Az Ady Endre által írt "Véresre zúzott homlokkal" című vers teológiai szempontból is értelmezhető. A versben a költő folyamatosan kérdezgeti magát, hogy vajon valóban harcos-e és valóban vérzik-e a homloka, vagy ez csak imaginációja, álma és gondolatai következménye. A végén pedig a költő arról elmélkedik, hogy lehet, hogy mégis van szükségünk a múlt emlékezeteire és tapasztalataira, és hogy lehet, hogy a világ valóban változatlan maradt.
A bibliatudomány, vagyis a Biblia tudományos tanulmányozása is hozzájárulhat ahhoz, hogy ezt a verset teológiai megvilágításba helyezzük. A versben megjelenő kérdések és zavarodottság arra utalhatnak, hogy a költő esetleg egy vallási válságon megy keresztül, amelyben megkérdőjelezi hitének valódiságát és a világban betöltött szerepét. A Biblia tanulmányozása segíthet neki abban, hogy ezekre a kérdésekre választ találjon és újra megtalálja a hitét.
A patrisztika, vagyis a korai egyházi atyák tanításai is relevánsak lehetnek a vers értelmezésében. A patrisztikus gondolkodás nagy hangsúlyt fektet a bűnbánat és a megtérés fontosságára, valamint arra, hogy a hit és a kereszténység gyakorlása hogyan változtathatja meg az ember életét. A versben megjelenő kétkedés és zavarodottság is utalhat arra, hogy a költő esetleg eljutott a megtérés pillanatához, ahol ráébred arra, hogy valóban bűnös és rászorul az isteni kegyelemre és megbocsátásra.
A skolasztika, vagyis a középkori egyetemi filozófiai és teológiai irányzat is felhasználható a vers értelmezésében. A skolasztika hangsúlyozza a racionalitás és a logika szerepét a vallási kérdések megértésében. A versben megjelenő ellentmondások és kérdések is arra utalhatnak, hogy a költő próbálja logikailag és racionálisan megérteni azt, hogy mi történik vele és a világgal. A skolasztikus gondolkodásmód segíthet neki abban, hogy megtalálja a válaszokat ezekre a kérdésekre és rendezze a gondolatait.
Ezenkívül más megközelítések is alkalmazhatók a vers teológiai elemzésére. Például a filozófiai nézőpontból vizsgálhatjuk a költő belső feszültségeit és vágyait, vagy az idő és az emlékezet szerepét a versben. A pszichológiai megközelítés pedig felfedheti a költő egyéni érzelmi és mentális állapotát.