Szerelmem, ó szerelmem! nincs oly álom
több mint te vagy és nincs olyan valóság:
márványdarázsként zsongasz méla nyáron
szivemben s karcsún nyílsz, mint sárga rózsák.

Dús nagy kelyhekkel nyílasz karcsu száron,
kelyhekkel és keblekkel, mint a rózsák,
ó életem (szerelmem!), ó halálom,
valósult álom, álmodott valóság.

Mint drága macska holdhajlásu nyakkal
selyem karmokkal és ivor fogakkal
tép és cirógat, és cirógat és tép,

zenére téped szivem vérverését,
szerelmem, új szerelmem, ős varázsom,
dús mézkirálynőm, mérgezett darázsom.


Elemzések

A vers Babits Mihály "Beloved, o beloved" című műve. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontok szerint elemzem a verset mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az első megfigyelés az, hogy a vers szerelemről szól. A szerelem az irodalomban és a költészetben mindig egy fontos téma volt. A szerelem ábrázolása és benne rejlő érzelmek megjelenítése különböző románcokban és versekben is előfordul. A "Beloved, o beloved" is egy olyan vers, ami azt az érzékeny érzést próbálja kifejezni, amit a szerelem hozhat az ember életébe.

A vers első sora "Szerelmem, ó szerelmem! nincs oly álom több mint te vagy és nincs olyan valóság" olyan romantikus elemeket mutat, amik a magyar romantikus irodalomra is jellemzőek. A romantikában gyakran használtak túlzó kifejezéseket és visszatérő motívumokat, amelyeket itt is felfedezhetünk.

A versben felbukkanó "rózsák" és "kelyhek" szimbolikus elemek is lehetnek. A rózsa a szépség és a szerelem szimbóluma a nemzetközi irodalomban is. Ugyanez vonatkozik a "kelyhek" motívumára is, ami a nőiességet és a vonzerőt jelképezheti.

A versben található metaforák és hasonlatok is jelentős szereppel bírnak. A macska, selyem karmokkal és ivor fogakkal, valamint a mézkirálynő és mérgezett darázs metaforái az érzelmi hullámzást és a kapcsolatok bonyolultságát jelképezhetik. Ezek a jelképek és metaforák az irodalomtörténetben és a költészeti hagyományokban is gyakran előfordulnak.

Mintegy összefoglalva, a "Beloved, o beloved" versének elemzése során megfigyelhetők a romantikus irodalomra jellemző elemek, a szerelem és a szépség ábrázolása a motívumokon és a metaforákon keresztül, valamint a szimbolikus jelentőség. Ezenkívül, a vers hasonló elemeket is mutathat más nemzetközi költészeti hagyományokkal, ahol a szerelem és az érzelmek ábrázolása általános téma.

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető és néhány elemét összekapcsolhatjuk a legfrissebb felfedezésekkel.

A vers elején a szeretett személyt egy "márványdarázs" képében jeleníti meg a költő. A darázsfélék közül ismerünk olyanokat, amelyekben a szaporodás után a hímek elpusztulnak, és csak a nőstények maradnak életben. Ez a szexuális dimorfizmus az, amikor a két ivar között jelentős méret- és megjelenésbeli különbségek vannak. Ezt a jelenséget is érthetjük a versben, amikor a női szeretett személy az, aki megjelenik "márványdarázsként". A versben említett sárga rózsákhoz pedig kapcsolatot lehet találni a növények evolúciójával és a színkifejeződésükkel kapcsolatos kutatásokhoz. A rózsák virágainak sárga színe a pigmentszerkezetnek köszönhető, amely megváltoztathatja azok színét és ezáltal növelheti vonzerejüket a beporzó rovarok felé.

A második versszakban a versben említett "kelyhek" és "keblek" szavakkal kapcsolatot lehet találni a növények reproduktív szerveivel, míg a "valósult álom, álmodott valóság" rész a modern genetikai kutatásokkal kapcsolatos eredményekre utalhat. A genetika területén az emberek álma volt mindig is a gének manipulációja és a kívánt tulajdonságok beépítése az élő organizmusokba. Az álom és valóság kapcsolatának megemlítése azzal a gondolattal is összefüggésbe hozható, hogy a mai napig álmodunk és valósítunk meg olyan dolgokat, amikre korábban csak álmodni mertünk.

A harmadik versszak a macskák viselkedését emeli ki, amelynek kapcsolata lehet a modern etológia, az állatok viselkedését tanulmányozó tudományterülettel. A ma ismert állattan eredményei segíthettek a költőnek ezt a részt megalkotni, amikor a macska kiváló ragadozó tulajdonságait és azzal járó viselkedését írja le.

Az utolsó versszak a szív vérverésének zenéjére utal, ami összekapcsolható a modern orvostudomány és a kardiológia eredményeivel. A szív hangjának kutatása és elemzése az egészségügyben használt modern technológiák közé tartozik. A "mérgezett darázs" kifejezés pedig a természettudomány által ismert mérges rovarokkal és a velük kapcsolatos kutatásokkal hozható összefüggésbe.

Összességében a versben található képek és metaforák számos kapcsolódási pontot mutathatnak a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel. A költő a természet és az emberi érzelmek közötti kapcsolatot ábrázolja, és közben egyfajta híd épül az emberi tapasztalat és a tudományos kutatás között.

A vers teológiai szempontból azt jelenítheti meg, hogy az emberi szerelem isteni ajándék, amelynek ereje és intenzitása túlmutat az anyagi világon. Az egyik értelmezés szerint a szerelmi kapcsolat isteni szerelem metaforája lehet, amelyben az emberi szerelmek az isteni szeretet tükrei. Az első sorokban a szerelmi tárgyat, a szerelmet magát hívja fel, hogy nincs olyan álom, amely a szerelemnél édesebb vagy tökéletesebb lenne. Ez a gondolat megerősíti a szerelem spirituális dimenzióját és azt sugallja, hogy a szerelem isteni volta átlépi a fizikai valóságot.

A vers további részeiben Babits a szerelem képzelmében történő megjelenítésére és a szerelmi élmény szuggesztív erejére utal. Az utolsó négy sorban a szerelem eseményeként is ábrázolja, amelyen keresztül a szív üteme és érzése a szerelmi tárgy által befolyásolt. Itt a szerelem nem csupán egy érzelmi kötődést jelent, hanem egy erős és szenvedélyes kapcsolatot, amely megérinti az ember legmélyebb lényét és átalakítja azt.

A bibliatudomány aspektusában a versben az isteni szeretetet magába foglaló szerelmi kapcsolat megjelenik, amely felidézheti Isten szeretetét az ember iránt a Biblia tanításai alapján. A szerelem isteni ajándékára utalva a vers azt sugallja, hogy az emberi szerelmek Isten által áldottak és imádatra érdemesek. Ezt a szempontot erősítheti a vers végén feltűnő mérgezett darázs képe, amely a veszély, szenvedés és a megpróbáltatások lehetőségét is jelentheti, amelyekről a Biblia is beszél, mint a szeretet igazi próbájáról és tisztulásról.

A patrisztika aspektusában a vers megerősítheti az egyes patrisztikus szerzők, például Szent Ágoston teológiai szellemiségét, akik a szerelem kapcsán gyakran hivatkoztak az isteni szeretetre és annak átható erejére. A vers érzéki képekkel és metaforákkal teli szenvedélyes nyelvezete és a szerelem ábrázolása spirituális dimenzióban is rámutathat arra, hogy a szerelem és az isteni szeretet között szoros kapcsolat áll fenn.

A skolasztika szempontjából a versban megjelenő képek és metaforák a racionális gondolkodást is megközelíthetik. A szerelem és az isteni ajándék megszemélyesítése és a kifejező nyelvezet esztétikai elemek, valamint az érzelmi és intellektuális tapasztalat összekapcsolása, ami jellemző a skolasztika gondolkodásmódjára. A versben megjelenő intenzitás és érzéki motívumok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vers az emberi létezés mélyebb kérdéseire és érzelmi tapasztalatokra irányítson figyelmet.

Más értelmezési lehetőségként az emberi szerelem isteni szeretetben való részesülése is felmerülhet. A vers azt sugallhatja, hogy az isten szeretetét tapasztalhatjuk meg azáltal, hogy emberek közötti szerelemben részt veszünk, és ezáltal Isten szeretetét tükrözzük vissza a világnak.

Összességében a vers teológiai szempontból a szerelmi kapcsolatot, az emberi és isteni szeretetet, valamint a spirituális dimenziójukat hivatott megragadni. Az érzéki képek, a szenvedélyes nyelvezet és a mély érzelmek ábrázolása révén a vers több nézőpontból is interpretálható és lehetőséget ad arra, hogy a teológusok különböző aspektusokat és kontextusokat vizsgáljanak meg, és kapcsolatot találjanak az ó- és újszövetségi tanításokkal, valamint a különböző teológiai és filozófiai irányzatokkal.