Várni, ha éjfélt üt az óra,
Egy közeledő koporsóra.

Nem kérdezni, hogy kit temetnek,
Csengettyűzni a gyász-menetnek.

Ezüst sátrak, fekete leplek
Alatt lóbálni egy keresztet.

Állni gyászban, súlyos ezüstben,
Fuldokolni a fáklyafüstben.

Zörgő árnyakkal harcra kelni,
Fojtott zsolozsmát énekelni.

Hallgatni orgonák búgását,
Síri harangok mély zúgását.

Lépni mély, tárt sírokon által
Komor pappal, néma szolgákkal.

Remegve, bújva, lesve, lopva
Nézni egy idegen halottra.

Fázni holdas, babonás éjen
Tömjén-árban, lihegve mélyen.

Tagadni multat, mellet verve,
Megbabonázva, térdepelve.

Megbánni mindent. Törve, gyónva
Borulni rá egy koporsóra.

Testamentumot, szörnyüt, írni
És sírni, sírni, sírni, sírni.


Elemzések

Ady Endre "Sírni, sírni, sírni" című versében számos teológiai motívum jelenik meg. A versben megjelenő képek és szimbólumok a halált, a gyászt és az emberi létezés ideiglenességét representálják.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő koporsó, kereszt, orgona, zsolozsma, síri harangok és a gyász-menet szimbólumai mind a kereszténységből erednek. Ezek a képek a halált és a gyászt, valamint a vallásos szertartásokat és hagyományokat idézik fel. A koporsó és a kereszt az emberi halandóságra és a feltámadás hitére utal, amely a kereszténység alapvető tanításai közé tartoznak. Az orgona, a zsolozsma és a síri harangok pedig a liturgikus zene és a vallási közösségi éneklés fontosságára utalnak.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő tömjén, gyász, bújás, mellet verés és térdepelés a megtisztulás és a bűnbánat képét festik. Az egyénnek a halál és a gyász élményéből kiindulva kell megfontolnia cselekedeteit és megbánása által újjászületnie a vallásosság felé. Az ember meggyógyítása és megtisztulása csak akkor lehetséges, ha elfogadja a saját halandóságát és elfogadja az isteni elrendezést.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő mellet verés, meggyónás és testamentumírás a lelkiismeret és az egyén kapcsolatának kérdéskörét veti fel. Az ember lelkiismerete arra sarkallja, hogy megvallja bűneit és meggyónja azokat, hogy leboruljon és imádkozzon az isteni irgalmáért. A testamentumírás pedig az egyén utolsó gondolatainak és elhatározásainak lejegyzése, amelyek az elkövetkezendő életre való felkészülést szolgálják.

Összességében Ady Endre versében a halál, a gyász és a vallásos szertartások motívumai jelentős teológiai vonatkozásokat hordoznak. A versben megjelenő képek és szimbólumok különböző teológiai irányzatok nézőpontjaira is reflektálnak, és segítenek a halandó emberi létezés mélyebb értelmének felfedezésében.

Ady Endre "Sírni, sírni, sírni" című versét irodalomtudományi szempontból többféle összefüggésben lehet elemezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Tematika és hangulat: A vers kifejezi a halál és a gyász hatalmas erejét, valamint az emberi szenvedést és reménytelenséget. Ez a tematika, valamint az erőteljes hangulati hatás a szépirodalomban gyakran visszatérő motívum. A gyász és halál a világirodalomban is sokszor megjelenik, pl. William Shakespeare "Hamlet" című drámájában.

2. Versforma és ritmus: Ady Endre a versben egy ritmikusan és hangulatosan megfogalmazott monológ formáját használja. A szonett szerkezetével és a sorokban megjelenő ritmussal a verseink hagyományait követi. A vers strukturált és folyamatos ritmusa a magyar és a nemzetközi lírában is gyakori.

3. Szimbolika: A versben megjelenő képek és szimbólumok, mint az ezüst sátrak, a fekete leplek, a kereszt vagy a koporsó mélységes halálos hangulatot hoznak létre. Ezek a szimbólumok jelentősek mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban, mivel segítenek a mélyebb érzelmi és jelentéstanulmányozásban.

4. Nyelvezet: Ady Endre az állandó rímes és ritmusos nyelvezetét a gyász, halál és szenvedés ábrázolására használja. A nyelvezetben használt képek és szavak nagyon erőteljesek és hatásosak, ami a líra meghatározó eleme. A nyelvezet megismerése segít a magyar és nemzetközi szépirodalom során a költészet mélyebb értelmezésében.

5. Téma és társadalmi kontextus: Ady Endre verseinek többsége társadalmi problémákról szól, és éles kritikával illeti a kor társadalmát. A "Sírni, sírni, sírni" versben is jelen van ez a társadalmi kontextus, hiszen a halál és a gyász szerzői közvetítői lehetnek a társadalom helyzetének és állapotának. A társadalmi indítékú és kritikus líra a nemzetközi irodalomban is jól ismert, pl. Charles Baudelaire műveiben.

Ezen összefüggések figyelembevételével az Ady Endre "Sírni, sírni, sírni" versét lehet analizálni és előremozdítani a magyar és nemzetközi irodalom szintjén.

Ady Endre "Sírni, sírni, sírni" című versét természettudományos szempontból is értelmezhetjük.

A természettudomány mai legfrissebb felfedezései közül számos kapcsolódási pontot találhatunk a versben. Például, ha az első sorban szereplő "éjfélt üt az óra" kifejezést vesszük, ez egy olyan részlet, amely a ma ismert időmérési eszközökhöz kapcsolódik. Az ún. órák pontosan jelzik a pontos időt és hozzájárulnak a mindennapi életünk szervezéséhez és időbeosztásunkhoz. Az időmérés nagy része ma már atomórákkal történik, amelyek még pontosabban képesek mérni a múló időt.

A második sorban szereplő "közeledő koporsó" utalhat a halálra és az emberi test utolsó útjára. A modern orvostudomány legújabb felfedezései lehetőséget nyújtanak arra, hogy jobban megértsük a halált és a test bomlását. A sejttechnológiák, a genetika és a biokémia területén végzett kutatásokkal lehetőség nyílik arra, hogy megismerjük a halál folyamatát és talán a jövőben hatékonyabb módon nyújtsunk segítséget az embereknek az utolsó útjukon.

A versben említett "gyász-menet" utalhat az emberi élettel kapcsolatos mementókra és hagyományokra, amelyek részei a temetéseknek. Ilyenek lehetnek például a csengettyűk, a gyászruházat és a koporsók. Ugyanakkor ma már a temetési rituálék is változnak. Újrahasznosított anyagokból készült koporsók, zöld temetések és hamvasztás is egyre népszerűbbé válnak, miközben a fenntarthatóság és környezetvédelem elvei is megjelennek a temetési szolgáltatásokban.

A versben szereplő "hallgatni orgonák búgását és síri harangok mély zúgását" részeként a hangszerek fizikája is megjelenhet. A hang frekvenciája, hangmagassága, rezonanciája és a különböző hangszerek hangja mind természettudományos elemek, amelyek a hangtan területébe tartoznak. Az akusztikai kutatások segíthetnek abban, hogy még jobban megértsük, hogyan működnek a hangszerek és hogyan terjed a hang a téren.

A versben szereplő "sírni, sírni, sírni" végén a szomorúság és a bánat kifejezője jelenik meg. A pszichológiai kutatások ma azt mutatják, hogy a sírás a test természetes módja a feszültség és a negatív érzelmek feloldására. A könnyek segítségével a test számos neurotranszmittert, például az endorfinokat és az oxitocint szabadít fel, amelyek segíthetnek enyhíteni a szorongást és a fájdalmat.

Az "Ady Endre Sírni, sírni, sírni" című vers nagyon sokféle magyarázható értelmezést rejt magában. A természettudományos szemlélettel újabb réteget adhatunk hozzá a verselemzéshez, amely a mai kutatások és felfedezések tükrében értelmezi a szöveget.