Ady Endre "Víg úrfiak borá" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból több aspektust is figyelembe vesz. A vers általános témája és hangvétele, valamint az alkotói elemek a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is felvetnek hasonló összefüggéseket.
Az Ady Endre verseiben gyakori motívumok, a szerelem, a halál, a társadalmi problémák és az elidegenedettség. Ezek a témák mind az irodalomtörténetben általánosságban jellemzőek, és több más szerzőnél is visszaköszönnek. Az érzelmi töltésű versek és az önéletrajzi elemek is jellemzőek a magyar irodalomban. Az Ady Endre műveiben megjelenő szenvedélyes, indulatos és provokatív hangvétele is egyedi jellemző, amelyet a korabeli nemzetközi modernista irányzatokhoz lehet hasonlítani, mint például a francia szimbolizmus vagy az angol gótikus költészet.
Az Ady Endre versében megjelenő hasonlatok, metaforák és képzetek a műalkotás és a kifejezés egyik jellegzetes formája, ami az egész irodalomra jellemző. Az általa használt képek, mint például "a mérges bölcsesség", "az ártalmas malaszt", "a csúf, mámoros éjszakák" szimbolikus jelentéssel bírnak, és segítik az olvasót a vers mélyebb értelmezésében.
A versben megjelenő ellentétek és kontrasztok szintén fontos irodalmi elemek. Az Ady Endre műveiben gyakran találkozhatunk az optimizmus és a pesszimizmus, a szépség és a romlás, a szeretet és a gyűlölet, valamint a harc és a béke közötti ellentétekkel. Ezek az ellentétek a magyar irodalom mellett nemzetközi összefüggéseket is hordoznak, mivel a szépirodalomban a kontrasztok és az ellentétek gyakran kulcsfontosságúak a művek értelmezésében.
Az Ady Endre verseiben megjelenő lírai én és az önismeret problémája egyértelműen kapcsolódik a modernista irányzatokhoz, amelyek a 20. században a nemzetközi irodalmat uralta. Az önismeret és az önmegvalósítás problémái a magyar irodalomban is nagy jelentőséggel bírnak, és több más szerzőt, mint például Kosztolányi Dezsőt, József Attilát vagy Márai Sándort is meghatározták.
A versben megjelenő alkotóelemek, mint az alliteráció, a rímek vagy a ritmus segítik a vers strukturálását és a szöveg zeneiségét. Ezek az alkotóelemek több más irodalmi műben, különösen a lírai költészetben is megtalálhatók.
Összességében az Ady Endre "Víg úrfiak borá" című verse számos irodalomtudományi összefüggést kínál mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A tematikai, formai és stilisztikai elemek és jellemzők a modernista irodalomra utalnak, és a magyar irodalom kontextusában is jelentős szerepet játszanak.