Ady Endre "Szétverek majd köztetek" című versét teológiai szempontból is megvizsgálhatjuk. A versben a költő önmagát egyfajta istenségi szerepbe helyezi, aki megtorolja ellenségeit. Tekintettel a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira, továbbá más teológiai gondolkodásmódra is, különböző aspektusokat figyelembe vehetünk.
Bibliatudomány: A bibliatudomány azt jelenti, hogy a Biblia szövegeit történelmi és kulturális kontextusukban elemezzük. A versben nincsenek kifejezetten bibliai utalások, így a bibliatudományos elemzés korlátozott mértékben segíthet a szöveg értelmezésében. Azonban az Istennel való kapcsolatnak mintája az Ószövetségben és az Újszövetségben megtalálható, amelyek a megbocsájtást és a szeretetet hangsúlyozzák. Ezzel ellentétben Ady Endre versében az istenségi szerepet a bosszú és a hatalom kifejezése jellemzi, ami a kereszténység tanításaival nem egyeztethető össze.
Patrisztika: A patrisztika a korai keresztény teológusok gondolkodását takarja. A korai keresztények inkább az irgalmas, megbocsátó és szerető Isten képét tükrözték, mint pedig a bosszúálló és hatalmas istenséget. Ady Endre azonban ellentétben áll a patrisztikus teológiával, mivel a versben az ellenségek megbüntetését és megalázását kívánja.
Skolasztika: A skolasztika a középkori teológiai gondolkodásra utal, amely a filozófiával és a teológiával foglalkozott. Skolasztikus gondolkodók, mint például Aquinói Szent Tamás, hangsúlyozzák az ész és a hit közötti harmoniát, valamint az emberek közötti szeretet fontosságát. Az Ady Endre versében azonban az ész és a hit között inkább ellentét látható, hiszen a költő bosszút áll, helyett a megbocsátásra és a szeretetre törekedne. Ezzel szemben a versben a költő bosszúhadjáratára fókuszál, amely ellentétben áll a skolasztikus gondolkodás alapelveivel.
Egyéb ötletek: A versben látható, hogy Ady Endre nagyon haragos és bosszúvágyó hangulatban írta meg a szöveget. Lehet, hogy a társadalmi, politikai vagy személyes élményei vezették ilyen erős indulatokhoz. Az emberi természetben benne van a harag és a bosszú, és ezt a versben láthatjuk megnyilvánulni. Fontos felismerni azonban, hogy a kereszténység tanításai a szeretetre és megbocsátásra ösztönöznek. Az emberi hiányosságok miatt azonban előfordulhat, hogy a haragunk és bosszúnk kiütközik mások felé. Érdekes továbbá megvizsgálni, hogy az Ady Endre által megfogalmazott fájdalom és düh találkozik-e a vallásos kontextussal, vagy egy teljesen világi problémaforrásról szól a vers.