F... M...-nak.

Hol év, perc, bor, barátság fölszakad,
engem különös gátak zsilipelnek
és hallgatok, mintha gondolatom
szédülne meredek hídján a nyelvnek;
de belül, lassan, fészken, titkosan
a szavak mégis gyűlnek, gyűlnek;
kiket rímek tollával tollazok,
hogy ki ne hűljenek, ha kiröpülnek.
(Ime az én tollas, késett tósztom.)

Beszélni nem tudok. De bármit
mondjon a boraimra-írigy tábor,
tudok a nemes mámor poharából
inni,
és tudok hinni
(amihez ma kell is a mámor).
És poharam beszéde: csengés.

Igaz emberhez, erős, hű baráthoz
talán illik is a néma pohár
hittel, és borral, mert röpül az élet.
Ülj le a gonosz évek lépcsején
egy pillanatra -- melléd ülök én is.
Nehéz és mindig egyforma a lépcső,
de mégis: fölfelé visz.
(S ha nem hiszed, kérdezd meg fiaidtul:
föntebb indul, aki ma indul.)

Mi itt ülünk a fokok sivatagján,
a grádicson, mely fut és visz és elhagy.
De még kezünkben a pohár töretlen
s a régi tüzet olvasom szemedben
(nem volt mámor tiednél okosabb,
s okosság mámorosabb,
minden igaz mámornak kezét-nyujtó).

Igy ül együtt a mámor és okosság;
s az ördög-lépcső, mintegy Luna-parkban,
szalad a gyorsvonatnál viharabban,
szalad velünk, s majd kiszalad alólunk, --
(jó, ha így zökkenésnél, állomásnál
kicsit összefogózunk)...


Elemzések

A vers elemzésekor figyelembe vehetjük az alábbi irodalomtudományi összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

1. Stílus: A vers Babits Mihály lírai alkotása, amelyben a költő érzéseit és gondolatait fejezi ki. Stílusa a szimbolizmus és a modernizmus jegyeit viseli magán, amely az időbeli-közvetlen érzéseken, hangulatokon és az intim gazdagodáson alapul.

2. Tematika: A vers a barátság és a múlás témáját járja körül. A költő elgondolkodik azon, hogy miért nem képes szavakba önteni gondolatait és érzéseit, de a belső világában mégis gyűlnek a szavak. Az alkohol és a mámor szimbólumai segítenek neki kifejezni magát és hinni a fontos dolgokban. Az élet rövidségét és a múlandóságot az időhöz köti, de a barátság és a mámor ereje lehetővé teszi az emelkedést és a felszabadulást a mindennapok szürkeségéből.

3. Hangulat: A költő lírai énje melankólikus hangulatot sugároz a versben. A gátak, a nyelv és a nehézségek elnyomják a költő hangját, de mégis próbálja kifejezni érzéseit és gondolatait. A mámor és a barátság szerepe pedig erőt és hitet ad neki a nehézségek leküzdésében.

4. Szimbólumok: A versben számos szimbólum használata figyelhető meg. A pohár és a bor a mámor és a végtelen élet érzetét szimbolizálják. Az ördög-lépcső az élet viharos és változatos természetét jelképezi, míg a fokok sivatagja a múlást és a változást jeleníti meg.

5. Formai elemek: A vers nyolc, négy soros szakaszokra van osztva, amelyek mindegyike hasonló mély érzelmeket és gondolatokat tartalmaz. A ritmus és a rímek használata érzelmeket és hangulatokat erősít.

Az "Az elmaradt tószt" című versnek nincs konkrét párhuzama a nemzetközi szépirodalom területén, de Babits Mihály versírói stílusa és tematikája megfelelhet a modernista és szimbolista irodalmi irányzatoknak, amelyek a nemzetközi szépirodalomban is megjelennek. A lírai én személyes érzéseivel és az emberi lét alapkérdéseivel való foglalkozása általában jól illeszkedik a lírikus hagyományokhoz és a modernista költészethez.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több nézőpontból is vizsgálható. Az alábbiakban bemutatom a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait, valamint felvetek egy másik ötletet is.

A bibliatudomány nézőpontja szerint a vers elsősorban a vallásos tapasztalatról szól. A szövegben szereplő bor, barátság és öröm metaforikus jelentéssel bírhat, amelyek az emberi kapcsolatokat és az öröm forrásait szimbolizálhatják. A szövegben megjelenő néma pohár és a mámor megélésének fontossága vallási értelemben is értelmezhető. A versekben megjelenő képesség az elbeszélésre és a hitre a vallásos tapasztalat és a vallásos közösség részévé válik. Ezek az elemek a bibliatudomány nézőpontjából arra utalhatnak, hogy az emberrel való kapcsolat és Isten iránti hittel kapcsolatos tapasztalatok lényegesek és fontosak vallási értelemben.

A patrisztika (korai egyházi atyák) nézőpontjából a vers a barátság és az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza a vallási életben. Az atyák a közösségépítést és a barátságot olyan erőforrásoknak tekintették, amelyek elvezethetik az embert Isten felé. A versben megjelenő néma pohár és a mámor jelképeként az emberi tapasztalat és az emberi kapcsolatok szerepét hangsúlyozhatja a vallási életben.

A skolasztika (a középkori filozófiai irányzat) nézőpontjából a vers a hit és az értelem egységére utalhat. A skolasztikus gondolkodók hangsúlyt fektettek arra, hogy az értelem és a hit egységesen működjenek együtt a vallási életben. A versben megjelenő mámor és okosság egyaránt fontos elemek lehetnek a vallási tapasztalat megélésében és megértésében. A textus továbbá a skolasztika nézőpontjából vizsgálva azt az összefüggést mutatja meg, hogy az emberi tapasztalat és az értelem hogyan segítik elő a vallásos megnyilvánulásokat és a kapcsolatot Istennel.

Másik ötletként felvethető a modern teológia nézőpontja, amely az emberi tapasztalat újrafogalmazására és a vallási gondolkodás felülvizsgálatára törekszik. Ebben a kontextusban a versben megjelenő mámor, néma pohár és az emberi kapcsolatok központi elemek lehetnek a vallási tapasztalat megértésében és újraértelmezésében. A textus felvetheti azt a kérdést, hogy hogyan lehet az emberi kapcsolatokat és az örömforrásokat vallásos értelemben értelmezni, és hogyan illeszkedik ez a modern teológiai gondolkodásba.

Összességében a vers teológiai szempontból többféleképpen is értelmezhető. A bibliatudomány, patrisztika, skolasztika nézőpontjai mellett más felfogások is megközelíthetik a szöveget. A vallásos tapasztalat, az emberi kapcsolatok és az értelem szerepe központi elemek lehetnek a tekintetben, hogy hogyan értelmezzük és éljük meg a vallást.