Óhajtozom el a Magasságba,
Nagy a csúfság idelenn,
De van Karácsony, Karácsony,
Istenem, én Istenem
S ember-vágy küldte Krisztusunkat.

Két gerlicét vagy galambfiókát,
Két szívet adnék oda,
Hogyha megint visszajönne
A Léleknek mosolya
S szeretettel járnánk jászolhoz.

Krisztus kivánata, Megtartóé,
Lázong át a szívemen,
Mert Karácsony lesz, Karácsony,
Istenem, én Istenem,
Valaha be szebbeket tudtál.

Óhajtozom el a Magasságba
Gyermekségemben kötött
Minden szűzséges jussommal,
Mert az emberek között
Nem így igértetett, hogy éljek.

Követelem a bódító álmot,
Karácsonyt, Krisztus-javat,
Amivel csak hitegettek,
Amit csak hinni szabad,
Csúfság helyett a Magasságot.

Lábainknak eligazitását
Kérem én szerelmesen,
Karácsony jöjjön, Karácsony
És száz jézusi seben
Nyiladozzék ékes bokréta.


Elemzések

Ady Endre "Virágos karácsonyi ének" című verse egy karácsonyi vallomás és kívánság. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontból értelmezzük a verset mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom kontextusában.

Magyar irodalom:
- A vers nyíltan vallomásos kérdéseket és kéréseket fogalmaz meg, amelyek a magyarság és az emberi vágyakhoz kapcsolódnak. Ez a lírai én Ady törekvéseit és reményeit is tükrözi, hogy a karácsony segítségével közelebb kerüljön a magasságban találhatóhoz, az isteniséghez. Ez a vallomásos jelleg jellemző a szimbolikus líra Ady koraiban is.

- A versben visszatérő képelemek, mint a Karácsony, Krisztus és Isten, hagyományos keresztény motívumok, amelyek a magyar irodalomban elterjedtek és számos alkotást ihlettek. Ady versében ezek a motívumok arra utalnak, hogy a lírai én a karácsonyon keresztül szeretne közelebb kerülni Istenhez és megtapasztalni a Lélek mosolyát.

- A versben található követelés és vágyak a magyar irodalomban gyakran előforduló lírai alakzatok, amelyek Ady műveiben is visszatérő motívumok. A lírai én mélyebb kapcsolatot akar a világ és az isteniség között, és ezt a karácsonyi időszakban szeretné megtapasztalni.

Nemzetközi szépirodalom:
- A versben a karácsony motívuma általánosan emlékeztet a nemzetközi szépirodalomban általánosan jelen lévő karácsonyi alkotásokra és ünnepi vallomásokra. Számos világirodalmi műben megtalálható a karácsony idilli és szent jellege, amelyben az emberi vágyak a spirituális és vallási dimenzióba helyeződnek.

- Az idilli képek, mint a galambfióka vagy a szent jászol a nemzetközi szépirodalomban is gyakran előforduló motívumok, amelyek a karácsonyhoz és a kereszténységhez kapcsolódnak. A lírai én ezen képek segítségével kifejezi vágyát a harmónia és szeretet megtapasztalására a karácsonyi időszakban.

Összességében, Ady Endre "Virágos karácsonyi ének" című verse a magyar irodalom kontextusában nyilvánul meg, de számos általánosan ismert elemet és motívumot tartalmaz, amelyek a nemzetközi szépirodalomban is jelen vannak. A vers lírai énje vallomásos és vágyakozó hangvételével a karácsonyi időszak spirituális dimenzióját és a vágyak beteljesülését kívánja megjeleníteni.

Ady Endre "Virágos karácsonyi ének" című verse teológiai szempontból is értelmezhető, bár elsősorban inkább vallásos érzelmeket, vágyakat, és karácsonyi hangulatot fejez ki, nem pedig teológiai tanításokat közvetít. Mindazonáltal néhány teológiai szempont is kivehető a versből.

A vers első része az emberiség hibáit, "csúfságát" hangsúlyozza, de az emberi vágyak és remények között ott van a Karácsony, amely az Isten által küldött Krisztus születése. Ez a gondolat összefügg a bibliatudományi megközelítéssel, amely a karácsonyi ünnep Isten Fiának, Jézus Krisztusnak a világra jöttére épül. Emlékeztet minket arra, hogy az Isten ember-vágya küldte el a megmentőt.

A második rész az ember vágyát és készségét fejezi ki Isten szolgálatára. A galambfiókák jelképesen a békét és a szeretetet, a szívek pedig az emberi elköteleződést és szeretetet képviselik. Az ebben a részben megfogalmazott vágy a Lélek mosolyára, Jézus születésének örömteli eseményére utal. Ez kapcsolódik a patrisztikus nézőpontra, amelyben a Lélek és a Lélekkel való kapcsolat a központi téma.

A vers harmadik része megerősíti a vágyak és remények fontosságát. Krisztus kivánata Lázongan át a költő szívén, azaz az emberi vágyak és elvárások befolyásolják őt. Itt hangsúlyozza, hogy Istennek volt időszaka, amikor a dolgok szebbek voltak, mint ma, és várja, hogy újra átélhesse ezeket a szép időket.

A negyedik rész a gyermekkor idealizálását jeleníti meg. Az ember vágyakozik arra, hogy visszatérjen gyermekkorában átélt boldog időkbe, amikor mindent gond nélkül élvezhetett. Ez a gondolat összhangban van a skolasztikus teológiával, amely hangsúlyozza a gyermeki naivitás fontosságát a hit és az isteni dolgok megértésében.

Az ötödik részben a költő igénybe veszi a bódító álmot és édesítő karácsonyi ígéreteket, hogy átélhesse a karácsony valódi értelmét. Ezzel újra hangsúlyozza a vágyak és remények fontosságát Isten felé, és kéri, hogy a karácsony jelenjen meg az életében, amely a Jézus Krisztus által kínált üdvösséget és boldogságot jelképezi.

Az utolsó részben a versben a költő a karácsonynak a lábaink eligazítását, útmutatást és irányt adó jellegét kéri. A jézusi sebekre való utalás a Jézus kereszthalálára utal és azzal kapcsolatos gondolatokat kelti fel bennünk. Ebben a részben a költő egy bokréta kapcsán jeleníti meg a karácsonyi ünneplés és a Jézus Krisztus szeretetével való üdvösség kapcsolatát.

Összességében Ady Endre "Virágos karácsonyi ének" című verse teológiai szempontból a vágyak, remények és elköteleződés fontosságát hangsúlyozza a Karácsony üzenetével kapcsolatban. A vers több szempontból értelmezhető és összekapcsolható a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival. Azonban vallásos érzéseket közvetítő jellege miatt elsősorban egyéni vallási tapasztalatok megjelenítésének tekinthető.

A vers első sorában Ady Endre az "Óhajtozom el a Magasságba" kezdetű sorral a magasba emelkedésre, a földi problémák túllépésére utal. Ehhez a mai természettudományos felfedezésekkel kapcsolatban lehet gondolni a világűr felfedezésére és a különböző űrkutatási missziókra, amelyek lehetővé teszik az emberiség számára a magasságok meghódítását.

A második sorban az "idézzít idelenn" kifejezés egyfajta kritikát fejez ki a földi világ állapotával kapcsolatban. A mai természettudomány fejlődése lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük és hatékonyabban kezeljük a Föld környezeti problémáit. Például, a klímaváltozás kutatásának eredményeként többet tudunk arról, hogy milyen hatással vannak az emberi tevékenységek a környezetre, és hogyan lehetne ezeket megváltoztatni.

A harmadik sorban az "ember-vágy küldte Krisztusunkat" kifejezés összekapcsolja az emberi vágyakat és reményeket a Krisztus születésével. Ezt a természettudomány szempontjából az emberi tudás és fejlődés vágyához lehet kapcsolni. Az emberiség mindig azt keresi, hogy jobban megértse a világot, és felfedezze az új technológiák és társadalmi fejlődés lehetőségeit.

A negyedik és az ötödik sor az áldozatkész szeretetről beszél, ami összekapcsolható a legújabb neurológiai kutatásokkal. A szeretet és a boldogság érzése az agyban található kémiai anyagok és idegsejtek hatására jön létre. A szerelem és a jóakarat a társas kötődések felfedezésével és a társadalmi kapcsolatok erősítésével is összefüggnek.

A vers következő része az áhítatot és az örömét fejezi ki a Krisztus születése és az ezzel járó ünnepi időszak felé. Ezt párhuzamba lehet állítani a mai természettudományos felfedezésekkel, amelyek a tudásunkat és a technológiánkat növelve új lehetőségeket és reményeket teremtenek a jövőre nézve.

A vers következő része az elvárások és az elkeseredettség kifejezésével folytatódik, ami kapcsolódhat a természettudományos kutatások nehézségeihez és a tudás hiányához. Az emberiség mindig újabb és alaposabb válaszokat keres a világ rejtélyeire, és néha csalódásokkal és frusztrációval találkozik az ezeket lehetetlenül megválaszolni vágyásuk miatt.

A vers utolsó része a vágyakozást és a reményeket fejezi ki, hogy a karácsonyi időszak és az ünnepek sok jósággal, boldogsággal és szeretettel töltsék meg az emberek életét. Ez összekapcsolható a mai természettudományi kutatásokkal, amelyek a fenntartható és boldogabb jövő felé vezető megoldásokra összpontosítanak. A kutatók és tudósok a környezetvédelem, az energiahatékonyság és az egészségügy terén dolgoznak azért, hogy megteremtsék a jobb élet lehetőségét minden ember számára.

Összességében a vers Ady Endre érzéseit és vágyait fejezi ki a Krisztus születése és az ünnepek kapcsán, és ezeket összekapcsolja a természettudomány legújabb felfedezéseivel és a jövőbeli reményekkel.