Ady Endre "Özvegy legények tánca" című versének teológiai szempontból történő elemzése során figyelembe vehetjük a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait is. A versben megjelennek olyan szimbólumok és motívumok, amelyek kapcsolatba hozhatóak a keresztény vallással és teológiai tanításokkal.
A vers első sorai a Szent György-nappal kezdődnek, amely a keresztény liturgiában egy szentélypásztor és mártír emléknapja. A "sipitók" és "nyugtalan" denevérek további szimbólumok lehetnek a sötétség és a gonoszság jelképei, amelyek ellen a Szent György-nap liturgikus eseményeket tartalmaz, például imák és szertartások formájában.
A versben megjelenő "özvegy legények" szintén teológiai jelentéssel bírhatnak. Az özvegyek a keresztény hagyományban gyakran szimbolizálják a lelki elhagyatottságot és a veszteséget, míg a "legények" a szüzességet és a tisztaságot. Ezek az allegorikus alakok tehát az ártatlanságot és a veszteséget hordozzák magukban.
A vers folytatásában Ady egy olyan képet fest, ahol a özvegy legények "bolond és fehér" táncot lejtenek, szemmel tartva a "szent, tavaszi Holdat". Ez a motívum az égi és földi elemek közötti kapcsolatra utalhat, valamint az élet és a halál, a fény és a sötétség dualizmusára. Az "Hopp-Sári" és "Áve-Mária" imák említése a vallásos motívumokat erősíti.
A versben megjelenik egy "Khiméra asszony serege", amely ellentétesen viselkedik az özvegy legényekkel. Ők az álságos és hazug dolgokat képviselik, és a "szent pap" és a "hájhasú polgár" űzi el őket. Ez az ábrázolás a jó és gonosz küzdelmére utal, ahol a vallási autoritások és a világi hatalmasságok az igazság és erkölcs képviselői.
A vers folytatásában hirtelen megjelenik a "rózsák és asszonyok" helye, amely egy sír. Ez az allegória a halál és az élet közötti kapcsolatra utalhat, és a "Huhog lármájuk" meglehetősen sötét és vad képet fest. Ezt követően a versben megjelennek olyan motívumok, mint a "Hajnal" és a "Léda", amelyek továbbra is az élet és a halál, a szerelem és a veszteség konfliktusát mutatják be.
A vers befejezésekor Ady azt mondja, hogy a reggelen nem található nyoma a tánctól és a daloktól, csak "egy-két vér-csöpp s könny-folt a falon" és "egy-két bolond, verses papír-lap". Ez arra utalhat, hogy a vallásos és valláson kívüli tapasztalatok, lehetőségek és veszteségek mindig jelen vannak, még akkor is, ha a hivatalos liturgikus események és rituálék véget érnek.
A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szemszöge tovább mélyítheti a vers teológiai értelmezését. A bibliatudomány szembesíthet minket olyan bibliai idézetekkel és motívumokkal, amelyek a versben sejlenek, például az özvegyek és a lelki elhagyatottság képe. A patrisztika és skolasztika teológiai iskolák szemszögéből pedig további teológiai és filozófiai interpretációk, például az isteni gondviselés vagy az erények és végzet gondolatai vonatkozhatnak a versre.