Delelő s fűtő búsongásnak
Rég kicövekelt határai,
Itt hagylak, lám, titeket is már
S adom szavaim nagy fájásnak,
Nagynál is mérhetetlenebbnek,
Mert nem tehetnék úgyse szebbet.

Mert nem tehetnék úgyse jobbat,
Mint a Tegnapba élni belé
S átkozni silány emberségünk,
Kit éltettünk és mégse jobbad
S ki ha lobbad: rosszabbra készül
S kényje szerint pusztul vitézül.

Óh, drága, véres szerűségek,
Be sokra is rá taníttatok:
Embernek lenni szégyen és csúf.
De mégis a régi Hit éget:
Marad Ember, a Régit vallva
S szavát egy Isten tán meghallja.


Elemzések

A vers elején Ady arról beszél, hogy a 'Tegnapba' akar belélni, ami a múltba való visszatérést jelenti. Ebben a kontextusban érdekes lehet az időutazás elmélete és a kvantumfizika kutatásai. Az időutazás elmélete szerint az idő spirális vagy ciklikus szerkezetű lehet, ami lehetővé teszi a múltba vagy a jövőbe való utazást. Ezek a felfedezések összekapcsolhatóak Ady vággyal a 'Tegnapba' való belépésre.

Egy másik érdekes aspektus a versben az emberi természet sötét oldalának megjelenése. Ady említi a 'silány emberséget', amit átkoz és a vitézek pusztulásáról is beszél. Ez kapcsolatba hozható a pszichológia és a társadalomtudományok legújabb eredményeivel, amelyek a negatív emberi tulajdonságokat és a káros viselkedési mintákat tanulmányozzák. Ezért az emberi viselkedés rosszabbik oldalát a természettudományos kutatásokkal és felfedezésekkel lehet megvilágítani.

A vers végén Ady kifejezi a reményt, hogy az emberi természetnek még mindig lehetősége van változásra és jobbá válásra. Ez kapcsolható az evolúciós biológia és az emberi fejlődés kutatásához. Azt állítja, hogy az ember a 'Régit vallja', ami utalhat arra, hogy az emberi természet mélyén még mindig rejtőzik valamilyen belső pozitív ösztön vagy hajlam, amely segíthet a fejlődésben és javulásban.

Ezek csak néhány példa a lehetőségekre, hogyan lehet a természettudományos kutatásokat és felfedezéseket összekapcsolni Ady versével. A természettudományok és a költészet összekapcsolása izgalmas lehetőségeket kínál a kreatív és kritikai gondolkodás fejlesztésére.

Ady Endre "Tegnapba élni belé" című verse teológiai szempontból többféleképpen értelmezhető. A következőkben a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira helyezem a hangsúlyt, de más gondolatok is felmerülhetnek.

Bibliatudomány:
A vers első sorában található "delelő s fűtő búsongás" kifejezéssel Ady az emberi állapotot jellemez. Ezen keresztül megemlíthetjük a bűnt és az emberi bukást, amelyek az Ószövetségben is jelen vannak. Az embernek hajlama van a búsongásra és az önsajnálatra, ami a bűn következménye. Az emberre a megtérésre és Krisztushoz való fordulásra van szükség.

Patrisztika:
A patrisztikus elmélkedésben számos pátriárka és szent atya foglalkozott az emberiség bukásával és megváltásával. Ady versében láthatjuk, hogy az emberi természet rossz irányba megy el - "átokban" él, és nehezen tör ki ebből az önző és romlott állapotból. Az emberek hajlamosak a rosszabbra, a pusztulásra törekedni, ahelyett hogy az Istenhez való közeledést választanák.

Skolasztika:
A versekben megjelenik a skolasztikus filozófia alapelve is, miszerint az emberi természet hajlamos a bűnre és a romlottságra. Ady a "régi hit" izzásának szükségességéről beszél, mely arra utal, hogy csak az Istenhez való valódi viszony teremthet kiutat az emberiség bűneiből és romlottságából. Az emberiség számára az egyetlen remény az, hogy megőrzi az elődektől kapott hagyományos hitét és vállalja az Isten követését.

Egyéb gondolatok:
Ady Endre verse többféle értelmezést is megengedhet, előfordulhat, hogy más teológiai nézőpontokban is ki lehetne fejteni. Például a barlang (Tegnap) jelenthet lehetőséget az elmúlt időkhöz való visszatérésre, amelyben a hagyományok őrződnek, vagy az emberi választása végső soron a pusztulást hozza magával. Mégis a versben megmutatkozik a remény arra, hogy az Isten még válaszolhat a szavakra és mérhetetlen fájdalomra, ami a bűn következménye. Az ember kötelessége megtartani az emberi értékeket és megtalálni az utat a megváltás felé.

Ezen a pontokon keresztül a szerző kifejezi a saját kérdéseit és bezártságát, de egyben az emberi állapot általános kérdéseire és kereséseire is utal. A verse teológiai olvasata segít megérteni és értékelni az emberi létezés problémáit, valamint a vallási tapasztalatokat és reményeket is megszemélyesíti.

A vers, Ady Endre TEGNAPBA ÉLNI BELÉ, kifejezetten irodalomtudományi szempontból érdekes. Az alábbiakban bemutatom a magyar és nemzetközi szépirodalom területén fellelhető összefüggéseket.

1. Magyar irodalom:
- A versben megjelenő szélsőséges érzelmek és képek jellemzőek Ady stílusára, amely meghatározta a korabeli magyar költészetet.
- Ady kritizálja a társadalom és az emberiség általános állapotát, ami gyakori téma volt a modernista magyar irodalomban.
- A versben megjelenő vallásos motívumok és a hitre való remény jellemzőek a szimbolista levegőjű magyar költészetben.

2. Nemzetközi szépirodalom:
- A versben megjelenő búsongás és a múltba való menekülés témái egyaránt megtalálhatók a romantikus irodalomban, például a német Sturm und Drang mozgalomban.
- A szégyen, a csúfság és az emberi természet sötét oldalának ábrázolása általános téma a világirodalomban, például a francia naturalistáknál és az angol Victoria-kori realistáknál.
- Az emberi szenvedés, a vallásos motívumok és a remény keresése szintén gyakran előforduló témák a világirodalomban, például a római Világirodalmi kánonban és a brit metafizikai költészetben.

Fontos megjegyezni, hogy az értelmezés során számos más összefüggést és kérdést lehetne felvetni, de ezek a kiemelések azonnal az irodalomtudományi területekre irányulnak.