Ady Endre "Tegnapba élni belé" című verse teológiai szempontból többféleképpen értelmezhető. A következőkben a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira helyezem a hangsúlyt, de más gondolatok is felmerülhetnek.
Bibliatudomány:
A vers első sorában található "delelő s fűtő búsongás" kifejezéssel Ady az emberi állapotot jellemez. Ezen keresztül megemlíthetjük a bűnt és az emberi bukást, amelyek az Ószövetségben is jelen vannak. Az embernek hajlama van a búsongásra és az önsajnálatra, ami a bűn következménye. Az emberre a megtérésre és Krisztushoz való fordulásra van szükség.
Patrisztika:
A patrisztikus elmélkedésben számos pátriárka és szent atya foglalkozott az emberiség bukásával és megváltásával. Ady versében láthatjuk, hogy az emberi természet rossz irányba megy el - "átokban" él, és nehezen tör ki ebből az önző és romlott állapotból. Az emberek hajlamosak a rosszabbra, a pusztulásra törekedni, ahelyett hogy az Istenhez való közeledést választanák.
Skolasztika:
A versekben megjelenik a skolasztikus filozófia alapelve is, miszerint az emberi természet hajlamos a bűnre és a romlottságra. Ady a "régi hit" izzásának szükségességéről beszél, mely arra utal, hogy csak az Istenhez való valódi viszony teremthet kiutat az emberiség bűneiből és romlottságából. Az emberiség számára az egyetlen remény az, hogy megőrzi az elődektől kapott hagyományos hitét és vállalja az Isten követését.
Egyéb gondolatok:
Ady Endre verse többféle értelmezést is megengedhet, előfordulhat, hogy más teológiai nézőpontokban is ki lehetne fejteni. Például a barlang (Tegnap) jelenthet lehetőséget az elmúlt időkhöz való visszatérésre, amelyben a hagyományok őrződnek, vagy az emberi választása végső soron a pusztulást hozza magával. Mégis a versben megmutatkozik a remény arra, hogy az Isten még válaszolhat a szavakra és mérhetetlen fájdalomra, ami a bűn következménye. Az ember kötelessége megtartani az emberi értékeket és megtalálni az utat a megváltás felé.
Ezen a pontokon keresztül a szerző kifejezi a saját kérdéseit és bezártságát, de egyben az emberi állapot általános kérdéseire és kereséseire is utal. A verse teológiai olvasata segít megérteni és értékelni az emberi létezés problémáit, valamint a vallási tapasztalatokat és reményeket is megszemélyesíti.