Érzem: a mámor csöndes éjjelében
Háborgó lelkem már pihenni kezd
És lassan, lassan, csaknem észrevétlen
Reám borul a virradatlan est.
Hideg szívvel, közönnyel nézek mindent,
Ami még nemrég lelkemig hatott;
Mi lett belőlem? Emberek közt járó,
El nem siratott, bús élő halott.

Még kacagok, ha rám borul a mámor,
De ez a kacaj már nem az enyém:
Kísértő hang halottak országából,
Melynek itt feledt tagja vagyok én.
Tán ajkamon víg nóta is megcsendül
S hallgat a régi méla, keserű -
Szivem megrezdül ismerős hangokra,
Mint egy eldobott, rozzant hegedű.

Olykor meg mintha visszaemlékezném
Egy szép életre, mely el, tovaszállt,
Melyben még volt hatalmas, izzó eszmém
Megostromolni magát a halált
S aztán... megtörve, éjjeltől borítva
Járom tovább a kiszabott utat;
Mi lett belőlem? Temetői fejfa,
Mely a világnak egy nevet mutat...


Elemzések

A vers teológiai szempontból is érdekesen értelmezhető. Az összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontokkal is kifejthetjük.

Bibliai szempontból a versben megjelenik az emberi létezés rejtélye és az elmúlás fájdalma. Az első sorokban a mámor és az éjjel csendje a földi élet megnyugvását és a lélek otthonát képviselik, ami azonban állandóan változik és elmúlik. A virradatlan este pedig a halál és az örökkévalóság szimbóluma lehet. Az emberek között járó, de el nem siratott, bús élő halott leírása arra utalhat, hogy az ember elveszti a kapcsolatát Istennel, és érzéseiben üresség és közöny lesz uralkodó.

A patrisztikus nézőpontban Ady a bűnös emberi természetet és az elveszett hiánytérzést fejezheti ki. A kísértő hang, a halottak országába szóló szavak jelzik az elszakadást az isteni forrásoktól és a bűn által való elidegenedést. Az eldobott, rozzant hegedű pedig a megtört és elesett emberlélek képét tükrözheti.

A skolasztika nézőpontjában a versben megjelenő fájdalom és hiányérzet arra utalhat, hogy az ember keresi az abszolútumot, a végső valóságot, de nem találja meg. Az ember próbálja betölteni ezt a hiányt az élet és az anyagi dolgok által, de végül rá kell döbbennie, hogy nem találhatja meg ezt a tökéletességet.

Ezen kívül más teológiai megközelítéseket is fel lehet vetni. Például a versben megjelenő temetetlenül maradt halott szimbolizálhatja az örök élet hiányát vagy az emberiség állapotát a bűn és halál következtében. Az embernek valamilyen módon reagálnia kell erre az állapotra, találkoznia kell a halállal és szembenéznie a saját korlátoltságával.

Összességében a versben megjelenő összefüggések és képek teológiai szempontból a halál és elmúlás, az emberi élet értelmetlensége és a hiányérzetre való reagálás témáit boncolgatják. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontokon keresztül betekintést nyerhetünk az emberi létezés mélyebb kérdéseibe és kihívásaiba.

Ady Endre "Temetetlenül" című versének természettudományos szempontból történő elemzése lehetőséget ad arra, hogy a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozzuk a versekben kifejezett érzéseket és gondolatokat.

Az első szakasz arról szól, hogy a szerző lelke, érzései már nyugodni kezdenek a mámoros éjszaka csendjében. Itt az érzelmek és a lelkiállapot a központi téma, de természettudományos szemszögből megvizsgálhatjuk a cirkadián ritmus (az ébrenlét és alvás váltakozása) és az agy működése közötti összefüggéseket, valamint a természetes alvási ciklusokat.

A második szakasz említése a halottak országáról arra is rámutat, hogy a versekben kifejezett érzelmek és hangulatok részei lehetnek a gyász- és veszteségfeldolgozásnak. Ezt természettudományos szempontból a pszichológia és a neurobiológia aspektusaihoz köthetjük, amelyek azzal foglalkoznak, hogyan kezeli és feldolgozza az ember az élet nehézségeit és veszteségeit.

A harmadik szakaszban a szerző felidéz egy múltbeli életet, amely már elmúlt és eltűnt. Ezen a ponton megfigyelhetjük a múltbeli események emlékezésével kapcsolatos ismereteket, valamint a memóriák, az emlékek és a múltbeli élmények tárolásának és visszahozatalának biológiai és idegrendszeri mechanizmusait.

Az egész vers áthatja a múlthoz való kapcsolódás és az eltűnt dolgok iránti nosztalgia érzése. Ebben a vonatkozásban a paleontológia és az evolúciós biológia is releváns lehet, mivel a múltat kutató tudományágak és ezek eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megismerjük a korábbi időszakokat és azok változásait a természetben.

Ez az elemzés csak néhány példa arra, hogy hogyan lehet a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összekapcsolni Ady Endre "Temetetlenül" című versét. A természettudomány és a költészet találkozása lehetővé teszi, hogy a művekben kifejezett érzelmeket és gondolatokat a világunkra vonatkoztassuk és mélyebb megértést szerezzünk a természetről és az emberi tapasztalatokról.

Ady Endre "Temetetlenül" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Tematika: A vers fő témája a halál és a temetetlenség. Ady Endre a halál előtti állapotot, a mámort, és az eltemetettség érzését jeleníti meg.
- Magyar irodalomban: A halál és a temetés számos magyar költő művében megjelenik, például József Attila, Kosztolányi Dezső vagy Radnóti Miklós verseiben.
- Nemzetközi irodalomban: A halál és a temetetlenség témája számos irodalmi műben megjelenik, mint például Edgar Allan Poe vagy William Shakespeare műveiben.

2. Hangulat és nyelvezet: A vers hangulatát a haldokló lélek szenvedése, a keserűség és a kiábrándultság határozza meg.
- Magyar irodalomban: Az Ady Endrénél megjelenő keserűség és kiábrándultság hangulata jellemző lehet Kosztolányi Dezső verseire is.
- Nemzetközi irodalomban: Az ilyen hangulatú költészet például Arany szülétező szonetteiben vagy Edgar Allan Poe műveiben is megjelenhet.

3. Önéletrajzi elemek: A versben Ady Endre saját élethelyzetéből és érzelmeiből merít, ami önéletrajzi elemekkel látja el a költeményt.
- Magyar irodalomban: Az önéletrajzi dolgok feldolgozása több magyar költő művében is megfigyelhető, mint például Radnóti Miklós vagy József Attila verseiben.
- Nemzetközi irodalomban: Az önéletrajzi elemekkel teli költészetre példa lehet Charles Baudelaire vagy Sylvia Plath művei.

4. Hangsúlyozottan szubjektív attitűd: A versben Ady Endre személyes érzései dominálnak, amelyeket az olvasó keresztülélhet vagy megérthet.
- Magyar irodalomban: A szubjektív attitűd megjelenhet Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában vagy Móricz Zsigmond életképeiben.
- Nemzetközi irodalomban: A személyes érzések hangsúlyozása például Emily Dickinson vagy Robert Frost verseiben is megfigyelhető.

5. Érzékenység és lírai elemek: A vers mély érzelmeket fejez ki, és lírai eszközöket alkalmaz a hatás fokozása érdekében.
- Magyar irodalomban: Az érzékenység átható érzetét megtalálhatjuk József Attila Még egy kört, és Radnóti Miklós Nari Lászlóhoz című verseiben is.
- Nemzetközi irodalomban: Az érzékeny lírai megnyilvánulásokat például Arthur Rimbaud vagy Walt Whitman költészete is képviselheti.

Az "Temetetlenül" című vers tehát számos kapcsolódási pontot mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén, legyen szó témáról, hangulatról, nyelvezetről, önéletrajzi elemekről vagy lírai eszközökről.