Ady Endre "Utazás a múltban" című verse az irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést hozható fel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
Egyik fontos vonatkozása Ady versének a romantika korához, illetve annak időszakának irodalmáraihoz való kapcsolódása. A versben ugyanis a múltba történő utazás és a múltban történt események reprezentálása romantikus elemekkel és képi nyelvezettel jelenik meg. Ez a romantikus esztétika már a 19. században kiemelkedő jelentőségű volt a magyar, de a nemzetközi irodalmi hagyományban is. A romantikus költők, mint például Victor Hugo vagy Lord Byron, gyakran használtak hasonló módszereket műveikben.
Ady verse továbbá kritikát fogalmaz meg a múlt iránti visszafordulás és a múlt idealizálása ellen. Az "ők" szereplők a múltban éltek, és mindig "minket űztek, gyilkoltak", ezzel a múltra reflektálva a társadalmi igazságtalanságokra és elnyomásra utal. Ez az irodalmi megközelítés nagyon is releváns a történeti, társadalmi ábrázolások és kritika iránti érdeklődésben a magyar és a nemzetközi irodalomban is.
A versben említett Dózsa György neve és emléke a történelemre utal, és komoly, tragikus sorsú hősfiguraként jelenik meg. Ez a történelmi kontextus Ady művének történeti hitelességét és valóságalapját erősíti, ami szintén fontos irodalomtudományi szempont. A történelmi események és az irodalom, a történeti és a fikciós összefüggései, valamint a történelmi hősök irodalmi ábrázolása és jelentősége mind széleskörű kutatás tárgyai a magyar és a nemzetközi kritikában és irodalomtudományban.
Az Ady verse által képviselt "utazás a múltban" egy olyan tematika, amely gyakran jelenik meg a szépirodalomban, mint például William Faulkner "Az idő szökése" című regényében vagy Gabriel Garcia Marquez "Száz év magány" című művében. Az időbeli utazás és a múltba történő visszatérés sokszor fontos irodalmi elem, amely képes lenyűgözni az olvasót és reflektálni az emberi emlékezetre és az idő múlására. Ebben az értelemben Ady verse is kapcsolódik a nemzetközi szépirodalomhoz.
Végül, de nem utolsó sorban, Ady Endre széles körben elismert és kiválóan megítélt magyar költő, aki a szimbolizmus kifejező eszközeivel, valamint modern, különleges képi nyelvezetével és érzelmi hatásával jelentős hatást gyakorolt a magyar irodalomra. Az ő művészete hozzájárult az irodalom fejlődéséhez és új irányzatok kialakulásához Magyarországon és a nemzetközi színtéren is.
Összességében Ady Endre "Utazás a múltban" című verse számos lehetséges összefüggést és kapcsolódási pontot hoz fel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A romantikus irodalom, a társadalmi és történeti kontextus, a múltba történő utazás és az idő múlása mind olyan témák és esztétikai elemek, amelyeket a kritika és az irodalomtudomány a figyelem középpontjába állít. Ady Endre alkotása pedig az ő művészetének és irodalmi hagyatékának fontos része, amelynek jelentősége és értelmezése továbbra is aktuális és izgalmas kihívás az irodalomtudomány területén.