Oh dohos frisseség! Pincék és templomok
frissesége! A ház télen át szundikázott
magában, s most ahogy kitárom ajtaját,
első vendég aki megelőz, besuhan,
akit magam előtt bocsátok mint arany-
ruhás királyt (vagy mint templomba lép a pap
dús pluviáléban) a fénypalástú nap.

Belép a pap, belép, s mögötte zendül a
kórus, bizsereg a sarjadás, lüktet a
kakukszó, s olyan ez, mint amikor tavasszal
nyíl a pinceajtó s mozdulnak a borok.

Ez lesz, ez lesz az én templomom, s úgy szököm
ide mint jámbor ős népség futott a barbár
harcok elől a szent helyekre hajdan, így
mentvén bús kincseit és összeköpdösött
szentségeit a szent, hűvös falak között
s úgy teszem el magam, mint a tetszhalott fakir
ki századokat is átszunnyad és kibír.

Királyok lettek így fakirrá Indiában
kriptába szállva bölcsen, ha ellenségeik
száma sokasodott, tudva, hogy minden új
ellenség keltén új ága nő koronájuknak.

Ez lesz az én kriptám, pincém és templomom.
Introibo... Körül mindent elönt a Vadság
fojtva mint árvizek után a gaz... Tekints
vermembe, nap! Borom él és forr. Itt rakom
sorba hordóim, és gyógyul áhítatom.
Künn zengnek sarjadó, kakukszavas misék,
benn üdít eleven, kriptai frisseség.


Elemzések

A versben több teológiai szempont is felmerül, amelyeket következőképpen lehet értelmezni:

1. A pince és a templom szimbolikája: A versben a "dohos frisseség" megjelenése után a pince és a templom frissességét hangsúlyozza a költő. A pince és a templom itt szimbolizálhatják a spirituális otthont, ahol a hívő ember találkozik Isten jelenlétével és megtapasztalja a megtisztulást és megújulást. Ezt a frissességet, újjászületést a pap és a kórus belépése tovább erősíti, amikor megszólalnak a vallásos ének több elemével együtt (kakukszó, mise).

2. Az introibo szó jelentése: Az "introibo" szó latinul azt jelenti, hogy "belépek". A versben a költő ezt a szót használja, hogy kifejezze a saját belépését templomába, pincéjébe. Ez a belépés lehet az imádás, a meditáció, a spirituális tapasztalás vagy akár a megtérést jelenti. Ez a belépés lehetőséget ad az elvonulásra és a transzcendenssel való kapcsolatfelvételre, valamint lehetőséget arra, hogy a hívő ember mélyebb kapcsolatba kerüljön a saját belső spirituális valóságával.

3. Az ős népség és a kriptába húzódás: A versben Babits Mihály az "ősi népség" példáját hozza fel, akik a harcok elől menekülve a szent helyekre húzódtak. Ez a kép az emberi szükségletekre adott választ mutatja be, amikor az ember megkeresi az Isteni jelenlétet és menedéket talál a spirituális történelmi helyeken. A kripta itt a spirituális menedék, ahol a hívő megtalálhatja a békét és a lelki gyógyulást.

4. A királyok és a fakirok képe: A versben a költő arról beszél, hogy a királyok a fakirrá válva húzódtak a kriptába az ellenségeik elől menekülve. Ez a kép arra utal, hogy az emberi hatalom, a földi értékek és gazdagságok veszélyt jelenthetnek a lelkünk számára. A fakirok lettek a királyok, hogy megvédjék önvalójukat és megtartják spirituális értékeiket.

Összességében a vers teológiai szempontból azt érzékelteti, hogy a belső spirituális otthon, az újraszületés és a spirituális menedék fontos szerepet játszanak az emberi lélek életében. A vers kifejezi a vallásos tapasztalás szépségét és azt, hogy az embereknek szükségük van az elvonulásra, a belső utazásra és a transzcendenssel való kapcsolatra a lelkük fejlődése és lelki gyógyulása érdekében.

A vers természettudományos szempontból az alábbi legfrissebb felfedezésekkel hozható összefüggésbe:

1. Az első vendég, akit a szerző a házába beenged, a fénypalástú nap. Ez a nap a Nap, amely a természeti környezetünk elsődleges energiaforrása. A napenergia az életre is szükséges és számos kutatás és fejlesztés folyik azért, hogy hatékonyan hasznosítsuk a napenergiát mind az energiatermelésben, mind pedig a technológiai fejlesztésekben.

2. A versben említett "kakukszó," amelyet a ciklámen szava követ, a természetben előforduló madarak dalaira utal. Az ornitológia, a madártan tudománya, folyamatosan kutatja és felfedezi a madarak hangképzésének és kommunikációjának titkait.

3. A versben szereplő "kórus," amely mögött zendül, a természetben zajló hangszerek sokaságát jelöli, amelyek összességében létrehozzák a természet hangzó környezetét. A természettudósok vizsgálják ezeket a hangokat és azok környezetre gyakorolt hatását, valamint kutatják a hangokban rejlő információkat.

4. A versben szereplő pinceajtó, amely tavasszal nyílik ki, és a borok mozdulnak meg, az évszakváltozásokhoz, a természet ritmusához kapcsolódhat. Az évszakok kutatása és megértése alapvető fontosságú a természettudósok számára, mivel ezek befolyásolják az élőlények életciklusát, a termesztést, az éghajlatot és egyéb környezeti folyamatokat.

5. A versben megjelenő pincék és templomok megjegyzése, hogy azok szundikáltak a téli időszakban, utalhat a természeti környezet ciklikus változásaira és megújulására a nyári vagy melegebb időszakban. A bioszférában és az ökoszisztémákban folyamatosan zajlanak folyamatok, amelyek befolyásolják az élőlények életét és a környezetet.

6. A versben szereplő "Vadság," amely elönt mindent és fojtva tart a gaz, utalhat a természeti biodiverzitás fontosságára és a természetvédelemre. Az ökológia és a biológia kutatja a biodiverzitás jelentőségét, a fajok közötti kölcsönhatásokat és az emberi tevékenységek hatásait a természeti rendszerekre. Az erdők, vadvilág és más természeti területek megőrzése és helyreállítása kiemelt fontosságú a természettudomány számára.

Természettudományos szempontból a vers tehát a napenergia hasznosítását, a madártan, a hangok kutatását, az évszakváltozásokat, a biodiverzitás fontosságát és a természetvédelmet érinti.

Babits Mihály Introibo című versét irodalomtudományi szempontból értelmezve számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Verselemzés:
- A vers formailag is jelentős. Babits itt az alexandrinus versformát alkalmazza, amely a klasszikus francia költészetben gyakori. Ezzel a versformával szakítva újdonságot hozott a magyar irodalomba, és jelzi a nemzetközi irodalmi kapcsolatokat is.
- A vers cselekménye és szimbolikája is sok összefüggést mutat a magyar irodalommal. Babits az egyházi és vallási motívumokat használja (templomok, papok, kórusok), amelyek a vallásos líra hagyományaiban gyökeredzenek, például a "szuttogó" költészetben, melyre Ady Endre és József Attila is épített.
- Emellett a versekben megjelenő természeti motívumok is kapcsolódnak a magyar irodalomhoz. A természet ábrázolása erős költői hagyomány Magyarországon, például a romantika korai időszakában, a költői természetleírások elterjedtek (pl. Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor).

2. Tematikai összefüggések:
- A versben megjelenő utalások a templomra és az isteni szolgálatra a vallásos líra központi témájához kapcsolódnak. Ennek kapcsán a Katona József Bánk bán című drámájára is gondolhatunk, amelyben szintén hangsúlyos szerepet kap a templom és az isteni szolgálat motívuma.
- A főszereplő által érzékelt frissességet és veremben elhelyezkedő boraival való gyógyulást a középkori visszavonulók irodalmával, például a szent ekfáziás költészettel is össze lehet vetni.

3. Szövegösszefüggések a nemzetközi irodalommal:
- A versben megjelenő szimbolikus utalások a napra, királyokra és fakirokra számos párhuzamot mutatnak a Világirodalomban. Például a királyok és fakirok motívuma megjelenik Rabindranath Tagore műveiben is, ahol a bölcs királyok visszavonulnak a világ zajától és a háborúktól, mint ahogy a főszereplő is a csendet és az önelfogadást találja meg a saját "kriptájában" vagy "pincéjében".
- A természeti motívumok és a versbeli pincék, templomok frissesége hasonlóságokat mutatnak a francia lírával is. Például Charles Baudelaire egyes műveiben hangsúlyozza a természet gonoszságát és a városi élet értékeit azonosítja a természet élő erőivel.

Ezek csak néhány példa a vers minden lehetséges irodalmi összefüggésére mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Babits Mihály Introibo című versének analízise számos irodalmi kapcsolatot vázolhat fel, amelyek az irodalom történetében megalapozottak és hozzájárulnak a verse művészi értékéhez.