Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.

De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett.

Óh, ifjui, szent megjózanodás,
Komoly, nagy fény, hős férfiú-szerep,
Emléketek ma is milyen csodás.

Hős harc az Élet és megélni szép,
Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók
Ifjú vitézlők lengeteg szivét.

Ha élet zengi be az iskolát,
Az élet is derűs iskola lesz.
S szent frigyüket így folytatják tovább.

Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.

Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.

Június van s nagyon magam vagyok
S kisértenek élt éltem árnyai
S az elbocsátó iskolapadok.

S én, vén diák, szivem fölemelem
S így üdvözlöm a mindig újakat:
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem.

Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.


Elemzések

A vers alapvetően Ady Endre emlékezetének és hálájának kifejezése egykori iskolája iránt. Úgy tűnik, hogy az iskola az élet harcától különböző hely számára volt, és a költő úgy gondolja, hogy az élet képes lett volna átváltozni egy vidám iskolává, ha az iskolai évek alatt tapasztalt erőt és küzdeni akarást lehetett volna folytatni.

A versben előforduló "Élet" feltehetően az élő világot és az életjelenségeket jelenti, amelyek a természettudományos kutatás tárgya. Azt sugallja, hogy az Élet körülöttük rohan, ezeket a "csörtető" jelenségeket a modern természettudomány ismerteti meg velünk.

A versben említett "tüzes szív-kohók" és "lengeteg szivét" a vágyat és a szenvedélyt jelenthetik, amelyek, ahogy a modern tudomány kifejlesztésekor és az életmódváltás során ismertek, a fiatalokban elmozdítják a fejlődés iránti igényt és képességet.

A versben említett "s megélni szép" azt sugallja, hogy az élet értékes és szép, és ez hangzik összhangban a természettudományos kutatásokkal, amelyek egyre többet fedeznek fel az élet sokféle formájáról és az Univerzum működéséről.

A vers utolsó részében a költő megemlíti, hogy június van és ő magányos. Ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy a nyár a változás és az új kezdet szimbóluma lehet, ami a természettudomány felfedezéseire is utalhat. A költő azt üzeni, hogy nem szabad félni a harctól, és hogy érdemes megküzdeni a világért, ahogyan az ember volt: nemes, küzdő és szabadlelkű diák. Ez utóbbiak mind olyan tulajdonságok, amelyeket a fejlődésben és a természettudományban való részvétel elősegíthet és megeleveníthet.

Ady Endre "Üzenet egykori iskolámba" című versének teológiai szempontból is értelmezhető több rétege.

A vers elején Ady a szabadságot és az örömöket ünnepli, amelyek a nyári hónapokban jellemzik az iskolaidő végét. Az "ujjongás" és a "szabad mellű örömök" azt a vágyat tükrözik, hogy végre megszabaduljanak a bilincses, korlátozó iskolai környezettől.

Azonban a következő sorokban a vers hangulata megváltozik és betelik "döbbent némasággal". Ez a vágyott szabadság helyett az élet valóságát mutatja meg a szereplőknek. Itt a "döbbent némaság" arra utal, hogy a valós élettel való találkozás sokkal zavarbaejtőbb és döbbenetesebb, mint az iskola falai között zajló történések. Ez egy teológiai szempontú értelmezése lehet a versnek, ahol az "élet" isteni működésre, a valóságra utal.

A következő részben Ady a "szent megjózanodásról", a "komoly, nagy fényről" és a "hős férfiú-szerepről" beszél. Ez a passzus valószínűleg utalás a patrisztikus teológiára, amely a korai keresztény gondolkodást jelenti. A patrisztika fontos eleme az erkölcs, a szentség és a vallásosság erősítése az emberek életében. Az emlékek "csodálatos" jelzővel való leírása arra utalhat, hogy Ady számára a vallásosság, az értékek tisztelete és a hősies cselekedetek fontossága igazi értékké vált.

A következő sorokban a vers a "hős harcról" és az "élet megéléséről" beszél. Ez a rész talán a skolasztikus teológia, a középkori egyházi filozófia szellemében értelmezhető. A skolasztika hangsúlyozza a hit, az értelem és az érvelés fontosságát az emberi életben. A "tüzes szív-kohók" és az "ifjú vitézlők lengeteg szívét" kifejezés a skolasztikus érvek formálását és vitáját jelképezhetik, amelyek a vallási értékek átadását és megerősítését szolgálják.

A következő részben a vers azt állítja, hogy ha az élet "be is zengi" az iskolát, akkor az iskola is "derűs iskola lesz". Ez a rész a bibliatudomány és a vallásosság további hangsúlyozása lehet. Az élet és az iskola "szent frigyét" arra utalhatja, hogy a keresztény tanítások és az élet valóságának összekapcsolása erősítheti a hitet és a vallási értékek megélést.

A vers utolsó részében Ady köszönetet mond az iskolának az "eljött élet-csaták között" nyújtott "víg üzenetekért". Ez a rész a vallási nevelés és az Isten előtt való hűségről szól. Az "erőt" és a "szeretetet az embert és küzdeni" kifejezések a keresztény értékek megerősítésére utalnak. A vers zárásaként Ady visszatér az "elbocsátó iskolapadokhoz" és bátorítást ad a "mindig újak" számára. Ez a rész azt sugallja, hogy a harcok izgalmasak lehetnek, de az embernek meg kell maradnia az, ami volt: "Nemes, küzdő, szabadlelkű diáknak".

Ez a vers többféle teológiai megközelítésben is értelmezhető, és bemutatja az iskola és az élet összefüggéseit a vallási értékek és a fejlődés szempontjából.

Ady Endre "Üzenet egykori iskolámba" című versében az irodalomtudományi szempontból számos összefüggés és jelentőség található mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az alábbiakban bemutatom ezeket a kapcsolódásokat:

1. Kortárs magyar irodalom: Ady Endre a 20. század elejének jelentős magyar költője volt, aki az irodalmi modernizmus egyik meghatározó alakja. A versben megjelenő lírai én fájdalmasan emlékezik vissza gyermekkorára, amikor ártatlanság és szabadság volt a jellemző az iskolára és a diákéletre. Ez a kontraszt a jelenkorral és a változásokkal fájdalmat és nosztalgiát vált ki az érző lélekből. Ady Endre lírája egyedülálló abban a kegyetlen és kontár babérokkal is beborított korszakban, amelyet ő a "fegyveres béke" korának nevezett.

2. Modern irodalom: Az "Üzenet egykori iskolámba" a modern irodalom jegyeit hordozza magán. Ady Endre újítóan keveri a költői hangot és a hétköznapi nyelvet, ezzel megteremtve a modern költészet sajátos hangulatát és kifejezésmódját. Az érzelmek és a kifejezésmód ereje segíti a lírai én érzéseinek átadását és a vers erejének felerősítését.

3. Szerelmi líra: A versben megjelenő érzések és emlékek arra utalnak, hogy a lírai én egy régi iskolájába való visszatekintés során szerelmi érzelmeket is megélt. Egykori szerelmeiről és a fiatal korban szép érzéseire való emlékezésről beszél. A szerelem és a gyermekkori ártatlanság közötti feszültség és vágyakozás gyakori téma a szerelmi lírában.

4. Szociális kritika: Ady Endre a verseiben gyakran foglalkozott a társadalmi igazságtalansággal és a politikai helyzettel. A "Üzenet egykori iskolámba" is tartalmaz szociális kritikát azzal, hogy megszólítja az iskolát, amely az életre készítette fel, de most már nem passzol be a világba. Ez a feszültség az ember és a társadalom közötti konfliktus egyik megjelenítési módja.

5. Filozófiai és metafizikai szálak: A versben megjelenő gondolatok egyfajta filozófiai és metafizikai kérdésekkel való foglalkozást sugallnak. Az emberi élet és halál, az élet értelme és a küzdelem szerepe mind olyan kérdések, amelyeket a lírai én megfogalmaz. Ezek az általános emberi gondolatok a nemzetközi irodalomban is gyakoriak és sok költő és író foglalkozott velük.

6. Alkotás és megszólított közösség: Ady Endre a versében az iskolán keresztül megszólítja a diákjait, és kételkedik abban, hogy az iskola megfelelően felkészítette-e őket az életre. Ezzel a megszólítással egyfajta közösségi érzést teremt, ahol Ady Endre és a diákok együtt osztják meg az iskolával kapcsolatos élményeiket. A közösség, az olvasók bevonása és megszólítása a szépirodalomban szintén gyakori eszköz.

7. Universalitás: A vers olyan témákat érint, amelyek mindenki számára érdekesek és megérthetőek. A gyermeki ártatlanság elvesztésének fájdalma, az élet kihívásainak elfogadása és a küzdelmek mellett az emberi erények értéke mind olyan témák, amelyek univerzális jelleggel jelennek meg a nemzetközi szépirodalomban is.

8. Hangulati jelentőség: Az "Üzenet egykori iskolámba" című vers több hangulati szintet is felvonultat. Az emlékekkel és nosztalgiával vegyített fájdalmas érzéseket a lírai én hangulati nyelvén keresztül erősíti meg. A hangulati elemek (nosztalgia, melankólia és remény) az irodalom egyik fontos eleme, amely mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban megtalálható.

Ezek csak néhány összefüggés és jelentőség, amelyeket az Ady Endre "Üzenet egykori iskolámba" című versében felfedezhetünk. Az irodalomtudományi elemzés során további összefüggéseket és jelentőségeket is azonosíthatunk, amelyek segítenek a versek szépségének és mélységének megértésében és értelmezésében.