Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs!
        Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
        s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
        Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
        aki hozzád imádkozott
fölémhajolva, ahogy ott térdeltem az
        oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én
        s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
        életem a fojtogató
torokgyíktól, s a veszedelmes mondulák
        lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
        nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
        segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermekmódra, balgatag,
        hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
        magasabb szellemek de ti
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
        Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
        hozzátok, mint hozzád ma én
reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs!
        ki mint a szepegő kamasz,
térdeplek itt együgyű oltárod kövén
        mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
        és fojtogatja torkomat,
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
        zihál, s mint aki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
        kifulva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
        kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan olyan megadón
        hajtottam gyertyáid közé,
mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs!
        Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
        kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér ízét,
        a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
        csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
        okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall
        még az Isten jósága sem,
a mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is
        olyan nagy dolog a halál.


Elemzések

A vers alapján számos természettudományos szempontot fel lehet tenni. Az első, és talán legnyilvánvalóbb, a központi téma: az emberi test és annak betegségei. A versben a költő a saját betegségét írja le, amelynek tünetei között légzési nehézségek és torokgyík található. Ezek a betegségek, különösen a torokgyík, már a mai orvoslás alapvetően gyógyíthatók vagy megelőzhetők. Az orvosok képesek lennének diagnosztizálni és kezelni a költő betegségeit.

Ezen túlmenően, a versben szereplő "magasabb szellemek" további érdekes gondolatokat vet fel. A költő azt mondja, hogy a felnőttek csak mosolyognak, amikor eleresztik a kezüket és nem figyelnek rá. Ez utalhat arra a tényre, hogy a mai társadalomban sokan elfordulnak a természettudományos kutatástól és inkább a mindennapi problémákra összpontosítanak. Ez azonban azt jelenti, hogy nem vesszük figyelembe azokat a felfedezéseket és tudományos eredményeket, amelyek segíthetnek megoldani a jelenlegi környezeti és egészségügyi problémákat.

A vers végén a költő említi, hogy Balázs püspök ismeri a "penge élét, vér ízét" és a "szakadt légcső görcseit". Ez utalhat a balagatagságra és az emberi szenvedésre, melyek mind természettudományos kutatás tárgyai, különösen az anatómia és a gyógyító tudományok terén. Az orvoslás fejlődése lehetővé teszi a betegek számára, hogy könnyebben kezeljék a fájdalmat és a szenvedést.

Végül a vers gondolkodásra késztet minket a halál és az élet nagyságáról és értékéről. A társadalom számára talán fontos lenne, hogy jobban megértsük az emberi testet és annak működését, és hogy tudatosabban és intelligensebben kezeljük az egészségünket. Emellett a természettudományos kutatások segíthetnek új gyógymódokat és megelőzési stratégiákat kifejleszteni, amelyek hozzájárulnak az életminőség javításához és a hosszabb élettartamhoz.

A vers Babits Mihály "Balázsolás" című műve, amely a híres magyar költő egyik legismertebb alkotása. Az alábbiakban bemutatjuk a vers lehetséges irodalomtudományi összefüggéseit mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az allegorikus és vallásos utalások: A vers első személyű beszélője, aki Balázs szenthez fordul segítségért, vallásos és allegorikus utalásokat használ a gyermekkorára és az imádkozó paphoz fűződő viszonya között. Ez a vallásosság és az imádkozás motívuma gyakran jelenik meg a vallásos irodalomban, például a Biblia és egyéb vallásos könyvekben.

A gyermekkor szimbolikus ábrázolása: A gyermekkor jelentős szerepet játszik a versben, ahol a beszélő visszaemlékezik gyermekkorára, amikor a szentekhez és az imádkozáshoz fordult segítségért. Ez a gyermekkori naivitás és hitelesség motívuma lehet, ami sok irodalmi műben megjelenik, például a Grimm-mesékben vagy a János vitézben.

Az emberi szenvedés és a halál motívuma: A vers kiemeli az emberi szenvedés és a halál tényét, ahogy a beszélő leírja saját betegségét és a várható kínokat. Ez a motívum gyakran előfordul a szépirodalomban, például Shakespearenél, Dante-nál vagy a romantikus költészetben.

Az idősemblematika: A beszélő a versben visszatekintéseket tesz az elmúlt évekre és gondolataival elidőzik a múltban. Ez a hosszú időszak mélysége és annak hatása az emberi létre hasonlít olyan művekhez, mint Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában.

Formai és nyelvi jellemzők: A vers alkotóelemei között megtaláljuk a rímelést, az alliterációt és a szimbólumokat, amelyek a magyar klasszikus költészet jellemzői. Babits mestere volt az irodalmi nyelvnek, és alkalmazta a klasszikus költészeti formákat.

Összességében Babits Mihály "Balázsolás" című versének számos kapcsolódási pontja van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi hagyományokhoz. A vers vallásos és allegorikus utalásokat használ, a gyermekkor szimbolikus ábrázolására helyezi a hangsúlyt és kiemeli az emberi szenvedést és a halál tényét. Emellett fontos megjegyzéseket tesz a formai és nyelvi sajátosságokról is.

A vers teológiai szempontból számos elemet tartalmaz. A legelső és legkézenfekvőbb az, hogy a vers Istennel és szentekkel való beszélgetést tartalmaz. Babits Mihály a versben Szent Balázshoz fordul segítségért és védelemért. Ez a hívő ember imája, amelyben őszinte kéréssel kér segítséget és erőt Istentől és a szentektől.

A versben említést tesznek a gyermekkori emlékekről, amikor gyertyákat helyeztek a nyakára, hogy megvédjék a torokgyíktól. Ez az emlék arra utal, hogy a hívő ember hisz a szentek közbenjáró erejében és abban, hogy imáik során védelmet és gyógyulást nyerhetnek.

A versben megjelenik a megtérés és a bűnbánat is, amikor Babits hálát ad Szent Balázsnak azért, hogy meghallgatta imáját a gyermekkori veszedelmek megszűntetése érdekében. Ez a rész a kegyelem és az Isten iránti hálával kapcsolatos, amelyek fontos fogalmak a teológiában.

Az egész versben átszőve található az élet és a halál témája. A versben megjelenő betegség és a halál közelsége Babits Mihályt arra készteti, hogy még inkább támaszkodjon Istenre és a szentekre. Ez a rész kifejezi a reményt és a halál előtt való felkészülést, valamint a hit fontosságát az emberi életben.

A versnek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is lehetnek kapcsolódásai, habár a versben nincsenek konkrét bibliatanulmányok vagy filozófiai értekezések. Azonban a vers teológiai szempontú megközelítése és a hit megjelenítése összekapcsolható a bibliatanulmányok és a teológiai gondolkodás alapvető fogalmaival és elképzeléseivel.

A patrisztika tekintetében a szentek közbenjáró erejét, a megtérést és a gyógyulást bemutató részek kapcsolódhatnak a korai egyházatya gondolkodásához és az általuk követett teológiai irányzatokhoz.

A skolasztika szempontjából a versben megjelenő kétértelműség és az emberi szenvedés problémája lehet érdekes szempont a teológiai vitákban. A versben megnyilvánuló kérdések és kételyek feltehetően inspirálhatják a skolasztika gondolkodóit a hit és a szenvedés összefüggéseit vizsgáló elméleti megközelítések kidolgozására.

Az összesítve a vers teológiai szempontból vallási kérdéseket és vallási tapasztalatokat érint, mint például a hit, a könyörgés, a megtérés, a védelem iránti vágy, a szenvedés és a halál. Ezenkívül összekapcsolódhat a bibliatudománnyal, a patrisztikával és a skolasztikával, de a vers egyéb szempontokat is felvet, amelyek az egyéni hit és spiritualitás területére mutatnak.