Vetkőzni vágy lelkünk, mert tenger az ég most és part a világ.
Eleven és veszteg állnak és reszketnek a százkezü fák.
Ezer remegő ujj, remegő sötét ujj kapkodja szelid
kívánkozással az ellengő szeleknek úszó selymeit.
Még e selymek közt, e remegő sok ujj közt uszik, foszlik, száll
végső pár szavad, mint egy utolsó fátyol, amit ledobtál.
S most lelked oly pőrén csapódik lelkemhez, mint a néhai
táncos orgiákon, ha kihúnytak már a fáklyák lángjai,
de a tánc tovább folyt, s a heverő vendég bőrét hirtelen
sima comb surolta a pajzán sötétben forrón, meztelen.
Óh, mit ér a hús únt mezitelensége! mily semmi a test!
Jobb szerelem, szégyellt lelkünk tilosáról vetni le a mezt.
Nézd, a Nap fáklyái kihúnytak, homályban a nagy Orgia,
csüggedez a fáradt vendég -- be jó lelked érintése ma!
Szomjasan remegnek gondolataink, mint ezerujju fák,
ezer remegő ujj -- s nyilt tenger a Semmi -- vak part a Világ.
Úgy állunk a parton, mint halálra jegyzett boldog szeretők
meztelen és veszteg állnak és reszketnek a tenger előtt.


Elemzések

A vers subtitled "A vetkőző lelkek" (The Undressing Souls) is written by Hungarian poet Babits Mihály. It was first published in 1916. The poem explores the theme of the nakedness of the soul and the desire for spiritual liberation.

From a Hungarian literature perspective, the poem reflects the Symbolist and Neo-Romantic tendencies in Babits' poetry. It employs rich imagery and metaphorical language to convey the emotional and metaphysical experience of the speaker. The use of natural elements like the sea, sky, and trees, as well as the reference to the dancing and orgies, creates a dreamlike and mystical atmosphere. Babits' poetic language is characterized by its musicality and rich symbolism.

In terms of international literature connections, there are several possible associations. The poem's exploration of the nakedness of the soul and the desire for spiritual liberation resonates with themes found in Romantic poetry, particularly in the works of English poets like William Blake and William Wordsworth. The emphasis on the individual's yearning for transcendence and the connection between nature and spirituality can also be compared to the works of the Transcendentalists in the United States, such as Ralph Waldo Emerson and Henry David Thoreau.

Furthermore, the idea of stripping away physicality to reveal the essence of the soul also has parallels in the works of French Symbolist poets like Charles Baudelaire and Stéphane Mallarmé. The use of sensual imagery and the exploration of the duality between the physical and the spiritual evoke similar themes found in their poetry.

Overall, "A vetkőző lelkek" is a complex and metaphorical poem that delves into the nakedness of the soul and the desire for spiritual liberation. It reflects both the Symbolist and Neo-Romantic tendencies in Hungarian literature and can be connected to various international literary traditions focusing on similar themes.

A vers elején Babits Mihály leírja a természeti környezetet, amely nagyon nagynak és folytonosnak tűnik a számunkra. Az "égen tenger" és a "világ partja" metaforával arra utal, hogy a világegyetemben végtelen sok lehetőség és változatosság van.

A következő sorokban a vers elmozdul a növények világához, amelyek "százkezü fák" formájában jelennek meg. Ez az elnevezés persze nem a valóságban létező fákra utal, inkább a fák mozgékony, életteli jellemzőire utal. Ezek a százkezü fák "remegő sötét ujjaikkal" a szellőket kísérik, ami a természet dinamikusságát és változékonyságát hangsúlyozza.

Ezután a vers egy személyre fókuszál, aki a remegő ujjak között úszik és foszlik, mint egy végtagok vagy ruhadarabok között szabadon lebegő rész. Ez a személy most "pőrén" érkezik a partneréhez, ami arra utal, hogy a találkozásuk őszinte és sebezhető. A vers utal a táncra és az orgiákra, amelyek erotikusabb és érzelmi töltésű közeget jelentenek. Az orgia a vágyakat szimbolizálja, amelyek a remegő ujjakkal asszociálódnak.

A következő sorokban a vers belső világába merül, amikor a test és a fizikai mezítelenség értéktelenné válik a lelki kötődésekhez képest. A szerelem és az érzelmi kapcsolatok mássalhangzóval közelíti meg a lelket, mivel azok mélyebb és tartósabb kapcsolatokat jelentenek.

A vers végén a táj és a természet további szimbólumként szolgál, amelyek a szeretők jelenlétét és érzelmi állapotát tükrözik. A lelkek állnak és remegnek a tenger előtt, ami a szeretők bizonytalanságát és sebezhetőségét jelzi a természeti erők láttán.

Ennek a versnek nincsenek konkrétumai a mai természettudomány legújabb felfedezéseivel kapcsolatban, inkább az emberi érzelmek és a természet közötti kapcsolatot fejezi ki.

A vers a lelkek vetkőztetése, azaz a meztelenül való létezés képeit jeleníti meg. Ebben a témában a teológiának, különösen a bibliatudománynak, a patrisztikának és a skolasztikának is fontos szerepe van.

Először is a bibliatudomány nézőpontjából érdemes vizsgálni a verset. A Biblia számos helyen beszél a ruhátlan állapotról, mint például az Édenkertben, ahol Ádám és Éva meztelenül voltak egymás előtt, de nem szégyelltek. Azonban miután megtörték a tiltott gyümölcsöt, szégyellni kezdték dédelgetett testüket, és ártatlanságukat vesztették el. Ezen a ponton a versben Babits is érzékelteti a meztelen létezés szégyenét és az ahhoz kapcsolódó vágyakat. A "Jobb szerelem, szégyellt lelkünk tilosáról vetni le a mezt" sor kifejezi a meztelenség visszaszerzésének fontosságát, amely Isten eredeti terve szerint volt az ember számára.

A patrisztika szemléletével pedig az a kérdés merül fel, hogy miként lehet megtalálni a meztelen létezés állapotát, és hogyan lehet azt elérni. A patrisztikus gondolkodók szerint az emberi szív és szellem csak Isten erejével és kegyelmével képes megvalósítani ezt az állapotot. Az embernek szabadulnia kell a bűntől és a vágyaitól, hogy újra megtapasztalhassa Isten jelenlétét és az eredeti állapotát. Babits versében pedig felidézi ezt az állapotot, amikor az emberek még nem szégyellték testüket és lelküket egymás előtt.

A skolasztika szempontjából pedig a meztelen létezés kérdése sokkal inkább a filozófia és a teológia részévé válik. A skolasztika többek között a hit és a tudás kapcsolatát vizsgálja, és próbálja megérteni az elsődleges és másodlagos okokat. Ezek összekapcsolásával a skolasztika megközelíti azt a kérdést, hogyan lehet egyensúlyban élni a testi és a lelki szükségletek között. A versben babits a test és a lélek kapcsolatát, illetve az emberi vágyakat és érzelmeket kifejezi, és lehetőséget ad a gondolkodásra és az önmagunkkal való mélyebb kapcsolat kialakítására.

Amellett, hogy a bibliatudományra, patrisztikára és skolasztikára koncentráltunk, a vers még számos más theológiai és filozófiai vonatkozásokat is felvet. Például, a meztelen létezéshez kapcsolódó szabadság és az egyensúly keresése, az emberi test és lélek kapcsolata, valamint a vágyak és érzelmek megtapasztalása mind olyan témák, amelyek a vallásos és filozófiai gondolkodások központjában találhatók.