok és az otthon hiánya mind olyan témák, amelyek a természettudományokkal és a természet megértésével kapcsolatban jelenhetnek meg.

Ady Endre "Nem csinálsz házat" című verse az irodalomtudomány szempontjából többféleképpen értelmezhető.

Egyik lehetséges irány a magyar irodalom kontextusa. Az idézet a Krónika I. könyvéből származik, amely a Bibliában található. Ady itt bibliai idézetekkel dolgozik, ami az irodalmi intertextualitás fontos eleme. Emellett a vers címe és a Krónika I. könyvéből vett idézet között is kapcsolat van, hiszen mindkettő a ház építéséről szól. Ez a vers tehát egyfajta kapcsolatot teremt a bibliai tradícióval és a magyar irodalmi kánonnal.

A vers tartalmi elemei is a magyar irodalomhoz kapcsolódhatnak. Ady Endre ugyanis az első világháború idején írta ezt a verset, ami meghatározó esemény volt a magyar történelemben. A háború és az ezzel járó szenvedés és reménytelenség érzete meghatározó téma a magyar irodalomban a korabeli alkotásokban, így Ady munkáiban is.

Egy másik lehetséges irány a verse nemzetközi szépirodalmi kontextusa. A versben megjelenő képek és szimbólumok általánosabb jelentőséggel bírhatnak. Például a "Szabadulás fény-sáva" a remény vagy az új kezdet jelképe lehet. A "Halálig sem jutottam el" kifejezés pedig a halál és a végső eljutás hiányát fejezheti ki. Ezek az univerzális témák számos irodalmi műben megtalálhatóak.

A versben megjelenő csaták és harcok szintén az emberi tapasztalatok általános képviselete lehet. Ugyanez érvényes a megszólaló hangulatára és az identitás- és otthonkeresés problémáira is. Ezek az emberi érzelmek és konfliktusok szintén nemzetközi szinten is jelen vannak az irodalomban.

A versben található szimbolikus képek, a vallásos jelleg és a verselemek általános érvényűvé teszik ezt a verset, ami miatt a nemzetközi szépirodalom területén is gyakran elemzik. Ady Endre különleges stílusa és eredeti gondolati világa a nemzetközi irodalmi kánonhoz is hozzájárulhat.

Ady Endre "Nem csinálsz házat" című verse teológiai értelemben is értelmezhető. A vers keresztény teológiai gondolatokat és bibliai idézeteket tartalmaz.

A vers első részében a költő az Ószövetség Krónika I. könyvének 28. fejezetéből idéz Dávid király gondolatait, amikor meghozza a döntést, hogy házat épít az Úrnak. Az idézet szerint Dávid vágya az volt, hogy méltó helyet készítsen az Úr szövetsége ládájának és Isten lábainak. Azonban az Isten ezt visszautasítja, mondván, hogy Dávid sok vért ontott, ezért nem ő az, aki házat épít neki.

A vers második részében Ady saját magához érkezik. Arról beszél, hogy nem jutott el a szabadulásig, hogy nem rendelkezik hajlékkal, és hogy nem épített házat az Úrnak. Az "itt állok hitetlen" sorban a költő elismerte, hogy hitetlen az Isten iránt.

A vers harmadik részében Ady megemlíti korábbi harcait az Úrral, valamint azt, hogy sok újat hozott létre és sok régit megbántott. Az "így beszélik" sor visszakövetkeztethető az emberek véleményére, akik megszólalnak róla, de ő nem ismeri fel saját arcát.

A negyedik és ötödik versszakokban Ady arról beszél, hogy az Élet és a Halál nőalakot kapnak, az Élet pedig léha asszonyként jelenik meg. Az Úr is hiába int feléje, nem épít házat neki, mert semmi nincs, amit az Úr lelke aggathatna.

A vers utolsó részében Ady megkérdőjelezi korábbi harcait és az általa kiontott vér miatt való megbántottságot. Arra a következtetésre jut, hogy nincs saját háza és idegennek érzi saját arcát.

A vers az Isten iránti hitetlenséget és a vallási életből való kirekesztődést fejezi ki. Ady kételkedik abban, hogy Isten befogadná őt, és nem rendelkezik vallási házzal. A vers általánosabb értelemben is felfedheti a költő belső vívódásait és kétségeit, amelyek általános szimbólumként jelentek meg a kortárs értelmezésben.

Bibliatudományi szempontból a vers idézetei és hivatkozásai az Ószövetségre és Dávid király történetére utalnak. A patrisztikában ezek az idézetek hagyományosan Krisztus előképeiként lettek értelmezve, mivel Dávid király szerepe az Újszövetségben kiemelt fontosságú. A skolasztika pedig tovább mélyíti az Ószövetség és Az Újszövetség közötti kapcsolatot, és Dávid király Isten képviselőjeként történő értelmezését fejleszti ki.