Cica, kályha, és minden dorombolók
lelkemmel együtt, mely ma szintén dorombol:
csöndes társaság. Mint őr a toronyból
nézek az égre, honnan az eső lába lóg,
lóg, lóg,
az utca fölött, mely oly sivár, mióta a bölcs tanács
kivágatta az akácokat, melyeknek részeg
illatából valamit még most is érzek
lelkemnek bolyhai közt... A köd mint szürke rács,
rács, rács
hull le súlyosan, mint hulltak ama leereszthető
kapurácsok zord korok börtönváraiban -- ámbár
kell-e zordabb, mint e mái? S a bérci várnál
nem búsabb-e e lapos város, hol szürke kő,
kő, kő,
kő közt dobog az élet meleg húsa -- csupabél
gyümölcske, puhán, kemény héjakban -- (óh távoli édes,
mit csinálsz te most?) -- A cica keres valamit: éhes:
csöpp hús és húst akar... Óh hús, hús! Ami él,
él, él,
te vagy mindennek kincse és szövete. Te gyümölcs és ajak!
Húsok! különös szigetek! Ez a cica s én magam s a távoli édes
meleg oáz: kedvesem teste, kire szívem éhes:
hús, hús, eleven hús! világnak magva, mag,
mag, mag,
mag, plánta, fa, erdő és folyó! jövőbe folyva e bús
kőpartok közt -- (S mi szétfeccsent kis húshullámok! éhes
cicám!); hús! hús! Gyönyör és erő fő Fókusza! édes
és rettenetes! önmagad fia és tápláléka! hús,
hús, hús,
sejtektől kezdve és geológiai korszakokon át
e kis szobáig, hol most vágyad dorombol
s kinéz az ablakon, mint rab a toronyból
s csak kőre lát, csak hideg kőre lát...

(Dúdolva):   Hús, hús, eleven hús! világ fókusa!
Te minden anyagnak magva, virtusa!
Óh, gyönyörök mélye! Óh! erők csúcsa!
Tápláló és táplált! malom és buza!
Sárból istenségig eredett kusza
folyam! Élet egy és ezer grádusa!
Magad szeretője! Magad gyilkosa
Puszták oroszlánja! Erdők mókusa!
Emberi hús, lélek fészke, vánkosa!
Óh, jaj, emberi hús! mennyi harc vasa
vágott melegedbe, hasztalan tusa
keresztre feszített véres Krisztusa!
Kit tápláltál avval, kínok torkosa?
Inkább gyönyöröknek légy játékosa,
gondok nyugtatója, vágyak orvosa,
szeretetnek ágya, létnek csókosa,
hús, hús, eleven hús, kedvesem husa!

 


Elemzések

Babits Mihály "Hús-szigetek a kőtengerben" című versének irodalomtudományi elemzése több aspektusból is megközelíthető. Elsőként, a magyar szépirodalom területén a következő összefüggések figyelhetők meg:

1. Babits Mihály versei között is vannak tematikus és formai összefüggések. "Hús-szigetek a kőtengerben" című versében is feltűnik a szerzőre jellemző motívumok, mint például a magányosság, a természeti elemek, vagy a szerelem és a testiség témája.

2. A versben jelen van a modernista irányzat stílusjegye is - ez megjelenik a dallamos ritmusban, a szimbolikus kifejezésmód használatában és az érzelmek intenzitásában.

3. Az alkotásban megjelenik a lírai én önmagába fordulása, amely a modernista költészetre jellemző. Ez azt mutatja, hogy a lírai én belső világával, érzéseivel foglalkozik, és saját tapasztalatait, gondolatait, vágyait adja vissza a versen keresztül.

A nemzetközi szépirodalom területén is vannak párhuzamok és összefüggések:

1. A vers kiemelkedik a modernista korszak jellegzetes tulajdonságaival, amelyeket például T. S. Eliot vagy Ezra Pound alkotásai is magukon viselnek, mint például a töredezettség, az irónia, a szokatlan hasonlatok vagy a megszokott konvenciók felbomlása.

2. A szerző az emberi testhez, különösen a húsához kapcsolódó motívumokat felhasználva universalisabb értelmű üzenetet közvetít. Ez a test és a hús metaforájára hagyatkozva összeköti az egyéni érzelmeket az emberiség közös tapasztalataival.

3. A versben megjelenik a társadalmi vagy vallási konfliktusok által generált fájdalom motívuma is, amelyet több nemzetközi költő (pl. William Blake vagy Gerard Manley Hopkins) is feldolgozott saját alkotásaiban.

Az irodalomtudományi szempontok alapján tehát Babits Mihály "Hús-szigetek a kőtengerben" című verse több összefüggésben és kontextusban is vizsgálható mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers természettudományos szempontból értelmezve, több különböző témakört is érint. Az alábbiakban részletesen tárgyaljuk a legfontosabbakat:

1. A környezet és az éghajlat változása: A vers elején Babits leírja, hogy az akácok kivágása miatt az utca sivárnak tűnik. Ez a személyes megfigyelés arra utalhat, hogy a természeti környezet átalakulása kihat az emberi életminőségre. Emellett a köd leírása is arra utal, hogy a légkör változása és az éghajlati jelenségek nagy hatással vannak az emberre és környezetére.

2. Az ember és az állatvilág kapcsolata: A versben szereplő cica éhségét és húsfogyasztási vágyát kiemelten említi a költő. Ez a rész az ember és az állatvilág közötti kapcsolatot és kölcsönhatást mutatja be. Az emberi étkezés és az állati tápanyagfelvétel összefüggései a modern agrártudomány és élelmiszertudomány kutatási területének egyik fontos eleme.

3. Az élet és az élettani folyamatok: A versben Babits a hús tápláló erejét és szerepét hangsúlyozza. A hús mint energiaforrás és az élet fenntartásában való szerepe természettudományos szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A táplálkozás és az anyagcsere folyamatai, valamint az emberi test működése az élettani kutatások fontos területe.

4. Az evolúció és a földtörténet: A versben Babits az élet különböző jelenségeit és formáit említi: plánta, fa, erdő és folyó. Ez a rész összefüggésbe hozható az evolúciós biológiával és a földtörténettel. Az élet különböző formáinak és a Földben zajló változásoknak tanulmányozása a modern biológia és a geológia területébe tartozik.

5. Az emberi test és az emberi természet: A versben található kifejezések, mint például "emberi hús, lélek fészke", rámutatnak az emberi test és az emberi természet találkozására. Az emberi test anatómiája és működése, valamint a pszichés és érzelmi aspektusok vizsgálata a modern emberbiológia és pszichológia kutatási területeinek részét képezi.

Ezek a példák jól mutatják, hogy mennyire sokrétű és összetett módon lehet értelmezni egy verset természettudományos szempontból. A természet és az emberi tudományok kölcsönhatása és egymásra hatása folyamatosan zajlik, és ezek az összefüggések inspirálhatják és gazdagíthatják a művészi alkotásokat is.

A vers teológiai szempontból is érdekes értelmezési lehetőségeket kínál. Számos vallásfilozófiai és teológiai kérdéssel foglalkozik, mint például az emberi test és lélek viszonya, a testi gyönyörök és a szellemi törekvések összefüggése, valamint az ember és az isteni kapcsolata.

A vers első részében a költő magára és környezetére reflektál. A doromboló cica és a kályha meleg hangulatot és csendes társaságot teremtenek. A költő az égből lógó esőlábakat figyeli, ami a felülről jövő isteni áldást szimbolizálhatja. Az utca sivársága pedig az emberiénél is lehangolóbb, mivel az akácokat kivágták, amelyek korábban megédesítették a levegőt. Ez a változás a patrisztika nézőpontjából az emberi ártatlanság elvesztésére is utalhat.

A következő részben a köd szürke rácsként leesik a városra, és ez az összefüggés a börtönváraakra emlékeztethet. A költő itt arra utal, hogy a modern kor is zord, akár a múlt is lehet bármilyen szigorú volt. Ez a perspektíva az emberiség bűnbeesésére és veszteségeire, valamint a patrisztika és skolasztika gondolkodóinak nézeteire utal a bűnről és a bűnhődésről.

A következő részben a költő a hús jelentőségét és értékét hangsúlyozza. A cica éhes, és a költő maga is vágyik a húsra. Itt az emberi testet és húst az élet és a táplálék szimbólumaként értelmezhetjük. A költő bevonja a természetet is a versbe, ahol az élet és a táplálék forrásai maguk is húsokká válnak. Ez a perspektíva a bibliatudományhoz és a teremtési történethez kapcsolódik, amelyben az embernek az isten szeretetéből származó ajándékként adatott az élet és a táplálék.

A következő részben a költő a hús szerepét és hatását hangsúlyozza. A hús magva és virtusa minden anyagnak, és az élet energiáinak központja. A költő ezen a ponton a vallási szövegekben is megjelenő paradoxonokra utal, ahol az erők csúcsa és a táplálék egyben az emberi lények és az isten kapcsolatát is szimbolizálja.

Az utolsó részben a költő az emberi hús sokféleségét és erejét hangsúlyozza. Az emberi test az érzékek és a lélek temploma, ahol a gyönyörök és a küzdelmek egyaránt ott vannak. A költő rámutat arra, hogy az emberi testet sokszor fájdalmas és szenvedéssel teli élmények érik, például Krisztus keresztre feszítése. Azonban inkább a gyönyörökben és a szeretetben kellene játszanunk, mint a szenvedésben és a harcban részt vennünk. A hús itt az emberi test összetettségét, a szenvedéseket és az örömöket, valamint az ember és Isten kapcsolatát jelenti.

A vers tehát teológiai szempontból a test és lélek viszonyára, az emberi test jelentőségére és az emberi élet valóságaira reflektál, miközben a patrisztika és skolasztika gondolkodóinak nézőpontjait és a bibliatudományi értelmezést is integrálja.