A vers a természeti jelenségek és az évszakok váltakozásának ábrázolásával kezdődik. A tavasz tarkasága, azaz sokszínűsége jellemzi ezt az időszakot, melyben feltűnnek a fehér pöttyök és piros pontok, valamint a virágos fák. Azonban említést tesz a tavaszi gondokról és a tavaszi sírok cipruságáról is, ami árnyalja a képet és utal a halál és elmúlás jelenlétére. A fehér virágok, amik barna sárba hullnak, valamint az alkonyi pír is halálvágyat sugall.
A nyár tarkasága a következő időszakot írja le, ahol a poros utak és száraz porondok jellemzőek. Ezután említésre kerülnek a kertkarókon lévő piros gombok, valamint az ezüst zápor piros rózsákra. A sorok további része újra utal a virágok elhullására és a hervadásra. A nyár melegével együtt az élet is elhalványul, mikor Irisz megnyitja meleg szemét. Így itt is feltűnik a halál motívuma.
Az ősz tarkasága az aranyos és piros lombokkal kezdődik, valamint a gyümölcsös berkekkel és hangos dombokkal. Az elhullott levelek ordas ágára és az avarok zörgő pusztaságára vonatkozó utalások ismét a hervadás, a visszaszállás és az elmúlás jellemzőit hordozzák. Az est rögös ege sárga és a felhős fátyolát tépi Irisz, ami utal arra, hogy a közelgő tél egyben a gyász ideje is lesz.
A vers végén megjelenik a hercegre vonatkozó kérdés, hogy vajon elérkezik-e a tél is. Ekkor azonban a fehérség és barnaság mellett megemlíti a jégvirágos tarkaságot is, amelynek jelentősége a halálhoz és a gyászhoz kapcsolódik.
Bibliatudomány szempontjából a versben nem találhatók bibliai utalások vagy teológiailag jelentős témák. A patrisztika, mint a korai keresztény gondolkodás időszaka, ebben az esetben sem jelenik meg.
Skolasztika nézőpontjából lehetne találni kapcsolatot a versben a halál, az elmúlás és a természet körforgása között. A skolasztika a természeti jelenségeket és az emberi létezést filozófiailag vizsgálta, és sokszor Isten közreműködését hangsúlyozta. Ahhoz, hogy részletesen is belemehessünk az összefüggésekbe, a vers többletinformációval kellene rendelkezzen, amely a szerző teológiai vagy filozófiai meggyőződésére vonatkozik.
Más ötletként pedig a versben megjelenő természeti elemek és az emberi érzelmek párhuzamaira is koncentrálhatunk. Például a tavaszi virágzás és az újjászületés lehetne analógia az emberi lelki megújulással vagy megtéréssel. Ezen analógiás értelmezés mellett a halál és elmúlás motívumai is analógiát vonhatnak a bűn és a lelki halál következményeivel. Ebben az esetben az Irisz eljönése mindig valamilyen változást vagy kihívást jelenthet az ember számára.
Összességében a vers többféle értelmezést is lehetővé tesz teológiai szempontból, és attól függően, hogy milyen megközelítést alkalmazunk, az összefüggések a bibliatudomány, patrisztika, skolasztika nézőpontjából is felfedezhetőek.