Hegy mögül mikor vörös tele-Hold
Ébredt,
Az alkonyon (már három éve lesz)
Elébed
Csöndesen beteg szivem lehullott.

Mennyi minden száguldozott közénk
S űzte
Vörös Holdkor, sok tévedt alkonyon
A tűzbe:
Hamvadunk még, vagy már elhamvadtunk?


Elemzések

A vers természettudományos szempontból való elemzéséhez először is meg kell vizsgálnunk a versben megjelenő természeti elemeket. Az egyik ilyen elem a "vörös tele-Hold", amely egy természeti jelenség, amikor a Hold a horizont közelében látható, és a légkörben található részecskék miatt vörös színűnek tűnik. Ez az esemény a naplemente vagy a napfelkelte idején következik be, és az atmoszférán lévő por, füst vagy köd határozza meg a vörös szín intenzitását.

A versben megjelenik az "alkony", ami a napnyugta és az esti időszak közötti átmeneti időpontot jelenti. Az alkony magában foglalja a nap lemenetét és az éjszaka elkezdődését. Ezenkívül a versben megjelenik a "tűz" is, amely a múltbeli alkonyok során megjelenő elem, amely az emberek és a természet kötelékét képviseli. A tűz lehet a naplementében megjelenő vörös színre utalni, vagy átvitt értelemben a szeretet, szenvedély vagy elkötelezettség szimbóluma lehet.

A versben felvetett kérdés, hogy "hamvadunk még, vagy már elhamvadtunk?", kapcsolatba hozható a mai természettudományos felfedezésekkel a földi élet ciklusára és az univerzum véges jellegére vonatkozóan. Lényegében az élet és az emberi létezés ideje korlátozott, és minden élőlénynek végül el kell hagynia az anyagi formát. Ez a gondolat a másik kérdéshez is kapcsolódik, hogy "Mennyi minden száguldozott közénk/S űzte/Vörös Holdkor, sok tévedt alkonyon/A tűzbe". Ez arra utal, hogy az idő múlása és az univerzum folyamatos tér- és időbeli változásai között az emberi élet és tapasztalat pillanatnyi és múló jellegű lehet.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a vers elsősorban Ady Endre lírai kifejezése és érzelmi állapota, így nem feltétlenül utal pontosan a természettudományos felfedezésekre vagy a tudományos ismeretekre. A természettudományos szempontok csak a szöveg kontextusában jelennek meg, és lehetőséget adnak a verse mélyebb értelmezésére és megértésére.

A vers teológiai szempontból értelmezve, az alábbiakat lehet kiemelni:

1. Vörös Tele-Hold: A vörös hold többféle jelentéssel is bírhat. Egyrészt a vér szimbólumaként értelmezhető, amely a vörös szín révén az élet és a halál közti határt képviseli. Ez összefüggésben lehet a keresztény vallással, ahol Jézus Krisztus vérének áldozata a megszabadulást és az örök életet jelképezi. Másrészt a hold a természet anyja szimbólumaként is megjelenhet, és úgymond energetikai vagy spirituális erejét jelképezheti.

2. Beteg szív: A beteg szív metaforikus megfogalmazása lehet az ember bűnösségének vagy szenvedésének. A vallásban a beteg szív a megtérésre vagy a gyógyulásra vágyó lelket jelképezheti.

3. A közénk száguldozó tévedések: Az emberi életben számos tévedés és kísértés jelentkezhet, amelyek az útjába gördülnek. Ez összefügghet a bibliai eredetmitol való elszakadással, amikor az ember visszautasította Isten parancsát és azonosult a bűnbe eséssel.

4. Hamvadunk vagy már elhamvadtunk: Ez a sor két lehetséges értelmezést hordoz. Egyrészt a halandóságot és az elmúlást, másrészt a szellemi lelkiismeret megszűntét vagy megnyugvást jelölheti. Az előbbi esetben az emberi élet végességére és múlandóságára utal, míg az utóbbiban az ember megbékélését, a belső nyugalmat, akár Isten megtalálását is jelképezi.

Az összefüggésekre a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaiban is tekintettel lehet. A bibliatudomány az Ó- és Újszövetség tanulmányozásával foglalkozik, és elemzi a bibliai szövegeket kulturális és történeti kontextusukban. Ennek a versnek a teológiai és a bibliai referenciák elemzése segíthet a mélyebb értelmezésben.

A patrisztika a korai keresztény gondolkodás és teológia irányzata volt, amelyet a 2. és 8. század között alakítottak ki. Ebben az időszakban sok teológus, mint például Szent Ágoston, foglalkozott az emberi lélek helyzetével és a megtérés témájával. A versben megjelenő beteg szív és a tévedések közé helyezett vörös Hold a lelkiség keresését, a megbékélést vagy a megtérés vágyát tükrözheti.

A skolasztika a középkori teológiai gondolkodás egy irányzata volt. A skolasztikus teológusok többek között a hit és értelem kapcsolatával foglalkoztak. Az érzékelés és az értelem egysége jelentős szerepet kapott a skolasztikus teológia keretein belül, és az emberi tapasztalathoz való visszatérés is hangsúlyos lehet. Ebben a kontextusban a versben megjelenő természet és a hold spirituális, érzéki és értelmi aspektusai különös hangsúlyt kaphatnak.

Az Ady Endre "Vörös tele-Hold emléke" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból több lehetséges összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Egyik lehetséges összefüggés az avantgárd irányzatokkal mutatódik meg. Ady Endre számára jellemző az avantgárd stílus alkalmazása, amely hagyománytörést és újítást jelentett a korábbi irodalmi konvenciókhoz képest. A versben megjelenő képek, hangulatok és a szerkezet is jelzik az avantgárd jellegzetességeit.

Egy másik lényeges összefüggés a szimbolizmushoz köthető. A vörös tele-Hold szimbolikus motívum, amely képes többfajta érzelmet és jelentést kifejezni. A vörös szín a szenvedélyt, erőt vagy akár veszélyt is jelenthet, tehát az érzelmeket és a hangulatot hangsúlyozza. A Hold mint ezoterikus szimbólum a titokzatosságot és az elérhetetlenséget sugallhatja. Ez a szimbolikus réteg adják meg az összetettséget és a többszólamú értelmezést a versnek.

A magyar irodalom területén az Adynak tulajdonított ún. "Ady-hatás" is említhető. Ez az irodalmi hatást Ady karizmatikus személyisége, stílusa és forradalmi jellege okozta. Ady Endre a szabadságharcos irodalmárrá vált, aki a társadalmi- és kulturális változásokat is képviselte. Az "Ady-hatás" nyomokban vagy közvetve megtalálható a magyar költészetben és irodalmi kultúrában.

A nemzetközi szépirodalom területén a szimbolizmus és az avantgárd hatás is megfigyelhető. Az avantgárd irányzatok, mint a francia szürrealizmus vagy a futurizmus nagyban befolyásolták a későbbi szépirodalmat, az újító stílusok, illetve az elvontabb irodalmi kifejezésmódok terén. Az Adyhoz hasonló avantgárd költők munkái szintén megjelentek más országokban, és hatást gyakoroltak a nemzetközi irodalom alakulására.

Másik nemzetközi szempontban a szimbolizmus, mint stílusirányzat is megtalálható hasonló témákban és motívumokban. A szimbolizmus az irodalmi művekben gyakran az érzelmeket és az elvontabb gondolatokat fejezi ki jelképek és szimbólumok segítségével. A vörös Hold vagy az alkony képei és hangulatai az irodalmi művekben általában jelentést hordoznak, és többféle értelmezést engedélyeznek.

A fent említett szempontok csak néhány lehetséges összefüggést jelölnek meg az Ady Endre "Vörös tele-Hold emléke" című versének irodalomtudományi szempontból. Az irodalom elemzése mindig sokoldalú és többféle összefüggést figyelembe véve valósul meg, hiszen az irodalmi művek egymással és más művészeti ágakkal is összekapcsolódhatnak és egymásra hatással lehetnek.