Úri szamárságom
Velem szolgáltatja
(Jaj, be szánom-bánom)
Okos ellenségimet.

Ők ütnek örökkön
Szép, póri ütéssel
S én ellágyult öklöm
Alighogy mutogatom.

Én várom, csak várom
Ő vak térdelésük
S ők fényes orcámon
Rugdosódnak vakmerőn.

Hát gyertek, ti végek,
Nagy, paraszt haraggal,
Minden ellenségek
Versengve alázzatok.

Gyertek nagyerősen
Nagyurat tiporni
S én hideglelősen
Játsszam a nem-mozdulót.

Gyertek verekedve
S tán megint kicsordul
Új harcok új kedve
Belőlem s úri harag.

Egy szép délutánon
Kemény lesz az öklöm
(Jaj, be szánom-bánom)
S szétverek majd köztetek.


Elemzések

A vers nem tartalmaz közvetlen utalásokat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire, viszont néhány olyan elem található benne, amelyek kapcsolódhatnak a természettudományos ismeretekhez.

Az első néhány sorban Ady Ady saját "úri szamárságáról" beszél, ami egy olyan fogalom, amelyet a modern pszichológia az emberi elme működésével és a torzult észleléssel kapcsolatban alkalmaz. Ezt lehetne kapcsolatba hozni a kognitív pszichológia és neuropszichológia legújabb kutatásaival, amelyek azt vizsgálják, hogy hogyan működik az emberi elme és hogyan befolyásolja a gondolkodásunkat és érzékelésünket.

Az "okos ellenségek" és az "önálló öklöm" kifejezések elemzése más megközelítésből történhet. Az okos ellenségek jelenthetik az olyan kihívásokat, amelyekkel a természettudományos kutatóknak szembe kell nézniük, ahol a tudományos ismeretek folyamatosan kérdőjeleződnek meg és új ismeretekkel bővülnek. Az "önálló öklöm" szintén utalhat a természettudományos kutatás független jellegére és a kutatók hozzájárulására a tudomány fejlődéséhez.

A versben történő "várom csak várom" és "rázkódások" utalhatnak az idő múlására, a változásra és a folyamatosan változó világra. Az idő és a változás megértése a mai fizika és asztrofizika kutatásainak fontos témája.

Az utolsó sorokban a "szép délutánon" való "szétverek majd köztetek" kifejezés környezeti problémákra és fenyegetésekre is utalhat, amelyekkel a modern természettudomány foglalkozik, például a klímaváltozás és a természet pusztulása.

Összességében elmondható, hogy bár az Ady Endre verse nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, egyes részeket az emberi elme működésével, a természettudományos kutatásokkal, az idő múlásával és a környezeti problémákkal lehet kapcsolatba hozni.

Ady Endre "Szétverek majd közöttetek" című versét irodalomtudományi szempontból elemzve, több lehetséges összefüggésre is rávilágíthatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. VERSTECHNIKA:
- A vers szabadvers, nincsenek kötöttségei a rímek és a ritmus tekintetében. Ez a modernség jegye, amelyben Ady Endre kiemelkedő alak volt a magyar irodalomban.
- A versben a sorok hossza is változó, ami dinamikusságot és érzelmi töltést ad a szövegnek.

2. TÉMA ÉS TARTALOM:
- A versben a költő önmagát és a világot állítja szembe.
- A vers fő témája az ellenségekkel való küzdelem és az önfeláldozás.
- A versben az ellenségek okos és erős, míg a költő érzékeny és sebezhető.
- Az ellenségek erősen és vakmerően támadnak, míg a költő hidegen és mozdulatlanul várja a támadást, majd visszavág.
- A versben az ősi hiérarchikus társadalmi rend is megjelenik, ahol a nagyurat támadják a parasztok.

3. STÍLUS ÉS NYELVEZET:
- A vers nyelvezete egyszerű és közvetlen.
- A költő ironikus és önmagát is bírálja.
- A versben sok használt kifejezés az ökölnélküli erőszakot és harcot fejezi ki.

4. MEGHATÁROZÓ MAGYAR IRODALMI KONTEXTUS:
- Ady Endre modernizálta a magyar költészetet a versformáinak és nyelvezetének megújításával.
- A szabadvers jelentős hatással volt a későbbi magyar költők generációira.

5. NEMZETKÖZI SZÉPIRODALMI KONTEXTUS:
- A versben megjelenik a társadalomkritika, ami egy tipikus modernista irodalmi tematika.
- Az ellenségekkel való küzdelem és az önfeláldozás generális témák a világirodalomban is.

Összességében Ady Endre "Szétverek majd közöttetek" című verse a modernista magyar irodalomra jellemző. Az önkritika, a társadalomkritika és a szabadverses forma által jelentős hatást gyakorolt a későbbi magyar költészet alakulására. Emellett a versnek a nemzetközi szépirodalomban is megvan a maga helye, hiszen az ellenséggel való küzdelem és az önfeláldozás univerzális témák, amelyek más irodalmi művekben is megjelenhetnek.

Ady Endre "Szétverek majd köztetek" című versét teológiai szempontból is megvizsgálhatjuk. A versben a költő önmagát egyfajta istenségi szerepbe helyezi, aki megtorolja ellenségeit. Tekintettel a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira, továbbá más teológiai gondolkodásmódra is, különböző aspektusokat figyelembe vehetünk.

Bibliatudomány: A bibliatudomány azt jelenti, hogy a Biblia szövegeit történelmi és kulturális kontextusukban elemezzük. A versben nincsenek kifejezetten bibliai utalások, így a bibliatudományos elemzés korlátozott mértékben segíthet a szöveg értelmezésében. Azonban az Istennel való kapcsolatnak mintája az Ószövetségben és az Újszövetségben megtalálható, amelyek a megbocsájtást és a szeretetet hangsúlyozzák. Ezzel ellentétben Ady Endre versében az istenségi szerepet a bosszú és a hatalom kifejezése jellemzi, ami a kereszténység tanításaival nem egyeztethető össze.

Patrisztika: A patrisztika a korai keresztény teológusok gondolkodását takarja. A korai keresztények inkább az irgalmas, megbocsátó és szerető Isten képét tükrözték, mint pedig a bosszúálló és hatalmas istenséget. Ady Endre azonban ellentétben áll a patrisztikus teológiával, mivel a versben az ellenségek megbüntetését és megalázását kívánja.

Skolasztika: A skolasztika a középkori teológiai gondolkodásra utal, amely a filozófiával és a teológiával foglalkozott. Skolasztikus gondolkodók, mint például Aquinói Szent Tamás, hangsúlyozzák az ész és a hit közötti harmoniát, valamint az emberek közötti szeretet fontosságát. Az Ady Endre versében azonban az ész és a hit között inkább ellentét látható, hiszen a költő bosszút áll, helyett a megbocsátásra és a szeretetre törekedne. Ezzel szemben a versben a költő bosszúhadjáratára fókuszál, amely ellentétben áll a skolasztikus gondolkodás alapelveivel.

Egyéb ötletek: A versben látható, hogy Ady Endre nagyon haragos és bosszúvágyó hangulatban írta meg a szöveget. Lehet, hogy a társadalmi, politikai vagy személyes élményei vezették ilyen erős indulatokhoz. Az emberi természetben benne van a harag és a bosszú, és ezt a versben láthatjuk megnyilvánulni. Fontos felismerni azonban, hogy a kereszténység tanításai a szeretetre és megbocsátásra ösztönöznek. Az emberi hiányosságok miatt azonban előfordulhat, hogy a haragunk és bosszúnk kiütközik mások felé. Érdekes továbbá megvizsgálni, hogy az Ady Endre által megfogalmazott fájdalom és düh találkozik-e a vallásos kontextussal, vagy egy teljesen világi problémaforrásról szól a vers.