A vers címe és tartalma alapján Babits Mihály Hajnali szürkület című verse egy reggeli időszakot, pontosabban a hajnali szürkületet írja le. Természettudományos szempontból számos elemet találhatunk a versben, amelyek kapcsolódhatnak a mai természettudományos kutatásokhoz.
Az első sorban az "éjnek betegsége" kifejezés azt sugallhatja, hogy az éjszaka valamilyen negatív hatást, betegséget hordoz magában. Ez összefügghet az urbanizáció hatásával a természetre, például a fény- és zajszennyezéssel, amelyek negatív hatással lehetnek az élőlényekre és a természet ökoszisztémáira. Ma már tudjuk, hogy az éjjeli fényhatások megzavarhatják a természetes életciklusokat és a napirendet, ezáltal káros hatással lehetnek a növényekre és állatokra.
Az utca csendes volta a második sorban a természetes csendhez hasonlítható, mint a harcterek. Ez a gondolat a távoli helyekről, zavartalan természeti területekről juthat eszünkbe, ahol a zaj és emberi tevékenység minimális. Az emberi lét és a természet közötti kapcsolat fontosságára emlékeztet, és rávilágít arra, hogy az emberi tevékenység milyen hatással lehet a természetre.
A versben említett elviharzó gépkocsik és a szomszéd pályaudvaron hallható hosszú jajszó fütty viszont a civilizáció és a modern technológia által okozott zaj- és hanghatásokra utalnak. A fütty hangja például hasonló lehet az ágyúdörgéshez. Manapság a zajszennyezés jelentős probléma, hiszen az emberi tevékenység és a városi élet zajai káros hatással lehetnek az élőlényekre, beleértve az embereket is. Kutatások támasztják alá, hogy a zajszennyezés számos egészségügyi problémát okozhat, mint például a stressz, alvászavarok és szív- és érrendszeri betegségek.
A versben szereplő megnevezések, mint a köd, homályos harcijel és az elárasztó szürkület, utalhatnak a környezeti változásokra. A köd és a homály, valamint a szürkület átmeneti időszakai lehetnek, és jelezhetik a természeti jelenségek, például az időjárás változását, vagy a megváltozott környezeti feltételeket. Ma már a légköri jelenségeket és az időjárást részletesen tanulmányozzuk, és a köd és a homályos időszakok is több tudományos vizsgálat tárgyai, amelyek megértésével és figyelemmel kísérésével jobban felkészülhetünk ezekre az időjárási jelenségekre.
Összességében Babits Mihály Hajnali szürkület című verse olyan elemeket tartalmaz, amelyek a természtudományos kutatásokhoz és a mai napig folyamatban lévő felfedezésekhez kapcsolódnak. A vers megmutatja az emberi tevékenység hatásait a természetre, a zajszennyezéstől a fényhatásokig, valamint utal a különböző természeti jelenségekre és az ezekkel járó változásokra.