Sirjunk, mert csaltuk magunkat balul,
Átkozzunk rettenetes jogunkban,
De bizonyos, hogy mosolyog az Úr.

Jóbot s Nérót is látott eleget,
Niobét s Phrynét: ismeri fajtánk
Az Úr, ki Úr egész világ felett.

Sorsa övé, lehetne boldog is,
De egymás ellen él csak egymás közt:
Szomorú faj, de utálatos is.

Ember-faj és gyász ígyen igazul,
Mégis sírjunk mi szörnyű jogunkban,
De bizonyos, hogy mosolyog az Úr.

Ismeri Ő ezt a rossz gyermeket,
Az Embert, az ős javíthatatlant,
Ki holnapra már mindent elfeled.

Átkát ma még az égre szórja Jób,
De szomszédi s gyermeki körülte
Már fűttetik a vidámság-hajót.

Röpül, esik, föllendül és zuhan
Kezébe tett sorsával az Ember
Örömben is vérben-háboruban.

Sírjunk azért, de átkaink vadul
Őrülő, nagy rohamában értsük meg,
Ha mosolyog s csak mosolyog az Úr.

S ha elmúlnak az elmulnivalók,
Holnap, Idő, örök élet-tenger,
Táncoltasd majd csak tovább a hajót -

Szegény, csodás, véres Élethajód.


Elemzések

A vers nem tartalmaz konkrét természettudományos elemeket vagy utalásokat a friss felfedezésekre. Azonban, néhány érdekes megfigyelés található a költeményben, amelyek kapcsolatba hozhatóak a természettudományos ismeretekkel:

- Az emberi faj jellemzése: A versben Ady Endre leírja az emberi fajt, mint "Szomorú faj, de utálatos is". Ez az emberi viselkedés és tulajdonságok megfigyelése lehet, ami az evolúciós pszichológia, antropológia és szociológia kutatásaira utalhat.

- Az idő és az élet végtelensége: Az utolsó szakaszban a költő említi az "Idő, örök élet-tenger" fogalmát, amely összefüggésbe hozható a modern kozmológiával és az időtér fogalmával, amelyben az időnek nincs kezdete vagy vége.

- Az emberi sors és döntéshozatal: A vers az emberi sorsról és egyéni döntéseink hatásáról is szól. Ez az állandó küzdelem és változás felveti az ember és a környezete közötti kölcsönhatásokat és a rendszer dinamikáját, ami aki a környezetünkben zajlik.

Bár a vers általában nem a természettudományos felfedezésekkel és ismeretekkel foglalkozik, a fent említett témák felvetése kapcsolatot teremthet a mai természettudományos szempontokkal és megértésekkel.

Ady Endre "Tovább a hajóval" című verse több szempontból is érdekes irodalmi elemeket tartalmaz.

1. A vers kezdő mondataiban már egy ellentétet mutat be: a költő csalódást érez, mert valamilyen módon átverték őt, mégis a magyar nyelv sajátos játékával kijelenti, hogy az Úr mosolyog. Ez a megfogalmazás egyrészt a vallásos hagyományokra utal, másrészt pedig azt jelzi, hogy a fájdalom és a szenvedés mögött mégis van valamilyen pozitív erő.

2. Az Úr említése a vers második részében is megjelenik. Ady a mítoszok és történetek világába kalauzolja az olvasót, amikor olyan személyeket említ, mint Jób, Niobe vagy Phryné. Ez a rész összekapcsolja a magyar irodalmat a nemzetközi szépirodalommal, hiszen az említett személyek a görög mitológiában, valamint a Bibliában is képviseltetik magukat.

3. A vers harmadik részében Ady az emberi sorsra és viselkedésre koncentrál. Az ember néha boldog lehetne, de a fajának sajátosságai miatt a boldogság állandóan fenyegetve van. Ezzel a részlettel egy általános emberi jelenséget mutat be, amely mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalomban is megtalálható.

4. A negyedik részben Ady ismételten az ember tragikus sorsára fókuszál. Az ember fogyíthatatlan gyermek, aki az elmúlt dolgokat feledésbe merülve elfeledi a múltat és a jövőben újjáéledt lesz. Ez az örök körforgás és a múlhatatlanság koncepciója jelenik meg a versekben, ami szintén a nemzetközi szépirodalom témái között is gyakran előfordul.

5. A vers végén Ady egyfajta kettősséget mutat be a társadalomban. A költő elismeri az elmúlás és a múlhatatlanság létezését, de egyben felveti azt is, hogy az emberek a közösségi kapcsolataikon keresztül képesek a vidám pillanatokat megélni a hajón. Ez a rész több általános témát érint, például az emberi élet sebezhetőségét és örömét, ami mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom témáiba illeszkedik.

6. Végül Ady hozzáteszi, hogy sírni kell, de közben felismeri, hogy az Úr mégis mosolyog. Ez a mondat is vallásos és filozofikus elemeket hordoz magában, ami a magyar és a nemzetközi szépirodalom sorai között is gyakran felbukkan.

Ezen irodalomtörténeti és irodalomelméleti szempontok mentén több fontos összefüggést találhatunk Ady Endre "Tovább a hajóval" című versében a magyar és nemzetközi szépirodalom területén.

Ady Endre "Több a hajóval" című verse teológiai szempontból több értelmezési lehetőséget is kínál. Az alábbiakban sorban vesszük, hogy hogyan kapcsolódhat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz, majd rávilágítunk más lehetséges megközelítésekre is.

Bibliatudomány nézőpontja:
A versek a bibliai alakokra és témákra utalnak, mint például Jób, József, Noé, vagy akár Sámson. Az "Úr" megemlítése arra utal, hogy Ady Endre ismeri és elfogadja a bibliai isten fogalmát, és hogy az istenség tvirlásai, irgalmassága vagy mosolya mindig jelen van az emberi szenvedés, küzdelem és tragédia közepette is. A versek központi témái, mint a sors, boldogság, emberi természet jellemzők, mind olyan bibliai fogalmakkal vannak összekapcsolva, amelyek az emberi elégedetlenség, bűn, szenvedést és vágyakozást tükrözik.

Patrisztika nézőpontja:
A patrisztikus gondolkodásban a versek hátterét az emberiség bűnössége teremti meg. Az ember természete és hajlamos voltának saját gyarlóságától el kell fordulnia, és Istenhez kell fordulnia. A versek kifejezik ennek a folyamatnak a konfliktusát, amelyben az ember elbukik és végül felismeri, hogy csak Istenben találhatja meg a boldogságot és teljességet. Az "Úr" mosolya azt a hitet és reményt fejezi ki, hogy Isten irgalma végtelen és mindig jelen van annak ellenére, hogy az ember hajlamos bűnt követni.

Skolasztika nézőpontja:
A skolasztikus teológia a racionális megközelítését hozza a versek számára. A költeményekben megjelenik a skolasztika két fontos fogalma, a fájdalom és a boldogság konfliktusa. Az emberi szenvedés és tragédia közepette az emberek vágyakoznak a boldogság iránt, de gyakran önmaguk ellen dolgoznak és a saját boldogságukat ismertetik. Az "Úr" mosolya, amely végigkíséri a versek sorait, kifejezi az emberi természetben rejlő paradoxont, hogy az ember keresheti azt a boldogságot, amelyet csak Isten életében találhat meg.

Más lehetséges megközelítések:
Az Ady versei sokféle hitbéli vagy vallási nézőpontból is értelmezhetők. Például, a versek az emberi természet tragikus jellegét és az élet elmúlását mutatják be, amelyre a modern egzisztencialista filozófiák is reflektálnak. A versekben megfogalmazódik az emberi kapcsolatok ambivalens természete is, amely nem csak a patrisztikus teológia, de az etikai filozófiák, pszichológia és szociológia szempontjait is megvilágíthatja.

Összességében Ady Endre "Több a hajóval" című verse többféle nézőpontból értelmezhető. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika által nyújtott keretek és fogalmak alapján különféle összefüggéseket vonhatunk le, de más megközelítések, mint az egzisztencializmus, etika vagy pszichológiai szempontok is segíthetnek az érzelmi, spirituális és filozófiai dimenzióiban való mélyebb megértésében.