1917.

Bénára mint a megfagyott tag
s keményre verte zuzmarás
gőg a szivünket, rossz varázs:
most megalázatositottak.

Ajjaj, de hitetlen daloltunk!
Daloltuk a rossz éneket,
a minden-mindegy-rímeket:
ideje most már mást dalolnunk!

*

Halljátok énekét a hitnek,
halljátok a jó éneket:
többet nem-hinni nem lehet!
akik szenvedtek, mindig hittek.
Halljátok énekét a hitnek!

Mert megalázatositottak,
ittuk az ecetet s epét,
tapintottuk Krisztus sebét:
most ujjaink örökre jobbak.
Mert megalázatositottak.

Szemeink is örökre hisznek,
mert láttuk az Ember Fiát
kereszten és a glóriát
kelni nyomában a tövisnek.
Szemeink is örökre hisznek.

Ujjainkat a vér, szemünket
a könny edzette könyörű
igazulásra, gyönyörű
imának Ahhoz aki büntet.

Látásban és cselekedetben
tébolyunk céllá igazul:
mert így akarta azt az Ur,
hogy ne legyünk többé hitetlen!


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva, néhány részlet kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez.

Az első sorban található "megfagyott tag" kifejezés hűvösséget és merevséget sugall. Ezt természettudományosan az anyagok halmazállapotának változásával hozhatjuk összefüggésbe. Például a megfagyott víz "keményre verte zuzmarás" lesz.

A második versszakban az "ideje már mást dalolnunk" kifejezés arra utal, hogy változtatásra van szükség. Ez rámutathat az evolúciós biológiára, amely azt tanulmányozza, hogyan változnak az élőlények a környezetükhöz való alkalmazkodás során.

A harmadik versszakban a "halljátok énekét a hitnek" kifejezés a vallás és a vallásos hagyományok szerepére utal. A modern pszichológia és neurológia kutatásai azt mutatják, hogy a hit és a vallásos gyakorlatok befolyásolják az emberi elme működését és érzelmi állapotát.

A negyedik versszakban az "ittuk az ecetet s epét" kifejezés emlékeztethet az anatómiára és a testi átalakulásokra utalhat, például az emberek emésztőrendszerére és az azt befolyásoló tényezőkre.

A versben folyamatosan jelen van a megalázottság és a szenvedés témája. Ezek a pszichológia, az idegtudomány és az érzelmi kutatásokkal kapcsolatosak, amelyek tanulmányozzák az emberi érzelmi állapotokat és azok hatásait az elmére és az egészségre.

Összességében a vers tudományos megközelítéssel vizsgálva egyfajta filozófiai reflexiót nyújt a természettudományos felfedezésekkel kapcsolatban. Bemutatja a természet és az emberi tapasztalat közti kapcsolatot, és rámutat arra, hogy az emberek mindig új módokon értelmezik és élik meg a világot.

A vers Babits Mihály "Bénára mint a megfagyott tag" címmel szerepel, és 1917-ben íródott. A vers rövid és erőteljes kifejezésekkel, valamint a vallásos motivációval jellemző. Az alábbiakban elemzésre kerülnek a magyar és nemzetközi irodalommal kapcsolatos lehetséges összefüggések.

1. Magyar irodalom:
- Költészeti hagyományok: Babits Mihály a szimbolizmushoz kapcsolódó költők közé tartozik, akik a kifejező képek és szimbólumok használatával fejezték ki gondolataikat. Ezek a hatások jelen vannak ebben a versben, amelyben a megfagyott tag és a zuzmarás képekkel dolgozik.
- Vallási motívumok: A vers Krisztus sebéhez, a keresztre való feszítéshez és a glóriához kapcsolódik, ami vallásos témákat hoz be az irodalomba. Ez a vallási vonal része a magyar irodalomban fellelhető tradíciónak.

2. Nemzetközi irodalom:
- Szimbolizmus: A szimbolizmus ebben a versben megjelenik a képek és szimbólumok intenzív használatával, amely a nemzetközi szimbolista költészet sajátossága volt. Babits Mihály ebben a művében úgy használja a szimbólumokat, hogy erős érzelmi hatást érjen el a szavak által.
- Vallási irodalom: A versben felvetett vallási témák, mint a Krisztus sebe, a kereszt és a glória, kapcsolódnak a nemzetközi vallási irodalomhoz is. A vallásos témák és motívumok gyakran fontos elemek a nemzetközi költészetben és regényekben.

A vers tehát a magyar irodalmi hagyományokhoz kapcsolódik, különösen a szimbolizmushoz és a vallási témákhoz. Ugyanakkor összefüggéseket lehet találni a nemzetközi irodalommal is, például a szimbolista költészet és a vallási irodalom terén. A vers egyszerre egyéni és univerzális tapasztalatokat fejez ki, és a hit, a vallásosság és a lelki megújulás kérdéseivel foglalkozik.

A vers teológiai szempontból értelmezve különböző bibliai és teológiai témákat feszeget. Az alábbiakban részletesen tárgyalom a vers szövege mögött rejtőző összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívájából.

A vers kezdő sorában találhatóak a képek a "megfagyott tag" és a "zuzmarás" szavakkal. Ezen képek az emberi természet romlottságát jelképezik, ami keresztény teológiai szempontból ered a bűntől és az emberi vétkezéstől. Ez a kép összekapcsolható a bibliatudománnyal, ami a bibliai szövegek kritikus elemzésével és értelmezésével foglalkozik. A bűn, a romlottság és a megtisztulás témái gyakran előfordulnak a Bibliában, és a versben jelenlévő képek erre utalnak.

A következő sorok a "gőg szívében" az ember ítélkezési hajlamát és a gonoszságot jelképezik. Ez összehasonlítható a patrisztika nézőpontjával, amely a korai egyházatyák tanításait vizsgálja. Mivel a korai egyházatyák gyakran foglalkoztak a bűn és az emberi természettel, ezért a versben található képek és gondolatok kapcsolódhatnak a patrisztikus teológiához.

A versben található "megalázottak" szókapcsolat összekapcsolható a bibliai kereszthalállal és az egyház tanításával. Ez a kép a megváltás és a szabadulás témájához kapcsolódik, amely a Bibliában és a kereszténység tanításaiban is hangsúlyos. A versben is megjelenik Krisztus sebének tapintása, ami a megváltás és az engesztelés képét jeleníti meg.

A következő sorok az "ének a hitnek" témáját emelik ki, amely a skolasztika nézőpontjával összehasonlítható. A skolasztika az értelem és a hittel való kapcsolatot vizsgálja, és a hit és értelem viszonya is megjelenik a versben. A hit és a szenvedés témája a versben való részvételt és az elköteleződést jelképezi.

Végezetül, a vers utolsó sorai az ember tetteit és cselekedeteit állítják tárgyalásra, ami a téboly és a megtapasztalás szempontjából értelmezhető. A cselekedeteknek és az emberi szabad akaratnak a szerepe fontos kérdés a teológiában és a filozófiában is.

Összességében a vers több teológiai perspektívát is felvonultat, és az emberi természet bűnösségét, a megaláztatást és a megváltást, a hitet és az értelem kapcsolatát, valamint az emberi tettek szerepét és következményeit hangsúlyozza. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika segítségével még mélyebben megérthetjük a vers teológiai üzenetét.