Garami Ernőnek küldöm.

Utólszor raktak katonákat,
Pandúrt s vérebeket nyakunkba:
Végig-kacag vidám testünkön
Győzedelmes tervünk: a Munka.
Mi megmunkáltuk, hajh, jól a lelkek,
Rabságok, sebek, búk és keservek
Izzadtságos, rossz magyar földjét
S ha most támadunk, le nem vernek.

A csúf Halált itt vetették el
Soha-soha ki-nem-kelésre
És ma mégis a Duna-tájon
Legbujább a harag vetése
S itt liheg a Halál virradatban,
Mint szabadulás hite a rabban,
Ez a legkülömb élet-sejtő
Ma nálunk jár-kél legvigabban.

Néztek bármerre, sorsot láttok
És isteni robbantó kedvet,
Élettel-kináltak aggódnak
S buta haldoklók lelkesednek:
Nép készül az ó selejtes bűnre
S mielőtt a régi mód letűnne,
Már összefogva az új itt áll
Glóriásan és fölkészülve.

Minden a Sorsé, szeressétek,
Őt is, a vad, geszti bolondot,
A gyujtogató, csóvás embert,
Úrnak, magyarnak egyként rongyot.
Mert ő is az Idők kiküldöttje
S gyujtogat, hogy hadd hamvadjon össze
Hunnia úri trágyadombja,
Ez a világnak nem közösse.

Bécs, babona, gróf-gőg, irigység,
Keletiség, zsandár, alázat,
Egy Isten se tudná lefogni
Ereinkben ma már a lázat.
Ma még tán egymást összetévesztjük,
Holnap egy leszünk, észre se vesszük,
Ölés s tisztítás vágya gyúlt itt,
Tegyünk a tűzre, ébresztgessük.

Hallgassátok az esték zümjét
S friss sóhaját a reggeleknek:
Budapestnek futós utcáin
S falvak csöndjén dühök remegnek.
Süpped a föld, ha súlyosat hágunk,
Olyat látunk, amit sohse láttunk:
Oldódik a nyári melegben
Fagyos, keserves magyar átkunk.

Eljött hát végre a pusztánkba
Isten szent küldöttje: a Sátán.
Szüzek voltunk a forradalmak
Magas, piros, hős nászi-ágyán.
De bőrünk alól kisüt lobogva
Már vérünk, e bús, mindeddig lomha.
Csönd van, mintha nem is rezzennénk
S rohanunk a forradalomba.


Elemzések

Ady Endre "Rohanunk a forradalomba" című verse többféleképpen értelmezhető teológiai szempontból. Az alábbiakban az összefüggéseket és értelmezéseket mutatjuk be a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívájából.

1. Bibliatudomány:
A versek első részében Ady a "Munka" győzedelmes terveként említi, amely a rossz magyar föld megmunkálását jelöli. A rabság, sebek és keservek után a Munka új életet hoz, és képes legyőzni a támadásokat. Ez hasonló lehetőségeket hordoz magában, mint amilyenek Izrael népének lesznek az Ószövetségben, amikor megszabadulnak az egyiptomi rabság alól és megkapják a földet, amelyet az Úr ígért nekik.

A versek további részei a halál jelentőségét emelik ki. Ady azt állítja, hogy a Halál itt van velünk, és erősebb, mint valaha. Ez megfelelhet az Ószövetség isteni ítéletjének és a halálnak, mint büntetésnek a kiemelt szerepének. A próféták gyakran figyelmeztettek az ítéletre és a halálra, ami ráébredésre és megtérésre késztette az embereket.

2. Patrisztika:
Az Ady által megfestett kép a forradalomról és az elkövetkező változásokról egyfajta kárhoztatást, büntetést és az emberi természet korlátait mutatja be. Az ember_író érinti a bűn, az erény és a megváltás témáit. A bűn jelen van a versben, de a végén van egy kis remény arra, hogy a változás pozitív eredményeket hozhat. Ez a patrisztikus gondolkodásban megragadható, ahol a bűn és a halál megváltást hozó pillanatokká alakulhatnak.

3. Skolasztika:
Az Ady által ábrázolt forradalom és az új kezdet lehetősége az emberi szabadságmegélési vágyról is szól. A skolasztika filozófiájával összhangban, az ember szabad akaratával és cselekvő képességével. Ady azt sugallja, hogy az ember képes az újjászületésre és a változásra, önmaga és a társadalom javára. Az új kezdet, a forradalom, a lehetőség a felelősségteljes döntésekre és cselekvésre a keresztény ember számára.

Összességében a "Rohanunk a forradalomba" című vers teológiai szempontból különböző értelmezési lehetőségeket kínál. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük a versben rejlő összefüggéseket és üzeneteket.

Ady Endre "Rohanunk a forradalomba" című verse irodalomtudományi szempontból is számos érdekes összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az első összefüggés, ami azonnal szembetűnik, az a vers felépítése és a verselemek használata. Ady Endre egyik jellegzetessége a modern versforma használata, amelyet nagy hatással voltak rá a nemzetközi szimbolizmus és szecesszió. A verse létjogosultságát és mélységét hangsúlyozza az, hogy minden sor jelentéssel és érzelmi töltettel bír. A vers többek között az új esztétika és az impresszionizmus jegyeit is viseli magán.

A vers témája a forradalom és a politikai változások. Ez összekapcsolható a magyar irodalomban és történelemben is fontos szerepet játszó forradalmi időszakokkal, mint például a 1848-as forradalom vagy az 1956-os forradalom. A versben megjelenik a társadalmi változások érzése, a remény és az átalakulás vágya. Ezen keresztül kapcsolódik más magyar forradalmi versekhez, mint például Arany János "Szózat" című verse vagy József Attila "Testvérek" című verse.

A versek hangulata és szimbolikus jelentése számos nemzetközi költő művéhez hasonlítható. A versekben megjelenő sírás, keserűség és a halál motívuma hasonló ahhoz, amit például Baudelaire vagy Rimbaud használ. A forradalomhoz fűződő eufórától a szomorúságig terjedő hangulat összeköthető az angol romantikus költők, mint például Shelley vagy Byron műveivel is, akik általában társadalmi változásokról és az emberi szenvedésről írtak.

A versben megjelenő szimbólumok és képek is fontosak az irodalomtudományi értelmezés szempontjából. Például a Halál szimbóluma nemcsak Ady Endre műveiben, hanem az egész magyar irodalomban is fontos szerepet játszik. Egyes elemzők szerint a Halál a múlt, a hagyományok és a régi rend elleni lázadás jelképe lehet. A Halál szimbólumához kapcsolódik az új élet és az átalakulás reménye, ami a forradalom eszméjét hordozza.

Összességében Ady Endre "Rohanunk a forradalomba" című verse számos irodalmi összefüggésre utal mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A versek modern forma és témaválasztása kapcsolódik a nemzetközi szimbolizmus és szecesszió irányzatához, míg hangulata és szimbolikus jelentése összekapcsolható más magyar és nemzetközi költők műveivel. Az Ady Endre verseiben előforduló szimbólumok és képek is összekapcsolhatók az irodalom egészében jelentkező hasonló motívumokkal.

A vers természettudományos szempontból nézve is értelmezhető és összeköthető a mai legfrissebb felfedezésekkel. Az alábbiakban részletesen áttekintem a költemény témáit és hozzájuk kapcsolódó tudományos összefüggéseket.

Az első részben a vers méltatja a munka jelentőségét és hatását a társadalomban. A "mi megmunkáltuk, jól a lelkek" sor utalhat az emberi tevékenység által létrehozott kultúrára és technológiára. A munka eredményeként meghaladjuk a korábbi korlátainkat és képesek vagyunk előrelépni a fejlődésben. Ez összefügghet az emberi tevékenység hatásával az iparban, technológiában és gazdaságban.

A második részben a Halált említik, amit elvetettek, de még mindig ott liheg a Duna-tájon. Ez az élet és halál kölcsönhatására utalhat, valamint a biológiai folyamatokra és a környezeti hatásokra. A Halál szerepét is megváltoztathatjuk a tudományos és orvosi fejlődéssel, amely képes befolyásolni az életminőséget és az emberi élettartamot.

A következő rész arra utal, hogy az emberek készen állnak a régi rendszer megváltoztatására és az új irányba való fejlődésre. Ez összekapcsolható a társadalomtudományokkal, amelyek a társadalmi változásokat, forradalmakat és politikai mozgalmakat vizsgálják.

A következő szakasz arról beszél, hogy mindent a sors irányít és szeretnünk kellene a sorsot, még a gonosz és torz embereket is. Ez talán viszonyítási alapot ad a pszichológia vagy az etika területének.

A következő rész arra utal, hogy a vérünkben ég a változás vágya és az, hogy összetévesztünk egymástól. Ez összekapcsolható az emberi viselkedési genetikával és az agykutatással, amelyek segítenek megérteni az emberi gondolkodás és viselkedés alapjait.

Az utolsó részben megemlítik, hogy hallgassuk meg a természetet és érezzük a düh remegését. Ez kapcsolódhat a környezettudományhoz és a természeti erők tanulmányozásához.

Végül, a címadó sor a "rohanunk a forradalomba" a költemény végén összekapcsolható a tudományos fejlődés és a technológiai forradalom folyamatával. Az új felfedezések, innovációk és technológiai előrelépések által átalakíthatjuk és fejlődésnek indíthatjuk a világot.

Összességében, Ady Endre versét természettudományos szempontból is értelmezhetjük és összekapcsolhatjuk a mai legfrissebb felfedezésekkel és tudományos fejlődéssel. A vers különböző témái alapján ezek közé tartozhatnak a biológia, a társadalomtudományok, a pszichológia, az agykutatás, a környezettudomány és a technológia.