Ady Endre "Szép, magyar sors" című verse a magyar sorsról és az ország történelméről szól. Bár nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudományos felfedezésekhez, számos olyan tényezőt bemutat, amely a természettudomány fejlődésével összefüggésben áll.
A versben megjelenik a magyar élet kezdete, amelyet "tétován" kezdtünk. Ez a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez kapcsolódhat, amelyekkel folyamatosan új ismereteket szerezünk a világról. A hét kövér esztendő és minden esztendőnk soványsága miatt pedig megjelenhet a természeti katasztrófák, klímaváltozás hatása.
A szorongóknak sosem adtunk kezet és becsméreltük a jóltevőket. Ez összefüggésbe hozható a mai társadalmi és pszichológiai kutatásokkal, amelyek az emberi kapcsolatok és viselkedésminták megértésére fókuszálnak. A versben említésre kerül, hogy örültünk, ha valaki vétkezett, ami a mai erkölcsi és etikai tudományokkal is összekapcsolható.
A vers hangsúlyozza, hogy van valami nagy-nagy sors, ok, cél, amely kis népeket tanít. Ez összevethető a világegyetem működésének és fejlődésének kutatásával, amelyben arra törekszünk, hogy megértsük az okokat és célokat a természeti jelenségek mögött.
A versben megjelenik a nyugati vagyonhoz való vonzódás, amely az erő hiánya miatt küzdelmesnek tűnik, és ami miatt agyonvérezzük magunkat. Ez összevethető a mai gazdasági és társadalmi fejlődéssel, amely magában foglalja a technológiai versengést, erőforrások kiaknázását és az emberi tevékenységek hatását a környezetre.
A versben szerepel az áldozatvállalás és a tragikusság, mint Isten és emberek előtt szebb sors. Ez összekapcsolható a mai morálfilozófiával és nézetekkel, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy gondoskodjunk másokról, kompromisszumokat kössünk és úgy éljünk, hogy önmagunkat és másokat boldoggá tegyük.
Végül, a vers hangsúlyozza, hogy más fajok roboghatnak tovább, de poétább faj mint a magyar, soha nem élt. Ez reflektálhat az emberi érzelmek és az emberi kultúra kutatására, amely gyakran szerves részét képezi a modern természettudománynak.
Összességében Ady Endre verse nem közvetlenül kapcsolódik a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez, de számos vonatkozási pontot tartalmaz, a társadalomtudományoktól kezdve a pszichológián és a környezetkutatáson át az erkölcsfilozófiáig, amelyek mind részei a mai természettudománynak.