Ez még a régi barna éjjel,
Meredten fekszik lomha szárnya,
Nincs kóbor lelke, nincsen árnya...
Ez még a régi barna éjjel...
Csak az én fáradt lelkem tépi
Sötét, nehéz, bús fátyolát.
Hejh, régi útja már ez néki,
Űzi tovább az éjszakába
Egy elromlott, zakatoló szív...
Űzi tovább...

De hajnalok feslését érezem
S szárnyverését jövendő, nagy hiteknek,
Az én hitem fog virágozni, fog még.
Lesz még hitem, pokolgyújtó, merész,
Szent grádusán megáll a gyönge ész:
Az én hitem nem erkölcs, nem szokás,
Az én hitem csodás, nagy álmodás,
Az én hitem több, mint egy kurta óra,
Mely összegyűjt színháztalálkozóra,
Az én hitem új földre nyit kaput,
Az én hitem pusztítni, ölni tud,
Keserű könnyel színig telt kehely...
Az én témáim nem pihentek el...

...Azuba jő... Zsidó leány, szegény,
Leroskadott a tenger fövenyén,
A vére lüktet, harmatteste reszket...
Aki hurcolta a súlyos keresztet,
A Messiás kenetje, szava hője
A szeretőjét rabolták el tőle
S csináltak egy jámbor, papos világot,
Mely megöli a vágyat és az álmot,
Ez a bús lány rekedt hangon kiáltja:
No, szép világ, hát most meg vagy-e váltva?

És a sziget... Óh, milyen régi témám!...
Két jóbarát s két asszony menedéke,
Nem tud róluk a nyüzsgő földnek népe
S ők együtt ülnek epekedve, némán...
Idehozta elgyötrött lelkük álma
S visszavágynak a rossz, lármás világba...
S a többi mind!... Milyen merész, nagy álmok,
Azt hiszem, hogy majd csak egyszer kiállok
S zászlót fogok, ha senki sem követ:
Idenézz! Tömeg!...

*            

   De most még...
   Ez még a régi, barna éjjel,
   Meredten fekszik lomha szárnya,
   Nincs kóbor lelke, nincsen árnya,
   Ez még a régi, barna éjjel...


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nem sok konkrétumot tartalmaz, inkább az emberi lélek mélységeivel és érzéseivel foglalkozik. Azonban, néhány olyan elem található benne, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudományos felfedezésekkel.

A versben említett hajnalok feslése és szárnyverése jövendő nagy hiteknek, azt sugallhatja, hogy az emberiség folyamatosan fejlődik és új ismeretekre, felfedezésekre tesz szert. Ez összhangban áll a természettudományok folyamatos haladásával és az új ismeretek folyamatos bővülésével.

Az "én hitem" kifejezés arra is utalhat, hogy az embernek szüksége van valamilyen hitre, a valóság fölé emelkedő álmokra és célokra, amelyek segítségével áthidalhatja az élet nehézségeit. Ez a gondolat kapcsolatba hozható a pozitív pszichológia és a mentális egészség legújabb kutatásaival, amelyek hangsúlyozzák a célok fontosságát és az optimizmus erejét az életünkban.

Az elgyötrött lelkék álmai, amelyeknek a rossz, lármás világba való visszavágyás közeledik, felveti az emberi élet jellemző ellentmondásait és a környezeti hatások szerepét az egyén pszichikai jóllétére. A természeti környezet pozitív hatásai az emberi egészségre és mentális jólétre, a városi zaj és stressz negatív hatásaira vonatkozó kutatásokra utalhat.

Összességében a vers az emberi lélek mélységeivel és az élet értelmével foglalkozik, és bár nem közvetlenül említ természettudományos témákat, számos olyan gondolatot tartalmaz, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudományos felfedezésekkel és a pszichológiai kutatásokkal.

A versben több tematikus elem is megjelenik, amelyeket irodalomtudományi szempontból érdemes elemezni.
Az egyik tematikus elem Ady Endre költészetében gyakran előforduló éjjel jelensége. Az éjjel itt a sötétséget, a nyugalmat, a magányt, a befelé fordulást, az önreflexiót és az álmok világát jelképezi. Az éjjel szimbolizálja az ember egyéni élményeit, gondolatait és érzéseit, valamint az összetett emberi sorsokat is. Ebben a versben is jelen vannak ezek a motívumok, például a "barnaság" szimbóluma, amely a sötétséget, a nehézségeket és a melankóliát jelképezi.

Az "én" és a "lelkem" motívuma a lírai én szerepét testesíti meg, aki a költő lelkivilágának mélyeit tárja fel, és aki a külvilágtól eltérően saját értékrendje és hite szerint él és gondolkodik. A lírai én fáradtsága, küzdelme és hitének ereje mind a versek szerkezetében, mind a szóhasználatban megjelenik.

A versben megjelennek vallásos motívumok is, például a "Messiás kenetje" és a "papos világ" képei. Ezek a motívumok Ady vallásos kérdésekkel és a vallási intézményekkel való szembenállását fejezik ki. A költő egyfajta transzcendenst, isteniséget keres, amelyet a vallás és a társadalom korlátai nem tudnak biztosítani számára.

A "sziget" motívuma a menedék, a különleges hely vagy tárgy jelképe. Ez a motívum lehet a költő számára spirituális menedék, ahol megpihenhet, befelé figyelhet és új erőt meríthet. Továbbá a "sziget" jellemző a lírai én és a szerelmi partner közötti kapcsolatra is, amely különleges és kizárt a külvilág zavaró hatásaitól.

A versben megjelenik a vallás, a szerelem, az egyéni küzdelem, a szabadság, a hit és a transzcendencia motívuma is, amelyek gyakori témák a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is. Ezek a tematikus elemek hozzájárulnak a versstrukurához és az érzelmi hatáshoz.

Ady Endre "Témák" című versét teológiai szempontból is lehet értelmezni. A vers olyan témákat és kérdéseket vet fel, amelyek a hit, vallás és isteni hatalom körébe tartoznak. A versekben megjelenő összefüggések összekapcsolódnak a Bibliatudománnyal, a patrisztikával és a skolasztikával, de más nézőpontokat is meg lehet vizsgálni.

A Bibliatudomány kérdései közül a versben megjelenik a Messiás, a súlyos keresztviselet és a hiteles tanítás témája. Az Ady által megfestett kép a zsidó leányról, aki a keresztre feszített Messiás tanítványa, azt a kérdést veti fel, hogy vajon a világ megtérült-e a Messiás által hozott üzenetre. A történetek és szimbólumok, mint például a súlyos kereszt és a Messiás kenetje, a Biblia történeteiből származnak, és jelentőségük van a versek hangulatában.

A patrisztika, vagy az ókori keresztény gondolkodás is felveti néhány értelmezést a vershez. Az Ady által leírt "régi barna éjszaka" az ősi bűn állapotára utalhat, az emberiség bűne és elveszettsége keresztény megközelítésből. A lelki nyugtalanság és az emberi lélek lázas kutatása szintén témaként jelenik meg, ami egy fontos elem a patrisztika teológiájában, amely a lélek állapotára és a bűnhöz való viszonyunkra összpontosít.

A skolasztika, azaz a középkori teológia megközelítése abban segíthet, hogy elgondolkozzunk a hit és a tudás kapcsolatáról. Az "én hitem" kifejezés Ady Endre versében megmutatja az ember hitét az isteni és a földi közötti kapcsolatokban. A filozófiai gondolkodás és a vallási tanítások megértése is összefonódik a versben, mivel az ember hitének és vallásának berekesztése az emberi ész és a túlvilági vágyak összeütközését is jelzi.

Az Ady Endre "Témák" című versét azonban más nézőpontból is lehet értelmezni. Az emberi lélek mély érzéseit, a keresés, az elveszettség, a remény és az elszigeteltség hangulatát örökülték át a verset olvasókra. Az emberi tapasztalatok, a belső harcok és a vágyakozás témája minden korszakra jellemző, és minden emberre hatnak, függetlenül vallási nézetüktől vagy hitüktől. Ezért a verset az emberi létezés, a személyes fejlődés és a világ iránti vágyakozás okán is elemzik.

Összességében Ady Endre "Témák" című verse teológiai, bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai nézőpontból is értelmezhető, de lehetőség van más nézőpontok is figyelembevételére. A versben megjelenő kérdések és témák átfedést mutatnak a hittel, vallással és isteni hatalommal kapcsolatos kérdésekkel, valamint az emberi érzések és tapasztalatok általánosabb témáival.