A Babits Mihály által írt vers, "Győzelmi ének, estefelé" című mű, teológiai értelmezést is lehetővé tesz. A versben számos olyan elem található, amelyek teológiai tartalmakat hordoznak.
Kezdve a nap fényének hintázásával, ami áldásszerű módon terjed a világra, hasonlatot alkotva a szentelt víz áldásos hatásával, amelyet a pap a mise végén hint a nép közé. Ez a kép a Szentírásban is megjelenik, ahol a víz sokszor az élet és az áldás jelképe. Ez a párhuzam arra utalhat, hogy a napfényben jelen levő áldásban az Istentől származó életre és kegyelemre való utalást látjuk.
A versben említett Dunába mártott rózsaszín evező is metaforikus jelentéssel bírhat. A rózsaszín a szépséget és tisztaságot jelentheti, míg az evező actus sacramentum, azaz szentségi cselekedetre utalhat, amely közvetítő szerepet játszik a hit és a kegyelem között. Ez tehát a pap szerepére utalhat, aki közvetíti az Istentől érkező kegyelmet.
A versben szereplő, meszelt, rózsaszín falakat az árnyékok hullása teszi még színesebbé. Az árnyék itt lehet szimbolikus kép a bűnre és a tévelygésre utalva, amit a lelkek szenvednek. Az árnyékokkal szembenálló rózsaszín falak pedig a tisztaságot és megújulást jelentik. Ez a kép megerősítheti a hitet, hogy az Isten kegyelme és áldása olyan erős, hogy felülkerekedik a bűn és a gyarlóság árnyékán.
A vers végén pedig a szerző azt állítja, hogy az egész világ most énekel, és ez az ének győzedelmes. Ez a gondolat a bibliai éneklés és dicsőítés fontosságára utal, amely a hálát és az örömöt fejezi ki Isten iránt. A versben megjelenő ének tehát lehet jelkép az emberi lélek örömének és hálájának, amelyet Isten ajándékaiként énekelnek.
A versen keresztül a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontja is érthetőbbé válik. A bibliatudomány segíthet felfedezni a Biblia szövegeiben rejtett teológiai jelentéseket, amelyeket a vers átvitt értelmében is megjeleníthet. A patrisztika pedig a korai egyházi atyák teológiáját és gondolkodásmódját vizsgálva segíthet megérteni a versben megjelenő szakrális képeket és jelképeket, míg a skolasztika a középkori teológiai iskolát képviselve segíthet a teológiai tanítások és elméletek elemzésében. Ezenkívül más teológiai irányzatok, például a reformáció vagy a liberalizmus is további szemléleteket és interpretációkat kínálhatnak a vers teológiai értelmezéséhez.