Keresés:

Arany János

RANGOS KOLDUS

Csak hiába! elmaradt az
   A világtól, aki vén:
Tudta nélkül nagy "fejlődés"
   Folyt le, s foly e sártekén.
Demokrata lett az úrból,
   A koldus meg rangra vágy, -
Hát'szen úr ki más legyen, ha
   Többé nincs úr, se jobbágy?

Másszor ő is csak szegény volt,
   Nyomorult, szánt, megvetett;
Nem is igen "ámbiálták"
   Akkor ezt az életet:
Most közőlünk minden tízből
   Egy e szép pályán halad;
Sőt, ha így gazdálkodunk, még
   Többségben is lesz a had.

Ne gondolj az utca-sarkra,
   Oh ne! édes olvasó:
Aki ott áll, az nem koldus,
   Az szegény, szánnivaló;
Könyörülj meg sántán, bénán:
   Éhező gyermeknek adj:
("Ezerennyit" ígér a Könyv -
   Hanem ez uzsora nagy.)

Koldus ő nagysága hozzád
   Bekopogtat egy napon, -
(És ez egy nap sűrün fordul);
   Kezdi bókon, hírlapon:
Hogy olvasta rólad ezt, azt...
   S míg kártyáját forgatod,
(Mert beküldte: Chevalier N. N.)
   Hogy' fogadd el? nem tudod.

Mutat ordót, bizonyítványt,
   Köz- s magános levelet;
Ha vendég jön, azt kivárja,
   Négyszemközt marad veled:
Szemlesütve és zavartan
   Ülsz, mint vádlott a padon:
"Ily nagy úron mit segít az
   Én csekély szolgálatom?..."

Erre ívet von ki zsebből,
   Szép a kalligráfia,
S megmutatja, hogy hová kell
   A nevét beírnia,
Ki Deákkal és Tiszával
   Óhajt lenni egy lapon;
"Mi jótékony célra?" kérded;
   "Nemes a cél, mondhatom:

Egy dicső ház végső sarja -
   (Tudja: Várna, meg Mohács...)
Nem lehet, ha birtok már nines,
   Sem szijjgyártó, sem kovács.
Volt, igaz, még egy tenyérnyi:
   De a rozsda és aszály...
No, meg Homburg, s a zsidóság...
   Hanem a rang: az muszáj."

Végre látod, az egészből
   Hogy mi lóg ki: a "fizess!"
Fanyalogva mondod: "Itt van,
   - Nem telik sok - pár tizes."
Te örűlsz, hogy így kiszurtad
   (Ami nem volt) a szemét:
Ő örűl, hogy a népkonyhán
   Meglesz mára az ebéd.

(1877 júl. 27)

Írd meg a véleményed Arany János RANGOS KOLDUS című verséről!
Arany János további versei: