Hadd idézgessék ők a Multat,
Mulassanak a nyomorultak.

Ahol a föld mi vérünk issza,
Szekerezzünk a Multba vissza.

Fussunk velük targoncán ülve,
Bús emlékekre felkészülve.

Mióta ők éltek és voltak,
Mindig minket űztek, gyilkoltak.

Csak menjünk, hogyha ők akarják,
Járjuk a Mult vén birodalmát.

Gyalázott pór szüzek holttestén,
Százszor elszántott koldusmesgyén.

Fájdalom-csúcson, bánat-völgyön,
A fölfalatott Dózsa Györgyön.

Jobbágy ifjún vagy banyán által,
Menjünk, urak, minket nem átall.

Fölmutatjuk - sírjukból intnek -
Szomorú mártir-őseinket.

Mióta csak éltünk és lettünk,
Ti éltetek és mi szenvedtünk.

Menjünk, urak, vissza a Multba,
Ti akarjátok újra, újra.

Mi késni a Multban se késünk.
Egy biztos: a mi nagy ütésünk.

Népszava, 1907. szeptember 22.


Elemzések

Ady Endre "Utazás a múltban" című versét teológiai szempontból is értelmezhetjük. A versben Ady az elmúlt időkkel, a múlttal való szembefordulást és a múlt szerepét elemzi. A vers első sorában a "Hadd idézgessék ők a Multat" kifejezéssel Ady a múlt kiemelt fontosságát hangsúlyozza.

Bibliatudomány nézőpontjából a versben az emberi szenvedéssel és a múlt által okozott fájdalommal való szembesülés jelenik meg. Az emberiség történelme során gyakran tapasztaltuk, hogy az emberek szenvednek egymástól és a történelem során bekövetkezett eseményektől. Az emberi történelemben gyakran megtalálható a konfliktusok, erőszak és szenvedés. A versben említett "Mindig minket űztek, gyilkoltak" sorok erre utalnak.

Patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő múltba való visszatérés lehetősége és az elmúlt időkhöz fűződő kapcsolat felölelheti a keresztény hitbéli eszkatológiai gondolatokat is. A versekben szenvedő emberek említése azt sugallhatja, hogy az ember előtt az a lehetőség áll, hogy a múltban megvalósuló üdvösségre vagy szenvedésre irányuló választ tegyen. A Patrisztika időszakban az ilyen gondolatokban megfogalmazódott az emberiség múltba való visszatérésének jelentősége, valamint az eljövendő Úrban való hit.

Skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő múltba való visszatérés gondolat a természettörvények felfedezéséhez és megismeréséhez is kapcsolódhat. A skolasztika korszakban a műveltség és az értelem fontosságát hangsúlyozták. A versben az "emlékekre felkészülve" kifejezés erre utalhat. Az oktatás és a tudás keresése fontos eleme lehet az emberi fejlődésnek, és a múlt megismerése tudományos és filozófiai eredményekhez vezethet.

Összességében Ady Endre "Utazás a múltban" című versében a múlt szerepe és hatása, valamint az emberi szenvedés és fájdalom megjelenése kap hangsúlyt. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívái ezeket az elemeket különböző szempontok alapján értelmezhetik és kapcsolhatják össze az emberiség szellemi és vallásos fejlődésével. A vers lehetőséget ad arra, hogy saját értelmezéseket és összefüggéseket találjunk a múlt és a teológia között.

A költői vers elemzése során természettudományos szempontból számos érdekes kapcsolódási pont található a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

- Az első szakaszban található "Ahol a föld mi vérünk issza" sor kapcsolódhat az emberi testben végbemenő biokémiai folyamatokhoz. Kutatások szerint a föld talaja és benne található ásványi anyagok fontos szerepet játszanak az egészségünk megőrzésében, a vér hemoglobinjának képzésében és a sejtek anyagcseréjében.

- A "Mulassanak a nyomorultak" sorban található "mulassanak" kifejezés összekapcsolódhat a boldogság és az öröm neurokémiai hátterével. Ma már tudjuk, hogy a boldogság és az öröm érzése a neurotranszmitterek, például a dopamin, szerotonin és oxytocin felszabadulásával és hatásával áll összefüggésben az agyban.

- A második szakaszban található "Szekerezzünk a Multba vissza" sor összekapcsolható a kvantumfizika és az időutazás elméletével. Ma már kutatók dolgoznak azon, hogy valódi időgépeket fejlesszenek ki, vagy hogy a kvantummechanika segítségével hogyan lehetne az időben visszautazni.

- A "Fussunk velük targoncán ülve" sor kapcsolatba hozható a közlekedés és az elektromobilitás területén végzett legújabb kutatásokkal. A targoncák, járművek elektromos meghajtása nagyban hozzájárul a környezetbarát közlekedés fejlődéséhez és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.

- A "Bús emlékekre felkészülve" sorban megjelenő "emlékekre" szó kapcsolódhat a memóriakutatás legújabb eredményeihez. Ma már sokat tudunk a memóriaképződést elősegítő agyi mechanizmusokról, valamint a memóriajavítási technikákról és gyógyszerekről.

- A "Mindig minket űztek, gyilkoltak" sor arra utalhat, hogy a költő az emberiség történelmében gyakran jellemző erőszakos cselekedetekre utal. A modern antropológia és történelemkutatás felfedezései révén ma sokkal jobban megértjük a háborúk, erőszak és emberi konfliktusok hátterét, valamint azok lehetséges megelőzését.

- A "Gyalázott pór szüzek holttestén" sorban megjelenő "holttestén" kifejezés kapcsolódhat a legújabb orvostudományi kutatásokhoz a halál és a halál utáni élet témakörében. Bár tudományos bizonyítékok a halál utáni létről még nem léteznek, de különböző halálközeli élmények tanulmányozása folyik.

- A "Menjünk, urak, vissza a Multba" sorban megjelenő "vissza a Multba" kifejezés a kvantummechanika elméleteivel kapcsolható össze, amely szerint az idő nem lineárisan halad, és elméletileg visszafelé is lehet mozogni az időben.

- A "Egy biztos: a mi nagy ütésünk" sor a modern asztrofizika és űrkutatás felfedezéseivel kapcsolható össze. Az univerzum nagy robbanásának elmélete, a fekete lyukak, az idegen élet keresése mind olyan témák, amelyeknek kapcsán jelentős előrelépések történtek a legújabb időkben.

Ezen példák alapján láthatjuk, hogy noha a vers Ady Endre korabeli környezetében és élményeiben gyökerezik, egy modern szemszögből nézve is számos kapcsolódási pontot találhatunk a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel. A vers érzelmeket és történelmi rétegeket mozgat meg, de a természettudományos ismeretek szempontjából is inspiráló lehet.

Ady Endre "Utazás a múltban" című verse az irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést hozható fel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egyik fontos vonatkozása Ady versének a romantika korához, illetve annak időszakának irodalmáraihoz való kapcsolódása. A versben ugyanis a múltba történő utazás és a múltban történt események reprezentálása romantikus elemekkel és képi nyelvezettel jelenik meg. Ez a romantikus esztétika már a 19. században kiemelkedő jelentőségű volt a magyar, de a nemzetközi irodalmi hagyományban is. A romantikus költők, mint például Victor Hugo vagy Lord Byron, gyakran használtak hasonló módszereket műveikben.

Ady verse továbbá kritikát fogalmaz meg a múlt iránti visszafordulás és a múlt idealizálása ellen. Az "ők" szereplők a múltban éltek, és mindig "minket űztek, gyilkoltak", ezzel a múltra reflektálva a társadalmi igazságtalanságokra és elnyomásra utal. Ez az irodalmi megközelítés nagyon is releváns a történeti, társadalmi ábrázolások és kritika iránti érdeklődésben a magyar és a nemzetközi irodalomban is.

A versben említett Dózsa György neve és emléke a történelemre utal, és komoly, tragikus sorsú hősfiguraként jelenik meg. Ez a történelmi kontextus Ady művének történeti hitelességét és valóságalapját erősíti, ami szintén fontos irodalomtudományi szempont. A történelmi események és az irodalom, a történeti és a fikciós összefüggései, valamint a történelmi hősök irodalmi ábrázolása és jelentősége mind széleskörű kutatás tárgyai a magyar és a nemzetközi kritikában és irodalomtudományban.

Az Ady verse által képviselt "utazás a múltban" egy olyan tematika, amely gyakran jelenik meg a szépirodalomban, mint például William Faulkner "Az idő szökése" című regényében vagy Gabriel Garcia Marquez "Száz év magány" című művében. Az időbeli utazás és a múltba történő visszatérés sokszor fontos irodalmi elem, amely képes lenyűgözni az olvasót és reflektálni az emberi emlékezetre és az idő múlására. Ebben az értelemben Ady verse is kapcsolódik a nemzetközi szépirodalomhoz.

Végül, de nem utolsó sorban, Ady Endre széles körben elismert és kiválóan megítélt magyar költő, aki a szimbolizmus kifejező eszközeivel, valamint modern, különleges képi nyelvezetével és érzelmi hatásával jelentős hatást gyakorolt a magyar irodalomra. Az ő művészete hozzájárult az irodalom fejlődéséhez és új irányzatok kialakulásához Magyarországon és a nemzetközi színtéren is.

Összességében Ady Endre "Utazás a múltban" című verse számos lehetséges összefüggést és kapcsolódási pontot hoz fel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A romantikus irodalom, a társadalmi és történeti kontextus, a múltba történő utazás és az idő múlása mind olyan témák és esztétikai elemek, amelyeket a kritika és az irodalomtudomány a figyelem középpontjába állít. Ady Endre alkotása pedig az ő művészetének és irodalmi hagyatékának fontos része, amelynek jelentősége és értelmezése továbbra is aktuális és izgalmas kihívás az irodalomtudomány területén.