A vers természettudományos szempontból egy olyan belső monológ, amelyben a költő megpróbálja megérteni és kifejezni az emberi létezését és a világot körülötte. A következőkben elemzem a verset a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozva:
1. Az első sorban a költő azt állítja, hogy ő az egyetlen hős a verseiben. Ez a gondolat a szubjektivitásra utal, amely a modern fizika fejlődésével összhangban áll. A kvantumfizika például a megfigyelő szerepének fontosságát hangsúlyozza az anyagi jelenségekben.
2. A következő sorokban a költő elmondja, hogy szeretné a mindenséget versbe venni, de még nem jutott el idáig. Ez kapcsolatba hozható az univerzum nagyságával és összetettségével, amelyet a modern asztrofizika és az űrkutatás folyamatosan felfedez.
3. A következő részben a költő azt mondja, hogy nincs semmi más a világon, de nem biztos benne. Ez összefüggésbe hozható az elméleti fizikával, amely a múltban elfogadott "biztos" dolgokat folyamatosan megkérdőjelezi és új felfedezések segítségével alakítja át a tudásunkat.
4. Ezt követően a költő a "vak dióként zárva lenni" állapotáról beszél, ami a korlátozottságot és az ismeretlent jelenti. Ez fordulhat a kvantumfizikában ismert "zártság" állapotához, amikor egy rendszer még nem lépett kapcsolatba a külvilággal vagy más rendszerekkel.
5. A vers második felében a költő a "büvös kör" és a "nyíl" szimbólumaival beszél a vágyról, amely áttörést jelenthet. Ez kapcsolatba hozható a technológia és a tudomány által nyújtott lehetőségekkel, amelyek révén az emberiség képes felfedezni és megérteni az univerzum nagy részét.
6. Végül a költő azt állítja, hogy ő maga a börtön, az alanya és tárgya saját létezésének. Ez hasonlítható ahhoz, ahogyan a modern kozmológia és kvantumfizika arra ösztönöz bennünket, hogy vizsgáljuk a saját helyünket és szerepünket az univerzumban.
Összességében Babits Mihály A lirikus epilógja olyan témákat érint, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és elméleteivel összefüggésbe hozhatók. Ebben a versben a költő megpróbálja kifejezni az emberi létezés mélységeit és a világ megértésének komplexitását, amelyet a természettudomány folyamatosan felfedez.