A vers természettudományos szempontból való elemzéséhez először is meg kell vizsgálnunk a versben megjelenő természeti elemeket. Az egyik ilyen elem a "vörös tele-Hold", amely egy természeti jelenség, amikor a Hold a horizont közelében látható, és a légkörben található részecskék miatt vörös színűnek tűnik. Ez az esemény a naplemente vagy a napfelkelte idején következik be, és az atmoszférán lévő por, füst vagy köd határozza meg a vörös szín intenzitását.
A versben megjelenik az "alkony", ami a napnyugta és az esti időszak közötti átmeneti időpontot jelenti. Az alkony magában foglalja a nap lemenetét és az éjszaka elkezdődését. Ezenkívül a versben megjelenik a "tűz" is, amely a múltbeli alkonyok során megjelenő elem, amely az emberek és a természet kötelékét képviseli. A tűz lehet a naplementében megjelenő vörös színre utalni, vagy átvitt értelemben a szeretet, szenvedély vagy elkötelezettség szimbóluma lehet.
A versben felvetett kérdés, hogy "hamvadunk még, vagy már elhamvadtunk?", kapcsolatba hozható a mai természettudományos felfedezésekkel a földi élet ciklusára és az univerzum véges jellegére vonatkozóan. Lényegében az élet és az emberi létezés ideje korlátozott, és minden élőlénynek végül el kell hagynia az anyagi formát. Ez a gondolat a másik kérdéshez is kapcsolódik, hogy "Mennyi minden száguldozott közénk/S űzte/Vörös Holdkor, sok tévedt alkonyon/A tűzbe". Ez arra utal, hogy az idő múlása és az univerzum folyamatos tér- és időbeli változásai között az emberi élet és tapasztalat pillanatnyi és múló jellegű lehet.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a vers elsősorban Ady Endre lírai kifejezése és érzelmi állapota, így nem feltétlenül utal pontosan a természettudományos felfedezésekre vagy a tudományos ismeretekre. A természettudományos szempontok csak a szöveg kontextusában jelennek meg, és lehetőséget adnak a verse mélyebb értelmezésére és megértésére.