Szende Pálnak küldöm.

Még magasról nézvést
Megvolna az ország,
Werbőczi-utódok
Foldozzák, toldozzák.
A Föld nem tud futni,
Csak a Földnek népe
S ezer Kinizsi sem
Térülhet elébe.

Nagy az idegen Föld,
Sokasul az útja,
Tegnap csatatér volt
S ma puszta a Puszta:
Éhes magyaroknak
Nem futja a kedvük,
Míg az igazukat
Tán kiverekedjük.

Verekedés közben,
Hajh, ürül a korcsma,
Menekül az inség
Szökve, bukdácsolva.
Bécsben a korcsmáros
Tán még nem is sejti,
Vagy ha tán sejti is,
Könnyen elfelejti.

Éles a hajósíp,
Hallja baj-tetőzve
Zselénszky gulyása,
Tisza urak csősze.
Hivogatja a síp,
Nyomor eldobolja:
Úgy elfogy a magyar,
Mintha nem lett volna.

Elmegy a kútágas;
Marad csak a kútja,
Meg híres Werbőczi
Úri pereputtya.
Árvult kastély gondját
Kóbor kutya őrzi,
Hivasd a törvénybe,
Ha tudod, Werbőczi.


Elemzések

Ady Endre "Ülj törvényt, Werbőczi" című versében teológiai szempontból megfigyelhető néhány érdekes összefüggés. A vers első néhány sora a Földöt és annak lakóit említi meg, majd a magyarok helyzetével foglalkozik. Ebben a részben patrisztikus szemléletű elemek is megjelennek.

A versben található referencia a Kinizsi Pálra, a hős hadvezérre, aki patronája volt a költőnek. A patrisztika idején is fontos volt a hősök és szentek tisztelete, amelyek védőszentként segítették a hívőket a nehéz időszakokban. Ady a magyar népet hasonlítja Kinizsi Pálhoz, aki a vers szerint sem tudja legyőzni a nehézségeket, pedig több ezer emberrel sem jönne neki szembe. Ez a patrisztikus szemlélet, mely szerint az ember a nehézségek leküzdésére képes Isten erejével, itt megjelenik, de Ady példájában a magyarok nem találják a helyes utat.

A versben többször is megjelenik az idegen Föld és az útja. Bár ezek egyfajta világias megfogalmazások, de az egyháztörténetben az út és az idegen Föld szimbólumai fontosak. Az út az élet és a halál útja, az idegen Föld pedig a világi körülményekre utal, melyekben az ember éli mindennapjait. Ezek az elemek a bibliai tanításokhoz kapcsolódnak, melyek meghatározzák a keresztény életet.

A vers további részében Werbőczi, az híres jogtudós és az uralkodói hatalom képviselője kerül előtérbe. Werbőczi az uralkodói hatalommal és a törvényekkel kapcsolatos, így a skolasztika, azaz a középkori egyházi gondolkodás szemszögéből is érdekes szereplő. A törvények betartása és az igazság védelme fontos értékek a skolasztika világában. Werbőczi jelenléte a versben arra utal, hogy csak a törvény védelme segíthet a magyar népet a nehézségek leküzdésében és a helyes út megtalálásában.

Összességében tehát Ady Endre "Ülj törvényt, Werbőczi" című versében teológiai szempontból megfigyelhetők a patrisztika és skolasztika nézőpontjai is, de a bibliai és vallási összefüggések is jelen vannak. A nép szenvedését és nehézségeit a hős Kinizsi Pállal kapcsolja össze, míg a helyes út, a törvények védelme és Werbőczi jelenléte az uralkodó hatalom és a törvény eszméjét jelképezi.

Ady Endre "Ülj törvényt, Werbőczi" című verse természettudományos szempontból vizsgálva több olyan elemet mutat, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók. Az alábbiakban részletesen ismertetem ezeket a kapcsolódási pontokat:

1. A Föld és a természeti erők: A vers elején Ady megemlíti, hogy Werbőczi-utódok foldozzák és toldozzák az országot. Ez utalhat a földtani folyamatokra, például a tektonikai mozgásokra és a kontinensek formálódására. A tudomány ma már részletesen tanulmányozza ezeket a folyamatokat, és megpróbálja megérteni, hogyan alakult ki és változott az Föld felszíne évmilliók során.

2. Az ember és a természeti erők viszonya: A versben Ady megemlíti, hogy a Földnek népe van, ami arra utal, hogy az ember szorosan kötődik a Földhöz és a természethez. Ma már számos kutatás foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, beleértve a környezeti hatásokat, az ökológiai egyensúlyt és az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásait.

3. Éghajlatváltozás: A versben Ady említést tesz a puszta átalakulásáról, ami arra utal, hogy az éghajlat változása hatással van a természeti környezetre. Az éghajlatváltozás ma komoly téma a természettudományban, és több kutatás foglalkozik a globális felmelegedés, a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásával az éghajlatra.

4. Biodiverzitás: A versben Ady említi az igazság kiverekedését, amely az éhség és a társadalmi igazságosság kérdésére utal. A biodiverzitás tanulmányozása fontos kérdés a természettudományban, mivel az élőlények sokfélesége és a biológiai sokféleség megőrzése alapvető fontosságú a fajok és az ökoszisztémák fenntartásához.

5. Víz az élet forrása: A versben Ady utal a kútra és a kútágasra. A kutatást a vízforrások és a vízzel való gazdálkodás tanulmányozza, amely alapvető fontosságú a vízkészletek fenntartható felhasználásához és a vízforrások megőrzéséhez.

6. Állatok és természeti környezet: A versben Ady említi a kóbor kutyát, amely az egyik elem, amely az állatvilággal kapcsolatos. A természettudomány ma részletesen tanulmányozza az állatokat, azok viselkedését és az élőhelyekkel való kölcsönhatásukat.

Ezen elemzés alapján látható, hogy Ady versében olyan témák is megjelennek, amelyeket a mai természettudományi kutatás is foglalkoztat. A természettudomány fejlődése miatt ma részletesebb képet kapunk a Földről, az élővilágról és a környezeti folyamatokról, amelyeket Ady Endre is érint a versében.

Ady Endre "Ülj törvényt, Werbőczi" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból több összefüggésre is kitérhet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az első összefüggés a magyar irodalmi hagyományokkal és Ady Endre költészetével kapcsolatos. A versben Ady egyfajta politikai szatírában ábrázolja a korrupciót és az elnyomást, amelyet az Üljen törvényt, Werbőczi kifejezés ironikusan jelképez. A Werbőczi kifejezés János Vitéz című műre utal, amelyet Arany János írt. Ezzel a hivatkozással Ady csatlakozik a magyar irodalom hagyományaihoz és Arany János művének értelmezési kereteit is figyelembe veszi.

A második összefüggés a nemzetközi irodalommal kapcsolatos. A vers több tematikai és művészeti elemet is megjelenít, amelyeket a világirodalomban is találunk. Például a versegyesítés motívuma, amelyben a Föld nem tud futni, csak a Föld népe, hasonló a világköltészetben is előforduló tematikához. A versegyesítés motívumát például Walt Whitman amerikai költő műveiben találjuk meg, akik befogadóbb magyarázattal állnak elő a művészeti alkotások számára.

A harmadik összefüggés a versegyesítés motívumának a magyar és nemzetközi szépirodalomban történő megjelenése. A versben Ady a magyar történelem és a magyar néphez tartozás tematikáját dolgozza fel. Ezzel a témával egy olyan hagyományhoz kapcsolódik, amely a nemzetközi irodalomban is megtalálható, például a nemzeti identitást felvető romantikus művekben.

A negyedik összefüggés a politikai és társadalmi kérdésekkel is foglalkozik. A versben Ady a korrupt hatalom és az elnyomás problémájával szembesül, és a történelmi eseményeket a jelenre vetíti. Ezzel a témával kapcsolatos hagyományokat találunk a világirodalomban is, például a Májusi gólyák című műben a lengyel költő, Adam Mickiewicz ugyanazokat a társadalmi problémákat vetíti előre, mint Ady.

Az ötödik összefüggés Ady Endre költészeti stílusához kapcsolódik. A versben látható a költő újító és forradalmi hozzáállása, amely a magyar és nemzetközi irodalomban is újdonságnak számított. Ady verseiben megfigyelhető az eklektikus stílus, az ellentéteket és a nyelvi kísérletezést alkalmazó modern költészeti irányzat.

Ezek az összefüggések példák arra, hogyan lehet az "Ülj törvényt, Werbőczi" című Ady Endre verset irodalomtudományi szempontból elemezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az elemzésnek ezeknél a példáknál mélyebbre is lehetne ásni, hogy további összefüggéseket találjunk.