Kaffka Margitnak küldöm, a nagy írónak,
félelmetes barátnak, de derék embernek.

Hiszen jó volt magamban,
Magamért és magammal élni,
De ezt a boldogságot
Olyan jó volna fölcserélni.

Valami furcsa kékkel,
Egy ősi s csak holnap jött mával,
Valami kidacolt, nagy,
Kínra-hajló romantikával.

Óh, vágyni hogy szeretnék,
De nem vággyal, aki csak percnyi,
De vággyal, amellyel
Örökig ki lehet telelni.

(Üzenet)          

(Margit, egyfajta a fajunk,
Be nagyon nem itthon vagyunk
S be nagyon itt kell nekünk lennünk
S be kár ez a sok furcsaság:
Csak tépik lelkünk, a lazát,
Kit őseink feledtek bennünk.)

 


Elemzések

A vers, mivel Ady Endre 20. század elején élt és írt, nem tartalmaz konkrét természettudományos felfedezésekre utaló információkat. Azonban meg lehet találni benne olyan elemeket és gondolatokat, amelyek kapcsolódhatnak a mai természettudományos ismeretekhez.

1. Az óh, vágyni hogy szeretnék sorokban a költő valamiféle vágyról és boldogságról beszél, ami az élet célja lehet. A mai tudományban is fontos téma a boldogság kutatása, és az emberek hajlama, hogy törekedjenek boldogságra.

2. A Valami furcsa kékkel sorokban az ősi és a holnap jött mávra utalhat, amelyek a kozmikus és időbeli dimenziókat képviselik. A mai asztrofizikai kutatásokban felfedezett égitestek és időutazás gondolata szintén megjelenik itt.

3. Az Üzenet részben megjelenik egy fajok közötti különbségről és oda nem illésről szóló gondolat. A mai biológiai kutatások számos felfedezést tettek a fajok közötti különbségekről és rokonisági viszonyokról. Ez a gondolat arra is rávilágíthat, hogy az ember az élővilág része, és hogy természetünkkel kapcsolatban kell állnunk.

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy Ady Endre verseinek elemzése nem természettudományos, hanem inkább irodalmi szempontból történik. Az itt felsorolt elemek és kapcsolódások csak elméletek és feltételezések, amelyek segítenek a vers természettudományosértelmezésében.

Ady Endre "Vágyom, hogy szeretnék" című versében a költő kifejezi vágyát a boldogság és a romantika után. A versben megjelenő összefüggések és elemzésük teológiai szempontból a következők:

Bibliai nézőpont: A versben megjelenő vágy és boldogság iránti igény bibliai alapokon nyugszik. Az emberi vágyak és vágyakozások a Biblia szerint Isten által teremtett részei az emberi természetnek. Az ember vágyai Isten által adottak, és ezáltal az ember Istentől való függőségét fejezik ki. A versben megjelenő vágyak tehát az ember Isten iránti vágyainak kifejezései lehetnek.

Patrisztikai nézőpont: A patrisztika idején, a 2. és 8. század között, a teológia olyan kérdésekkel foglalkozott, mint az isteni szeretet és a vágy. A patrisztikus atyák, mint például Szent Ágoston, hangsúlyozták, hogy Isten iránti vágyunk az ember belső természetének része. A versben megjelenő vágyak tehát az isteni szeretet utáni hiányt fejezik ki, és a teológiai gondolkodás egyik fő témájára, az ember Istennel való egységére utalnak.

Skolasztikus nézőpont: A skolasztikus teológia, amely a 11. és 14. század között volt népszerű, azt vizsgálta, hogyan kapcsolódik össze az értelem és a hit. A skolasztikus teológusok, mint például Aquinói Szent Tamás, megvizsgálták az ember érzékelését és vágyait az isteni lét iránt. A versben megjelenő vágyak tehát az emberi vágyakon keresztül az isteni iránti vágyakat és a hitet reprezentálhatják.

Egyéb nézőpont: Ezen kívül, a versnek lehetnek más teológiai hangulati jelentései is. A vágy és romantika utáni sóvárgás a földi dolgokkal való elégedetlenségre utalhat, és az ember Istennel való végső egységét keresi. Továbbá, a versek közepén található üzenet utalhat az emberi tapasztalás nehézségeire és a világtól való elidegenedésre, amely szintén teológiai témák lehetnek.

Ezek az elemzések csak néhány lehetséges értelmezést nyújtanak a vers teológiai szempontból. A végső értelmezés attól függ, milyen teológiai nézőpontot választunk és milyen kontextusban értelmezzük a verset.

Ady Endre "Vágyom, hogy szeretnék" című versét irodalomtudományi szempontból elemeztük. A következőkben a magyar és a nemzetközi szépirodalmi összefüggésekre térünk ki:

1. Intertextualitás: Az idézet, hogy a verset Kaffka Margitnak küldi, egy másik jelentős 20. századi magyar írónőre való utalás. Ez az intertextualitás a magyar irodalmi kánonban található kapcsolatokat erősíti meg.

2. Romantika: A versben megjelenik a romantika jellemzői, mint például a vágynak az istennőhöz való imádatra emlékeztető megfogalmazása. Az óhaj csak átmeneti boldogságot keres, inkább a véget nem érő vágyat és az örök, elérhetetlen szerelemet kívánja.

3. Szerelmi líra: A vers a szerelmi líra műfajába tartozik, amely az irodalom gyakori témája. Az érzelmek kifejezése és az örök szerelem vágya meghatározó eleme Azdy Endre művészetének.

4. Személyes érzelmek ábrázolása: Az volt a célja, hogy kilépjen a mindennapi élet belső gondolatvilágából, és a romantikus szerelem igencsak erős érzéseit örökítse meg a verseiben. Ady Endre egyik jellemzője a szubjektív érzelmi állapotok megjelenítése.

5. Kulturális környezet: A vers elemzi az időszak kulturális és társadalmi környezetét, és azt a feszültséget, ami a modern és az ősi, hagyományos értékek között megjelenik. Ez az osztályok közötti szakadékot és a modern, tömegesedő világ hatásait érinti.

6. Az irodalmi kontextus: A vers felidézi az őseink hagyatékát, és ezzel kapcsolatosan elgondolkodik a magyarság helyzetéről a modern világban. Ebben a tekintetben a vers összekapcsolódik Széchenyi István és Arany János művészetével, akik fontos szerepet játszottak a magyar irodalom és nemzeti identitás fejlődésében.

7. Nyelvi jellegzetességek: Azdy Endre különleges nyelvi stílusával ötvözi a felismerhető jellemzőket a modernizmus és a szimbolizmus irodalmi irányzatai között. Ez a nyelvi megközelítés és az expresszív metaforák a nemzetközi szépirodalomban is hasonlóan jelenhetnek meg.

8. Társadalmi problémák: A vers tartalmaz egy rövid magyarázatot a társadalmi összefüggésekről, amelyek az identitás és a különbségek kérdését érintik. Ez a társadalmi probléma is jelen lehet a nemzetközi irodalomban, amely vizsgálja az emberi lények közötti kapcsolatokat és a környezettel való kapcsolatot.

Ezek az irodalomtudományi szempontok segítenek a vers szélesebb összefüggésbe helyezésében mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.